A Magyar Külügyi Intézet számítása szerint egy átlagos magyar dolgozónak az adóterheken felül további 4 millió forintot kellene fizetnie öt év alatt ahhoz, hogy Ukrajna csatlakozzon az Európai Unióhoz. Siklósi Péter, az intézet vezető kutatója szerint a keleti szomszédunk EU-s tagsága az egész kontinens jövőjét átformálná. Mértékadó nemzetközi tanulmányok szerint is 137 milliárd eurós költséget jelentene integrációjuk. Az biztosan kijelenthető, hogy Ukrajna tagsága jelentős teherrel járna az uniónak, azonban ennek a mértékét még számos tényező befolyásolja.
„Nagyra értékelem a meglévő politikai akaratot. Azt is mondhatnám, hogy Ukrajna érdemalapú csatlakozási folyamata, ha továbbra is ebben az ütemben és ezen a minőségi szinten halad, akkor már 2030 előtt is megvalósulhat” – fogalmazott a napokban Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke Ukrajna lehetséges uniós csatlakozásáról. Az Európai Tanács 2023. decemberi döntése értelmében az unió a felvételről tárgyalásokat kezdhet Ukrajnával és Moldovával is. A kérdés Orbán Viktor miniszterelnök március 15-ei ünnepi beszédében is fajsúlyos módon került elő:
Egy éve az volt a kérdés: akarunk-e meghalni Ukrajnáért. Most az a kérdés: akarunk-e belerokkanni Ukrajna csatlakozásába.
A kormány bejelentette, véleménynyilvánító szavazást indít Ukrajna uniós tagságával kapcsolatban, majd a kormányfő az ünnepi beszéde előtt kihirdetett 12 pontjában egyértelművé tette: „Unió, de Ukrajna nélkül.” Ezért most érdemes tételesen megvizsgálni, hogy Ukrajna csatlakozása az Európai Unióhoz milyen gazdasági következményekkel járna.
A témáról számos elemzés napvilágot látott már, és nem csak Magyarországon, például a Bruegel Intézet majd' 80 oldalas elemzésben foglalkozott Ukrajna uniós csatlakozásával – a Portfolio erről részletes kivonatot közölt. Az ukránellenességgel nem vádolható intézet megállapította: bár a csatlakozás gazdaságilag nem jelentene elviselhetetlen terhet,
az Európai Unió számára Ukrajna integrációja komoly költségekkel járna, különösen a közös agrárpolitika és a kohéziós források elosztásánál.
A Bruegel Intézet megállapításait az alábbiak szerint lehet összegezni:
A Magyar Külügyi Intézet is részletesen foglalkozik a témával. A közeljövőben megjelenő tanulmányából kiderül, hogy az ukrán uniós csatlakozás nem csupán szakpolitikai döntés vagy bürokratikus lépés. Az előttünk álló évtizedekben ez átformálhatja a politikai, a gazdasági és a védelmi környezetet is az egész kontinensen. Számításaik szerint
a következő öt évben csak Magyarországnak 48,1 milliárd eurót kellene fizetnie Ukrajna csatlakozásához – ez mintegy 68 százaléka Magyarország 2023-as költségvetésének.
„Egy átlag magyar dolgozónak az adóterheken felül további 4 millió forintot kellene fizetnie öt év alatt, amely több mint nyolcszorosa az átlagos magyar fizetésnek. Minden magyar állampolgárt számítva, beleértve a gyermekeket és a nyugdíjasokat is, ez az összeg 2 millió forint” – jelezte az Indexnek Siklósi Péter, a Külügyi Intézet vezető kutatója.
A tanulmányuk szerint a gazdákat még ennél is jobban sújtaná az ukrán társulás, mivel az uniós források egy részét átirányítanák, ezért a magyar mezőgazdaság 1,68 milliárd eurótól esne el. Így egy átlagos mezőgazdasági gazdálkodó 3,2 millió forintot veszítene. A számításuk szerint az Európa Uniónak 2,4 ezer milliárd eurót kellene kifizetnie Ukrajna tagságáért. A Külügyi Intézet vezető kutatója az Indexnek azt hangsúlyozta, egyértelműen drasztikus hatása lenne Ukrajna uniós társulásának, és nem csak a magyar gazdaságra, hanem Európa egészére nézve jelentős pénzügyi és politikai következményekkel járna.
