A Magyar Nemzeti Bank legfontosabb feladata egyértelmű: az árstabilitás fenntartása – ezt válaszolta az Index kérdéseire Varga Mihály. A március elején hivatalba lépő új jegybankelnök egyszer és mindenkorra világossá tette: a legnagyobb ellensége az infláció, és minden erejével ez ellen fog küzdeni. Minden más feladatot redukálnak, ami nem kapcsolódik szorosan a jegybank működéséhez.
Varga Mihály, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke szerdán az ünnepélyes bankjegyaláírást követően a beszédében úgy fogalmazott, hogy a hivatalba lépést követően az első feladata az új papírpénzek aláírása, amelyek mostantól az alelnökök mellett az ő kézjegyével lesznek ellátva. Ez egy sok évtizedre visszatekintő eljárás, „ez szimbolizálja a fizetőeszköz stabilitását”. Hangsúlyozta, hogy az MNB által kibocsátott bankjegyek jelzik az önálló monetáris politikát, valamint a jegybank és a gazdaság szereplői közötti szerződést.
A pénzkibocsátás joga évezredek óta összekapcsolódik a szuverén államisággal, ezért láthatók a magyar történelem legkiemelkedőbb országépítői a forintbankjegyeken. Az alapanyagukat előállító Diósgyőri Papírgyár Zrt. Európa legrégibb folyamatosan működő papírgyára, a Pénzjegynyomda Zrt. pedig már 100 éve működik.
Az MNB elnöke ezt követően kifejtette, hogy alapelvnek az új pozíciójában továbbra is a stabilitást, a függetlenséget és az átláthatóságot tartja. Elsődleges céljuk az árstabilitás elérése és fenntartása. Inflációellenes jegybankpolitikát kívánnak folytatni, a fenntartható fejlődés, a pénzügyi rendszer stabilitása, a hitelesség és a bizalom érdekében. Egyértelművé tette:
Minden kockázatra határozott választ fognak adni, ami ezeket veszélyezteti.
Az elmondása szerint a jegybank fegyelmezetten és következetesen folytatja az inflációellenes monetáris politikát, hogy támogassa a magyar gazdaság fenntartható növekedését és erősítse a pénzügyi rendszer stabilitását.
A jegybank függetlenségét a törvény garantálja, de „ez nem jelent majd elzárkózást”. Varga Mihály ismét hangsúlyozta, a klasszikus feladatokra fókuszálnak a jövőben. Azonban „a jegybank nem egy elefántcsonttorony”. Így az elméleti munka, ami az MNB-ben folyik, nem cél, hanem eszköz. „A felelősségi viszonyokat tiszteletben tartva együttműködnek a kormánnyal és a pénzügyi szervezetekkel.”
klasszikus jegybanki mandátum végrehajtását tekinti az elsődleges feladatának, más tevékenységeit mérsékelni fogja, a gazdálkodási fegyelmet és a működés átláthatóságát kiemelten fontosnak tekinti.
A következő időszakban ennek megfelelően lépések és célok lesznek kijelölve: a fogyasztói bizalom erősítésén, kiszámítható beruházási környezet mellett az árstabilitáson lesz a hangsúly.
Kedden kiderült, hogy a fogyasztói árak emelkedése a januári magas szint után februárban sem lassított. A lakosság leginkább az élelmiszerárakon keresztül érzi a bőrén az inflációt. A havi viszonylatban februárban átlagosan 0,8 százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak januárhoz képest. Itt az élelmiszerek átlagosan 1,2 százalékkal drágultak. Majd szinte azonnal, ahogy az adatok megérkeztek, Orbán Viktor miniszterelnök bejelentést tett:
a kormány árréssapkát vezet be harminc alapvető élelmiszer árában.
„Az inflációval szemben nincs pardon, az árstabilitás elérésével mindenki nyer” – jelentette be a Varga Mihály vezette Magyar Nemzeti Bank az X-en, reflektálva a kedden megjelenő februári inflációs adatra. „A KSH mai közlése alapján Magyarországon az infláció 2025 februárjában 5,6 százalék volt. A Magyar Nemzeti Bank új elnöke a KSH adatait az Indexnek úgy értékelte, hogy ezzel az áremelkedés üteme 3 hónapja tartózkodik a jegybank toleranciasávja felett (3±1 százalék). Az árstabilitás Varga Mihály szerint alapfeltétele a tartós növekedésnek. A februári adatokat a Monetáris Tanács következő ülésén értékelik. „Az inflációt tartósan vissza kell szorítani” – összegezte Varga Mihály, majd aláhúzta:
Az MNB részéről üdvözlünk minden olyan lépést, ami az inflációleszorítást támogatja
– utalt ezzel a kormányzati intézkedésre.
Arra is kitért, hogy ezt a monetáris politikai kondíció fenntartásával kívánják támogatni. Az árréssapkáról szerinte még korai nyilatkozni, tehát a Monetáris Tanács következő ülésén értékelik majd mélyebben ezt a kormányzati intézkedést. A magasabb inflációnak két oka van a jegybankelnök szerint:
„A jegybank legfontosabb üzenete egyértelmű: az árstabilitás fenntartása” – összegezte.
Arra is kitért, hogy naponta változnak a forintárfolyamot befolyásoló tényezők, ezért nem akarja megelőzni kijelentéseivel a Monetáris Tanács döntését. Varga Mihály szerint a környező országokhoz képest a lakossági hitelezés Magyarországon megmozdult, de a vállalati oldalon ez még hiányzik.
Ennek oka szerinte a gazdaságpolitikai bizonytalanság, ami elsősorban a nemzetközi mozgásokban keresendő. Így a jegybankelnök szerint a vállalati hitelezésnél a keresleti oldalon van probléma, amihez a bizalmat kell erősíteni. Felhívta arra a figyelmet, hogy
az árréssapka és az ársapka között érdemi különbség van, ezért még a jegybankban is értékelik a keddi kormányzati intézkedést.
„A Monetáris Tanács üléséig van még idő” – összegezte Varga Mihály.
(Borítókép: Varga Mihály 2025. március 8-án. Fotó: Szollár Zsófi / Index)