Megérkezett a Tudatos Diák 2025-ös Bérfelmérése, amelyből kiderül, hogy mennyit emelkedtek a diákbérek az elmúlt egy évben, de arra is kitérnek, hogy a diákoknak mi a legfontosabb, amikor jelentkeznek egy munkahelyre, vagy amikor már éppen ott dolgoznak. Kitérnek a béren kívüli juttatásokra, a férfiak és nők átlagbére közötti különbségre – ennek okára – és arra is, hogy miként, mikor és hogyan készült a felmérés.
A Tudatos Diák Iskolaszövetkezet – a 2024-es után – ismét elkészítette éves Bérfelmérését, amely kellően mély és részletes betekintést nyújt a diák-munkaerőpiac jelenlegi állásába, a 2024-es és a várható 2025-ös trendekbe, a diákok motivációjába, valamint – ami talán a legjobban érdekel mindenkit – a diákmunkabérek alakulásába. „Az idei Bérfelmérés kiemelt figyelmet fordított a bérezési különbségekre, a diákok elhelyezkedési lehetőségeire, valamint a munkáltatók és a fiatal munkavállalók közös kihívásaira” – írták.
Az eredményeket és konklúziókat két összetevőből vonták le: egyrészt egy online kérdőíves primer felmérésből, amelyet több mint 1300 diák töltött ki 2025. január 1. és 2025. január 31. között. Ebben rákérdeztek a kitöltők életkorára, nemére és lakhelyére, tanulmányi szintjükre és az oktatási intézményükre, amit látogatnak – már ami a személyes részt illeti. Szakmai szempontból pedig a bérezés, a munkahelyi körülmények, a karrierperspektívák, a diákok elégedettsége és motivációja került előtérbe összesen 21 kérdésen keresztül.
A kitöltők 90+ százaléka a 19–25 éves korosztályból került ki – diákokról lévén szó talán ez nem meglepő adat –, a 17–18 évesek a 3 százalékát, a 25 év felettiek pedig a 4 százalékát adták a válaszadóknak. 73 százalékban nők és 27 százalékban férfiak töltötték ki a kérdőívet, míg szintén 70 százalék felett volt a válaszadók aránya Budapestről, agglomerációjából és megyei jogú városokból, a kisebb településekről 10 százalék alatti volt a részvétel.
Emellett végeztek egy szekunder adatelemzést is, amellyel a változásokat, a hosszabb távú folyamatokat és az aktuális trendeket tárták fel. Megpróbálták az összes releváns pozíciót feltérképezni, 4 iparági (gyártás, logisztika – vendéglátás – turizmus – kereskedelem) és 6 funkcionális terület (műszaki, mérnöki, IT – üzleti elemzés, tanácsadás – pénzügy-kontrolling – sales és marketing – HR és munkaügy – irodai támogatás) részletes vizsgálatával.
Kezdjük is mindjárt a legfontosabbal, hiszen a diákok legtöbbje azért dolgozik, hogy kiegészítse zsebpénzét, ráadásul 60 százalékuknak ez a fő jövedelmi forrása, szóval nézzük is, hogy mennyi az annyi:
A tavalyi 1920 forintos átlagot sikerült 2100 forintra feltornázni az órabérek tekintetében – a medián 2000 forint –, ami 9,4 százalékos növekedést jelent.
Valószínűleg ehhez a 9 százalékos minimálbér-, a 7 százalékos garantáltbérminimum-emelés, az infláció és a növekvő munkaerő-kereslet is hozzáteszi a magáét. A leggyakoribb órabér szintén a 2000 forint volt, de akadnak olyan területek, ahol ennél jóval többet is meg lehet keresni, ugyanis a 6250 forint/órára is találtak példát – természetesen bruttóban.
A legjobban fizető terület idén is a műszaki, mérnök és IT lett, ahol csaknem 20 százalékos bérnövekedés történt, az átlagos órabér pedig 2500 forint, ezt követi a gyártás, logisztika iparág 2350 és az üzleti tanácsadás, elemzés terület 2250 forinttal. A gyártás, logisztika helyezése egyébként nem meglepő, hiszen az elmúlt egy évben itt nőttek a legdinamikusabban a bérek (18 százalék), míg a turizmusban és a kereskedelemben mindössze 11 százalék volt a növekedés.
