A Magyar Nemzeti Bank alapítványain keresztül több száz milliárd forintot fektetett be a korábbi jegybankelnök fia, Matolcsy Ádám. Az alapítványok vagyonkezelésére létrehozott céghálózat még Varga Mihály megérkezése előtt saját irányítása alá játszotta át a cégeket. Az ÁSZ már korábban is vizsgálta az ügyet, azonban Varga Mihály megérkezésével ez felgyorsulhat, mivel egy mindenre kiterjedő vizsgálatot rendelt el.
Matolcsy Györgyöt és környezetét mentesítették majd’ minden állami kontroll alól – írja a Válasz Online.
„Van egy nyilvánvaló, több száz milliárdos értékű korrupciógyanús ügy, amely a közelgő választási időszakba bőven belenyúlhat. Ha ezt lecsavarjuk vagy elodázzuk, azaz nem kezeljük súlyán, akkor az ellenfél azt mondja majd ránk: cinkosok vagytok” – nyilatkozta a lapnak egy forrása.
A lap megjegyzi, hogy a helyzet azért álhatott elő, mert a Magyar nemzeti bank (MNB) korábbi elnöke, Matolcsy György és csapata több száz milliárdos MNB-vagyonnal „kreatívkodhatott” a jegybank által létrehozott alapítványokon keresztül.
A Pallas Athénéről elnevezett alapítványok vagyonkezelésére pedig külön piaci cégegyüttest hoztak létre. A hálózat pedig többségi tulajdonosi részt szerzett a több környező országban is aktív Globe Trade Centre-ben (GTC), a pénzek egy másik része az Ultima Capital SA-ba, egy európai luxusingatlanokat üzemeltető társaságba került.
Az MNB és az alapítványok gazdálkodását ellenőrző Állami Számvevőszék (ÁSZ) az elmúlt években sem jutott semmire, indoklásuk szerint azért, mert a vizsgálat „áthúzódott” a következő évekre. A legfrissebb fejlemények alapján azonban az MNB új vezetése jelezte, hogy minden jogi lehetőségre és területre kiterjedő” vizsgálatot jelentett be a Pallas Athéné Domus Meriti Alapítvány és az Optima Zrt. működésével kapcsolatban.
A lap szerint a vizsgálatot azért rendelték el, mert Matolcsy György fia, Matolcsy Ádám köréhez került az MNB egyik alapítványi cége, ezzel pedig több száz milliárd forintnyi vagyont zártak el Varga Mihálytól. A cégeket két lépésben mentették át: az első lépésre 2024 elején került sor, amikor a Pallas-cégháló első emberének tették meg Stofa Györgyöt, a második lépésre pedig Varga beiktatása előtt négy nappal került sor, amikor Stofa elintézte, hogy az egyik alapítványi cég tulajdonjoga átszálljon a Közép-Európai III. Magántőkealap nevű entitásra, amelyet a Matolcsy Ádám köre által vezetett Quartz Befektetési Alapkezelő Zrt. irányít. A tulajdonosváltást követően a Varga-adminisztráció eltávolította Stofa Györgyöt frissen megkapott pozíciójából.
Felmerül a kérdés, hogy ha a jegybank rendelkezik saját alapkezelői kapacitással, akkor miért szervezték ki a kassza feletti jogokat? Az információk szerint az MNB-pénzek nemcsak a Közép-Európai III.-ba kerülhettek, hanem a Quartz által menedzselt egyéb magántőkealapokba is. Egy forrás szerint még a Neumann János Egyetemért Alapítványnak juttatott 145 milliárdnyi közpénz egy részét is odaadták a Quartz-klubnak „szíves kezelés végett”.
A lap hozzáteszi, hogy a Quartz–GTC a csoportot irányító Matolcsy Ádám egy „Kovács Petra” álnévhez tartozó e-mail-címről szólt bele a vállalatok napi működésébe. A GTC-csoport vezetőségében egyre több magyar jelent meg, ugyanis
az addigi izraeli, lengyel, szerb és egyéb cégvezetők számára vállalhatatlanná vált az egyre nyilvánvalóbb Matolcsy Ádám-kötelék
– mondta a lap lengyel forrása.
A GTC 2024-ig legalább 42 milliárd forint értékben vásárolt vagyonmentésként magyarországi ingatlanokat a Quartz-közösségtől. Februárra pedig megvásárolták a budai Duna-parton földhasználati joggal rendelkező Infopark H Építési Terület Kft.-t, valamint a Chino Invest nevű ipariingatlan-hasznosító társaságot.
„A 2024-es év végére nem csak a GTC-ből, egyre inkább a magyar jegybanki testületekből is kikoptak a komolyabb emberek; a Varga Mihály érkezése előtti kapkodásban már Matolcsy Ádám technikai segédszemélyzetét kellett betolni a legfontosabb MNB-s pozíciókba, egyszerűen nem maradt más, aki végre akart volna bármilyen kérést is hajtani” – összegzi a végórákat a portálnak az egyik érintett. Stofa Györgyöt a GTC-től áthelyezték az Optima cégcsoport élére, a Pallas Athéné Domus Meriti Alapítvány kuratóriumába pedig bekerült a kör állandó cégjogi képviselője, Hevér Judit, valamint a nekik könyvelő Feodor Rita.
Valkó Mihály, a Quartz Bafektetési Alapkezelő zrt. vezérigazgatója levélben cáfolta a cikkben megjelenteket. Mint írja, „a tényszerű helyzet alapján a PADME Alapítványi csoporton belül, az Optima tényleges tulajdonosi vagyonában és irányítási jogkörében az értékpapír-kölcsönzéssel sem következett be soha változás. A cikkben megtévesztő módon állítottokkal ellentétben az »MNB egyik alapítványi cége« (= Optima Befektetési Alapkezelő Zrt.) soha nem került magánkézbe, ugyanis a Közép-Európai III Magántőkealap végső tulajdonosa változatlanul a PADME Alapítvány (Pallas Athéné Domus Meriti Alapítvány), így végső tulajdonos vagy irányítási befolyás változásról nem beszélhetünk”.
Mint írták, az Optima Zrt. és a Quartz Alapkezelő által kezelt Közép-Európai III Magántőkealap közötti megállapodás mögött kizárólag gyakorlati előnyök álltak. A Quartz ugyanis rendelkezik olyan iparági szaktudással és jelentősen kiterjedt nemzetközi kapcsolatrendszerrel, amely tudja támogatni komplex pénzügyi tranzakciók magas szintű lebonyolítását mint közreműködő szakmai partner. Mindemellett a Quartz az Optima Alapkezelő működését a Quartz által foglalkoztatott tanácsadói és jogi irodák hálózatával segítve képes támogatni, ami tovább bővíti az Optima Alapkezelő szakértelme és szolgáltatásai körét.
A tényszerű helyzet az, hogy a Quartz által kezelt magántőkealapok közül kizárólag egyetlen alapban, a Közép-Európai III. Magántőkealapban található PADME Alapítványhoz köthető befektetés. Ez az alap teljes mértékben a PADME Alapítvány érdekkörébe tartozik, és nincs olyan további Quartz által menedzselt magántőkealap, amelyben „MNB-pénzek” lennének elhelyezve. A cikk ezen állítása teljességgel alaptalan és félrevezető, így annak helyreigazítását kérjük – írták a közleményben.