Bod Péter Ákos, az MNB korábbi elnöke látszatintézkedésnek nevezte a kormány által bevezetett 10 százalékos árrés-maximalizálást, amely szerinte nem oldja meg az inflációt, csak a kiskereskedőket terheli tovább. A szakember szerint visszás, hogy míg a kormány 27 százalékos áfát szed, a kereskedőktől 10 százalékos árrést követel. Korábban az Országos Kereskedelmi Szövetség is aggályait fejezte ki, és olyan megoldást sürget, amely az élelmiszer-ellátási lánc minden szereplőjére vonatkozik. Bod hangsúlyozta: nem az élelmiszerárak, hanem a szolgáltatások drágulása az igazán aggasztó, mivel azok árai szerinte nem fognak újra csökkenni.
Bod Péter Ákos, a Magyar Nemzeti Bank korábbi elnöke az ATV Egyenes Beszéd című műsorában bírálta a kormány legújabb gazdasági intézkedését. A volt jegybankelnök szerint az árrésstop csak látszatintézkedés, és nem oldja meg az infláció problémáját, miközben a kiskereskedőkre újabb terheket ró.
„Visszás, hogy a kormány sokkal többet ad hozzá minden termék árához a 27 százalékos áfával, mégis a kiskereskedőkön kéri számon az árrés jelentette bevételt” – fogalmazott Bod Péter Ákos, hozzátéve, hogy a döntés valójában csak növeli a kiskereskedőkre nehezedő nyomást.
Mint arról korábban már beszámoltunk, Orbán Viktor miniszterelnök március 11-én jelentette be, hogy a kormány harminc alapvető élelmiszer esetében 10 százalékban maximalizálja a kiskereskedelmi árrést. Az intézkedés a februári 5,3 százalékos inflációra és az élelmiszerek 7,1 százalékos drágulására adott válaszként született.
Bod Péter Ákoshoz hasonlóan az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) is aggályainak adott hangot és közleményben jelezte, hogy vizsgálja az intézkedés várható hatásait. A szervezet álláspontja szerint csak akkor lehet hatása az árréskorlátozásnak az infláció mértékére, ha az intézkedés az élelmiszer-ellátási lánc minden szereplőjére érvényes lesz, és a terheket közösen viselik. Kozák Tamás, az OKSZ főtitkára arra is felhívta a figyelmet, hogy továbbra sincs válasz arra, mi történik, ha a beszállítók mégis emelik áraikat.
A szakember rámutatott: nem az élelmiszerárak emelkedése a furcsa, hanem a szolgáltatások árszínvonalának növekedése, ami sokkal aggasztóbb jelenség.
Ezekről kevesebb szó esik, pedig beszédesebbek, mivel – ellentétben az élelmiszerekkel – a szolgáltatások árai nem fognak újra lecsökkenni – magyarázta.
Bod szerint a kisvállalkozók járnak igazán rosszul az árrésstoppal, hiszen őket eleve számos költség terheli, és amit az árrés révén beszednek, az nem tisztán profit. Az intézkedés vélhetően rengeteg felesleges bürokráciával járhat és káoszt okozhat.
A volt jegybankelnök határozott véleményt fogalmazott meg az inflációval kapcsolatban: „Az inflációt nem megállítani kell. Az a baj, hogy nem kellett volna elindulnia.” Hozzátette, hogy amikor még alacsonyan volt az inflációs mutató, akkor még lehetett volna hatékonyan lépni, de most már késő.
A szakember szerint jelenleg a nyugdíjasoknak nyújtott nagyobb támogatással és az adóterhek csökkentésével lehetne segíteni a helyzeten. Ugyanakkor a kormány szja-mentességi bejelentései is kérdéseket vetnek fel, hiszen ez kiadást jelent az államnak, ami azzal jár, hogy valahol máshol többet kell beszedni az emberektől.
A Tisza Párt áfacsökkentési javaslatával kapcsolatban megjegyezte, hogy a kormány ezt éppen növekvő kiadásai miatt nem engedheti meg magának, miközben a magyar élelmiszeripar versenyképességének hiánya tovább súlyosbítja a problémákat.