Az általános politikai koordinációért felelős miniszter meghatározhatja a kereskedő által közzéteendő, meghatározott tartalmú és formájú tájékoztatást az árréssapkával kapcsolatban – olvasható a frissen kihirdetett kormányrendeletben, amely 2025. március 17-én, azaz a jövő hétfőn lép életbe. A rendeletben, amit Orbán Viktor miniszterelnök írt alá, a kormány ismét „az Ukrajna területén fennálló fegyveres konfliktusra, illetve humanitárius katasztrófára” hivatkozik.
Kedden kiderült, hogy a fogyasztói árak emelkedése a januári magas szint után februárban sem lassított. A lakosság leginkább az élelmiszerárakon keresztül érzi a bőrén az inflációt.
A havi viszonylatban februárban átlagosan 0,8 százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak januárhoz képest. Itt az élelmiszerek átlagosan 1,2 százalékkal drágultak, ezen belül az étolaj 5,4, a kávé 5,2, a margarin 4,4, az idényáras élelmiszerek (burgonya, friss zöldség, friss hazai és déligyümölcs összesen) 3,8, a kenyér 3,3, a párizsi és a kolbász 2,7, a csokoládé, kakaó 2,3, a vaj és a vajkrém 2, a baromfihús 1,9 százalékkal többe került.
szinte azonnal, Ahogy az adatok megérkeztek, Orbán Viktor miniszterelnök bejelentést tett: a kormány belenyúl harminc alapvető élelmiszer árába.
„A kereskedők ajánlatai messze elmaradtak az elvárásainktól, ezért úgy kellett döntenünk, hogy intézkedéseket vezetünk be a kereskedelemre. Március közepétől a harminc alapvető élelmiszer esetében a kereskedők árrése nem haladhatja meg a 10 százalékot” – közölte kedden Orbán Viktor miniszterelnök.
Majd később Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter ezt követően pedig háttérbeszélgetést tartott. Itt az Indexnek úgy fogalmazott, hogy „két százalékkal csökkenhet a teljes infláció az árrésstoptól”. A kereskedelmi árrés korlátozását úgy kell értelmezni, hogy semmilyen árrés nem emelkedhet. Tehát ami 10 százalék fölött van, az 10 alá került, de ha valakinek most egy termékkörön 4 százalékos árrése van, akkor annak befagyasztását várja el most a kormány a listán szereplő termékeknél – a januári árhoz képest.
Kedden a Magyar Közlönyben megjelentek a részletszabályok. Ebből a korábban elhangzottakon túl az is kiderült, hogy amennyiben „a fogyasztók érdekeinek védelme érdekében szükséges”,
az általános politikai koordinációért felelős miniszter (ez jelenleg Rogán Antal) meghatározhatja a kereskedő által közzéteendő, meghatározott tartalmú és formájú tájékoztatást.
Ha az általános politikai koordinációért felelős miniszter – a Miniszterelnöki Kormányiroda vezetője az általános politikai koordinációért felelős miniszter, ez pedig a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter – meghatározza a kereskedő által közzéteendő tájékoztatás tartalmát és formáját, a kereskedő köteles a tájékoztatást az üzletben jól látható helyre kifüggeszteni – olvasható a rendeletben.
A kötelezettség megszegése esetén a hatóság egymillió forint bírságot szab ki.
A rendelet a további bírságok mértéket is szabályozza: az árrésre vonatkozó kötelezettség megsértése esetén termékkategóriánként 5 millió forint bírságot szab ki. Érdemes hozzátenni, hogy a saját termékes és az idegen márkás termékek arányával a kereskedők trükközhetnének – erről korábban már részletesen írtunk.
Ezért a jogalkotó azt is szabályozta, hogy
A rendelet szerint az érintett termékeket folyamatosan elérhetővé kell tenni a 2024-es évben értékesített átlagos napi mennyiség mértékékében. Ennek megfelelően a készlethiányt is szabályozták:
Súlyos jogsértés esetén – az ellenőrzéseket a fogyasztóvédelmi hatóság végzi – a kiskereskedelmi egység működését legalább egy napra, legfeljebb fél évre felfüggeszthetik.
Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter a további részleteket az alábbi cikkben fejtette ki. Az árréssapkát érintő termékek pedig az alábbiak:
(Borítókép: Németh Kata / Index)