Érdekesség, hogy a diákok közül így is csak 43 százaléknak nőtt az órabére, 57 százaléknak nem.
Fontos továbbá azt is kiemelni, hogy nem csak a munkabért kapják sokan, hiszen a diákok 53 százaléka béren kívüli juttatásokból is részesül (ünnepnapi, hétvégi extra bér, ingyenes étkezés, vásárlási kedvezmény, havi/éves bónusz). a bérezés típusában a leggyakoribb az órabér (a diákok több mint kétharmada ezt kapja), viszont nem ritka a teljesítménybér, az órabérsáv, az órabér + juttatások és a fix havibér sem. Ez munkaterületenként és iparáganként változó.
Bár a bérek csak 9,4 százalékkal, a ledolgozott órák száma viszont sokkal jelentősebb mértékben növekedett az elmúlt 12 hónapban, több mint 20 százalékkal – a funkcionális területeken 29, az iparágakban 22 százalékkal.
A 2024-es heti 20 óra 2025-re már heti 24 órára emelkedett átlagosan.
Nem meglepő talán, de itt is az IT-szektor vezet, ahol heti 29 órát is dolgoznak a diákok, ezt követi a pénzügyi és HR-szektor 27, míg a gyártás és logisztika iparág 26 ledolgozott órával. Természetesen mások a számok szorgalmi időszakban és mások szorgalmi időszakon kívül, egyértelműen azon kívül dolgoznak többet a diákok, hiszen akkor van több szabadidejük. Ekkor az átlag 27 órát, míg szorgalmi időszakban 21 órát vállal egy héten, tehát csaknem egy teljes nappal többet dolgoznak a diákok, ha nem kell iskolába járniuk.
A diákok legtöbbje 16–24 órát dolgozik egy héten, ha szorgalmi időszak van, viszont ez a sáv a legkevesebbre csökken szorgalmi időszakon kívül, ahol a 24–32 és 32–40 órából kerül ki a diákok 54 százaléka. Emellett 10 százalék fölé emelkedett azok aránya, akik ilyenkor akár 40 óra felett is dolgoznak egy héten, ami már simán a teljes főállásnak felel meg.
A legnagyobb kiugrás a turizmus és a kereskedelem iparágakban figyelhető meg, ahol 36–37 százalékkal nőtt a ledolgozott órák száma, amint nem kell bejárni az egyetemre/iskolába. Tehát a hallgatók a szünetekben igyekeznek minél többet dolgozni – ráadásul az idénymunkák például a Balatonnál szintén hozzátesznek ehhez a növekedéshez –, főleg a szakmai gyakorlatot igénylő területeken.
A legszembetűnőbb adat egyértelműen az, hogy a nők nemcsak felnőtt dolgozóként, hanem diákmunkásként is alacsonyabb átlagbérrel rendelkeznek, mint a férfiak. Utóbbiak átlagos órabére 2200 forint, míg a gyengébbik nem képviselői 2060 forintos órabérben dolgoznak a nagy átlagot tekintve.
Ez pedig 7,5 százalékos pluszt jelent a férfiak számára, amivel ugyan zárult az olló 2024-hez képest, viszont még mindig nem csukódott be teljesen.
Szabó Leonárd, a Tudatos Diák Iskolaszövetkezet társalapítója kérdésünkre elmondta, hogy itt nem arra kell gondolni, hogy a férfiak és nők ugyanazon a területen, ugyanabban a pozícióban, ugyanazért a munkáért kevesebb fizetést kapnának. Ez a különbség egy sokkal egyszerűbb és megindokolható okra vezethető vissza, amelyre a legtöbben nem gondolnak, csak azt látják, hogy nem ugyanannyi a szám a két nem mellett.
