Hétfőtől él az árrésstop, amely az Index birtokába jutott táblázatok alapján már az intézkedés első 48 órájában megtette hatását – van olyan termék, amelynek több mint 60 százalékkal csökkent az árrése. Az élelmiszerláncok ugyanakkor kongatják a vészharangot. A Tescót, a Lidlt, valamint a magyar tulajdonú CBA-t követően a SPAR is drasztikus lépésekre szánta el magát.
Drasztikus változást jelentett be a SPAR Magyarország a mintegy 30 élelmiszerre vonatkozó árrésstop miatt. A kormányzati intézkedés havi szinten 1,5 milliárd forintos veszteséget jelent a cégnek, ezért a vezetőség dolgozók számára küldött levelében jelezte: változtatni fognak a kiskereskedelmi gyakorlatukon, és amennyiben ez nem bizonyul elegendőnek, további lépéseket helyeztek kilátásba – írja a portfolio.hu.
A levelet Heiszler Gabriella elnök-ügyvezető igazgató és Vonier Eduard ügyvezető igazgató jegyzik, akik hangsúlyozzák:
Az elmúlt években ez már a sokadik olyan intézkedés, amely a működésünket nagyban megnehezíti, miközben 2024 volt a harmadik olyan év, amikor a SPAR Magyarország veszteséges volt.
„Célunk továbbra is az, hogy a vásárlóink számára megbízható kereskedőként a legjobb szolgáltatást nyújtsuk, számotokra pedig stabil munkahelyet biztosítsunk” – áll a vezetői kommünikében, melyben kiemelik, hogy sokan félreértik az árrés fogalmát:
Az árrés nem egyenlő a haszonnal, nem egyenlő a profittal. A maximum 10 százalék árrésből, ha levonjuk a kiskereskedelmi különadót, alig valamivel több mint 5 százalék marad csupán. Ez a megmaradó összeg épphogy fedezi az áruk üzletekbe juttatásának költségeit, de nem nyújt fedezetet a bérekre, a rezsiköltségekre, a közterhekre vagy az üzlethelyiségek bérleti díjaira.
A vezetők arra kérik a munkatársakat, hogy együttműködően fogadják a hamarosan életbe lépő változtatásokat: „Az elkövetkező időszakban érezni fogjátok, hogy a kereskedelmi gyakorlatainkon változtatásokat fogunk eszközölni. Kérjük, hogy fogadjátok ezeket a változásokat nyitottan, hogy gyorsan beépülhessenek a mindennapi gyakorlatba” – fogalmaznak.
A levél arra is figyelmeztet, hogy ha a jelenlegi szabályozási környezet nem változik kedvező irányba, a SPAR további nehéz döntésekre kényszerülhet:
Annak érdekében, hogy a cég hosszú távú stabilitását biztosítani tudjuk – ha a jelenlegi szabályozási környezet nem javul vagy tovább romlik –, még nehezebb lépések megtételére kényszerülhetünk
– áll a levélben, konkrétumok említése nélkül.
Pozitívumként említik ugyanakkor, hogy az év első két hónapja kifejezetten eredményesre sikerült a vállalatcsoport magyarországi leányánál.
Nem a SPAR az első üzletlánc, mely szerint hosszú távon nem fenntartható az árrésstop. A CBA kommunikációs igazgatója az RTL Híradónak jelezte: az intézkedés hosszú ideig hatályban maradása visszafordíthatatlan károkat fog okozni a hazai kereskedelemben. Fodor Attila rámutatott: tekintve, hogy boltjaikban magas az árrésstoppos termékek részaránya, ezért csak nagy veszteséggel tudnak működni.
„Hogyha a magyar tulajdonú szereplők bezárni kényszerülnek, akkor veszélybe kerülhet a lakóhelyközeli üzletek működése, illetve a kisebb települések ellátása is” – mondta. Hasonló húrokat pendített meg a Magyar Nemzeti Kereskedelmi Szövetség (MNKSZ) főtitkára is.
„A vásárlók a kisebb és közepes üzletektől a diszkontok, szupermarketek felé fordulhatnak az olcsóbb termékek érdekében” – mondta a Neubauer Katalin.
Hozzátette: a Nemzetgazdasági Minisztérium által kommunikált árrések nem általánosak és átlagosak. Lehet, hogy a kormányzati szakértők találtak kirívó eseteket, amiket sikerült kiragadni a listából, de ebből nem lehet általánosítani – tette hozzá a szövetség főtitkára.
Az árrésstop hatására több áruházlánc is mennyiségi korlátozásokat jelentett be hétfőtől az érintett termékekre.
Ahogy arról beszámoltunk: az Index birtokába jutottak azok a táblázatok, melyek megmutatják, hogy a 30 alapvető élelmiszer-kategóriára bevezetett korlátozás milyen hatással volt a bolti árakra. Az összehasonlítás a március 13-i, valamint a 17-i, vagyis az árrésstop bevezetésekor érvényes adatokat tartalmazza, melyek nagy különbségeket mutatnak: van olyan termék, amelynél 60 százalék fölötti volt az áresés.
A felsorolt 996 terméktípus közül csaknem 800 ára csökkent a kormányzati közbelépést követően. Bár Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter 10 százalékos csökkenést garantált, vannak olyan árucikkek, amelyek esetében 64 százalékos csökkenés is előfordul. A táblázat legvégén, piros színnel szerepelnek azok a termékek, amelyek ára minimálisan emelkedett.
Arról is beszámoltunk, hogy a profitplafonnal, más néven árréskorlátozással érintett 30 élelmiszer-kategóriában a fogyasztók jelentős jelentős megtakarítást érhetnek el – ezt Gerlaki Bence, az NGM államtitkára mondta el az Indexnek, hozzátéve, hogy több mint 1000 termékre terjed ki az intézkedés. Míg a szóban forgó árucikkek árrése januárban átlagosan több mint 30 százalék volt, várakozások szerint ez a mérték közel 9 százalékra csökkenhet március 17-től. Az intézkedés hatására az élelmiszer-infláció 2 százalékponttal csökkenhet, de az érintett kategóriákban 15-20 százalékkal élénkülhet a kereslet is. Kozák Tamás, az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) főtitkára szerint több termék esetében már megállt a drágulás.
(Borítókép: Németh Kata / Index)