Siklósi Péter szerint érdemes részletesen kitérni a politikai következményekre is. Ukrajna Európa egyik legszegényebb országa, Oroszország után Európa második legnagyobb területű állama. Csatlakozása felborítaná az eddigi EU-s politikai viszonyokat. Értelemszerűen megváltoztatná a tanácsi szavazási arányokat és az Európai Parlamentben teljesen új viszonyokat teremtene. A Külügyi Intézet vezető kutatója szerint a csatlakozásuk lehetőséget adna arra is, hogy Ukrajna aktiválja a kölcsönös segítségnyújtási klauzulát, ami hasonló, mint a NATO-nak az 5. cikkelye.
„Ez azt jelenti, hogy akár belerángathatja egy háborúba az EU-t. A csatlakozás esetén vállalnia kellene az Európai Uniónak egyfelől Ukrajna újjáépítésének költségeit, másfelől az ukrán hadsereg és az ukrán állam fenntartásának költségeit.” Siklósi Péter szerint mára jól látható, az ukrán hadsereg finanszírozásából az amerikaiak ki akarnak szállni, ami így – a jelenlegi állás szerint – Európára maradna.
A költséget összeadva az jön ki, hogy 48,1 milliárd euró terhet jelentene csak Magyarországnak az uniós csatlakozásuk, 5 év alatt. A Magyar Külügyi Intézet szerint ezt Magyarország nem bírná elviselni, de a többi tagállam is komoly problémákba ütközne.
A szakértő szerint Ukrajna hatalmas mezőgazdasággal rendelkező ország, a társulás esetén teljesen átalakulna a mezőgazdasági finanszírozás, a mostani haszonélvezők 20-25 százalékkal kevesebb forráshoz jutnának. Egy másik hasonló terület a felzárkóztatási források területe. Mivel Ukrajna hatalmas ország, az átlagos fejlettségben pedig rendkívül szegény, ezért azok a országok, melyek ezeknek az alapoknak most a haszonélvezői, gyakorlatilag nem kapnának felzárkóztatási pénzeket, mert ezt Ukrajnára kellene fordítani.
Egyes politikusok szerint már a csatlakozási folyamat elindítása is fontos, illetve előnyöket hordoz Ukrajnának. Ám Siklósi Péter úgy látja, pont arról nem beszélnek, hogy ez – például az uniós tagságra esetenként már évtizedek óta váró nyugat balkáni országokra nézve – mennyire igazságtalan lenne.
Nekik be kellene tartaniuk a csatlakozási folyamat összes állomását, míg Ukrajna gyorsított eljárással válhatna taggá, pedig sokkal kevésbé teljesíti ezeket a feltételeket.
Az említett Bruegel Intézet a tanulmányában azt állítja, hogy az EU számára nettó 111-137 milliárd eurós költséget jelenthet Ukrajna csatlakozása. Jól látható, több mint milliárd eurós különbséget eredményeznek az eltérő forgatókönyvek. A békekötés hiányában az első és a legfontosabb kérdés, hogy pontosan Ukrajna melyik területe lépne be az Európai Unióba, és a tagság pontosan hány millió ukrán embert érintene. Jelenleg Oroszország Ukrajna területének a 18,6 százalékát tartja megszállva (a csúcsponton 26,7 százalékát, míg 2014–2022 között 7 százalékát). Amíg ezeket nem tisztázzák Brüsszelben, nem nagyon lehet ennél konkrétabb becslést készíteni.
Összességében kijelenthető, Ukrajna csatlakozása jelentős teherrel járna az Európai Unió számára, ezt a nemzetközi tanulmányok is alátámasztják. A költségek mértékéről eltérnek az álláspontok, amiket Ukrajna újjáépítésének finanszírozási költségei, valamint annak eredményei ugyancsak befolyásolhatnak.
(Borítókép: Orbán Viktor és Volodimir Zelenszkij 2024. július 2-án Kijevben. Fotó: NurPhoto / Getty Images)