Ennek oka az elhelyezkedés területén keresendő. Hiszen amíg az IT-, műszaki és mérnöki területeken főleg fiúk helyezkednek el, addig a kereskedelemben és a turizmusban – ahol lényegesen alacsonyabbak az órabérek – inkább a lányok. Ebből alakul ki ez a különbség
– vezette le a társalapító.
A felmérésből az derült ki, hogy a diákok a jelentkezésnél a rugalmasságot tekintik a legfontosabbnak, és csak utána következik a kereseti lehetőség és a szakmai fejlődés (ekkor jön csak a heti óraszám, a lokáció és a feladatkör), addig a munkahelyi motivációnál már egyértelműen a bérezés az első, utána jön csak a karrier megalapozása és a szakmai fejlődés. Míg 2024-ben utóbbi kategóriában a munkahelyi környezet vezetett, 2025-re ez helyet cserélt a bérezéssel, és a 4. helyre csúszott vissza.
„Egyre többen keresnek olyan pozíciókat, ahol hosszú távú karrierlehetőség is adott” – fogalmaznak, mégis – vagy éppen ezért – a diákok legtöbbje 3–12 hónapnál tovább nem marad egy munkahelyen. Ezt arra vezetik vissza, hogy hajlandóak váltani azért, hogy a saját preferenciáiknak megfelelő munkahelyet találjanak, ahol esetleg hosszabb távon is megtalálhatják számításaikat.
A diákok nagy része (67 százalék) már 1–3 éves (vagy még több) munkatapasztalattal rendelkezik, és túlnyomó többségük már 3-4 (vagy több) munkahelyet is elfogyasztott ennyi idő alatt.
A diákok 41 százaléka 250+ fős nagyobb cégeknél dolgozik, míg az 1–3, a 4–10 és a 11–25 fős kisebb cégeknél kevesebb mint 30 százalék. „A többéves munkatapasztalat és a gyakori munkahelyváltás azt mutatja, hogy a diákok aktívan keresik a legjobb lehetőségeket, miközben értékes munkatapasztalatot szereznek, amely segíti őket a későbbi karrierépítésben” – véli a szövetkezet.
Érdekes szempont még az is, hogy a diákok 68 százaléka olyan munkát végez, amelynél személyesen jelen kell lenni, a teljes home office mindössze 4 százalékuknál lehetséges, a kettő között a hibrid és a rugalmas változat található néhány százalékkal.
A diákok több mint 50 százaléka családi ingatlanban él (családdal, barátokkal vagy egyedül), albérletben pedig már 33 százalék, ami 5 százalékos emelkedést jelentett az elmúlt egy évben. Talán éppen ehhez tartozik, hogy már 60 százalék jelöli meg fő anyagi forrásként a diákmunkát, miközben a családi támogatást (ami 34-ről 20 százalékra csökkent) és az ösztöndíjat (ez 18-ról mindössze 5 százalékra csökkent) egyre kevesebben, hiszen ezekből már szinte képtelenség megélni.
Az eredmények tekintetében pedig Szabó Leonárdék azt a következtetést vonták le, hogy „a diákmunka fontos és keresett foglalkoztatási forma mind a diákok, mind a vállalatok részéről”. A tendenciákat – mint a ledolgozott óraszámok és a juttatások növekedése – egyértelműen pozitívnak ítélik meg, „ugyanakkor az iparági különbségek és a nemek közötti bérkülönbségek még mindig kihívást jelenthetnek a munkaerőpiacon”.
Fontosnak tartjuk hangsúlyozni, hogy a diákbérek növekedése nagyrészt az inflációnak, valamint a minimálbér és a garantált bérminimum emelkedésének köszönhető, e hatások mellett a bérnövekedés mértéke csupán minimális
– emelte ki a társalapító, hozzátéve, hogy a rugalmasság, a bérek és a szakmai fejlődés lehetősége egyre fontosabbá válnak a munkavállaló diákok számára.
(Borítókép: Diákmunkán részt vevő egyetemisták 2020. július 20-án. Fotó: Balázs Attila / MTI)