Tisztességtelen kínai állami támogatás miatt indít vizsgálatot az Európai Bizottság a BYD autógyártó ellen, a szegedi gyár építésével kapcsolatban. Bóka János, az uniós ügyekért felelős miniszter elmondta, hogy a vizsgálatról őket nem tájékoztatták.
Vizsgálatot indított az Európai Bizottság azzal kapcsolatban, hogy Kína tisztességtelen állami támogatásban részesítette-e a BYD autógyártót a cég szegedi gyárának megépítéséhez – írja a Financial Times.
A vizsgálat még csak előkészítő szakaszban van, viszont ha a bizottság arra jut, hogy az EU-s tiltó szabályozások ellenére kapott kínai állami támogatást a cég, az EU akár arra is kötelezheti, hogy csökkentse termelési kapacitását, fizesse vissza a támogatást, és esetleg bírságot fizessen a szabályok megszegése miatt.
A Financial Times megkereste az Európai Uniós Ügyek Minisztériumát, ahol Bóka János, felelős miniszter azt mondta, hogy a vizsgálatról ugyan nem tájékoztatták őket, de a kormány „nyugodt”, mivel a gyár idetelepítése előtt ők is vizsgálták a kínai állami támogatások mértékét.
Az EU-ba 2023-ban vezették be a külföldi támogatásokról szóló rendeletet, amelyet néhányszor már alkalmaztak kínai vállalatok ellen, az unió ezzel próbálja megtartani az egyensúlyt az európai és kínai gyárak között. Így történt meg az, hogy importvámokat vezettek be a kínai autógyártókkal – többek között a BYD-vel – szemben, a bizottság egyik kereskedelmi vizsgálatát követően.
Egy évvel ezelőtt, 2024 februárjában kezdődött el a szegedi e-autógyár építésének előkészítése. A 300 hektáron épülő üzemhez a következő három évben legalább négymillió tonna ömlesztett áru fog érkezni vasúton a dél-alföldi városba. Sajtóinformációk szerint a gigaberuházás elérheti az 5 milliárd eurót, és 8-10 ezer munkahelyet teremt. A BYD szegedi gyára a tervezettnél hamarabb, már októberben termelni kezdhet. A nagy sietség oka az lehet, hogy a BYD a szállítási költségek mellett 30 százalékos vámot fizet a behozott autóira.
A Csongrád-Csanád Vármegyei Kormányhivatal által kiállított környezethasználati engedélyből kiderül, hogy a gyár napi vízigénye 7 ezer köbméter, éves szinten pedig összesen 1,8 millió köbméternyit használnak majd el. Az évi áramfogyasztás 283,4 millió kWh lesz, ami egy 120 ezres város fogyasztásának felel meg, míg az éves gázfogyasztás esetében 25,7 millió köbméterrel kalkuláltak, ami körülbelül egy 31 ezres kisváros gázfogyasztásával egyenértékű.
Az engedélyből az is kiderül, hogy „a hulladékképződés mértéke a technológiából adódóan jelentős”, évi 155 ezer tonna „speciális kezelés nélkül újrahasznosítható” hulladékkal, és évi 7 ezer tonna veszélyes hulladékkal számolnak. Arról, hogy ki és hova fogja elszállítani a veszélyes hulladékot, semmit nem írnak az engedélyben.