Orbán Viktor volt az első vezető a világon, aki 2016-ban támogatta az akkor még elnökjelölt Donald Trumpot – világított rá Szánthó Miklós a második Oeconomus Gazdasági Klub rendezvényen. Az Alapjogokért Központ főigazgatója szerint bölcs döntés volt a magyar jobboldal részéről, hogy Donald Trumpra fogadott, nem csoda, hogy az amerikai elnök egy év alatt több mint százszor említette Orbán Viktor nevét.
Az Oeconomus Gazdasági Klub rendezvényen kulcskérdésként kezelték, hogyan alakíthatja át Donald Trump visszatérése a transzatlanti kapcsolatokat és Közép-Európa jövőjét. A szakértők szerint történelmi lehetőség nyílik a régió számára, hogy kitörjön a német gazdasági függésből és önálló erőcentrummá váljon a nemzetközi színtéren.
Nyitóbeszédében Törcsi Péter, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány kuratóriumi elnöke kiemelte, hogy Közép-Európa rendelkezik mindazokkal az adottságokkal, amelyek a térségünk és az Egyesült Államok közötti szorosabb gazdasági és politikai együttműködéshez szükségesek: képzett munkaerő, kedvező munkaügyi törvények és a Nyugathoz képest kevesebb ideológia.
Bár szenvedünk az Európai Unió rossz politikájától, például az ellenőrizetlen migrációtól és az erőltetett zöldátállástól, a régiónkban még mindig a józan ész uralkodik
– emelte ki Törcsi. A rendezvényen felszólalt Barbara Kolm, az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) parlamenti képviselője, aki egyben az Osztrák Közgazdasági Központ igazgatója és a Friedrich A. v. Hayek Intézet elnöke.
Barbara Kolm köntörfalazás nélkül nevezte meg a brüsszeli veszélyeket, amelyek szerinte alááshatják a kontinens hosszú távú érdekeit.
Szerinte egy „totális unióval nézünk szembe”, amely egyszerre egy gazdasági, monetáris, megszorító, migrációs, tőkepiaci, befektetési, (magán)megtakarítási, adósság– és szociális unió.
Rámutatott, hogy az EU-ban az egyének és a vállalkozások életének minden aspektusa túlbürokratizált.
Emellett az EU mindent tudni fog például a tervezett uniós chat-ellenőrzésen, a digitális eurón, a készpénzkorlátozásokon, illetve az EU-vagyonnyilvántartáson keresztül.
Emlékeztetett, hogy az uniós vagyonnyilvántartás átfogó hozzáférést biztosít az EU ügynöksége, a Pénzmosás és a Terrorizmusfinanszírozás Elleni Küzdelem Hatósága, az AMLA számára az unió polgárainak minden (!) pénzügyi és vagyoni adatához.
Külföldi vagyon, részvények, kriptovaluták, számlaegyenlegek, ingatlanok, nemesfémek, vámadatok, még a fegyvertulajdonlás, a lakások, a műtárgyak is
– sorolta, hogy milyen adatokhoz férnek majd hozzá. Szerinte a Digitális Európa Program veszélyt jelent az egyéni és gazdasági szabadságra, az európai újrafegyverkezési terv (ReArm Europe) leple alatt pedig Ursula von der Leyen valójában háborús kötvényeket erőltet – vélekedett, új megvilágításba helyezve az európai védelmi kezdeményezéseket.
Magyarázata szerint a digitális euró az egyik fenyegetés, de az új Megtakarítási és Befektetési Unió tervei még ennél is rosszabbak. Úgy vélte, ezek célja a kockázatok „hatékony és átlátható” átruházása olcsó és határokon átnyúló befektetési és megtakarítási termékek népszerűsítése által a magánügyfelek, és például a nyugdíjalapok számára. Ez új kötvények előtt nyitja meg a kapukat, amelyek a ReArm Europe finanszírozását szolgálják majd.
A politikus hangsúlyozta a jobbközép politikai közösségek közötti nemzetközi együttműködés fontosságát. Szerinte Brüsszel figyelmen kívül hagyja a szubszidiaritás elvét, és úgy tesz, mintha mindent jobban tudna.
A szubszidiaritást kisegítés elveként szokás fordítani – azt jelenti, hogy amely feladatot egy személy vagy közösség konkrét érintettség okán helyi szinten meg tud oldani, arról nem szabad magasabb szinten (esetleg az érintettek kihagyásával) dönteni.
A rendezvényen felszólalt Lorenzo Montanari, az Americans for Tax Reform és a Tholos Alapítvány nemzetközi ügyekért felelős alelnöke, aki egyben a Property Rights Alliance ügyvezető igazgatója.
Trump vámjaival kapcsolatban elismerte: bár első pillantásra aggasztóak lehetnek a szabadpiaci elvek szempontjából, valójában csak politikai eszközök egy átfogó stratégiában.
Ugyanakkor szerinte egy új transzatlanti kereskedelmi narratívát is létre kell hozni: kulcsfontosságú, hogy az Európai Unió szabaduljon meg a technológiai óriáscégek digitális adóztatásától és a globális minimumadótól, ha versenyképes akar maradni. Lorenzo Montanari reményét fejezte ki, hogy az olyan konzervatív európai vezetők támogatásával, mint Orbán Viktor és Giorgia Meloni, ezek a célok megvalósulnak.
Az esemény egyik legizgalmasabb felvetése Nacsa Lőrinctől, a Miniszterelnökség államtitkárától érkezett, aki történelmi kontextusba helyezte Közép-Európa jelenlegi kihívásait.
Magyarország és a közép-európai régió a keleti és nyugati technológia és tőke találkozási pontjává válhat; hidak lehetünk Kelet és Nyugat között
– vázolta fel a jövő lehetőségeit. Emlékeztetett, hogy a kommunizmus idején a közép-európai országok nem építhettek infrastruktúrát egymás között, mert a Szovjetunió félt az együttműködésüktől. Most pedig arra van szükség, hogy felépítsük egymás között az infrastruktúrákat.
A gazdasági semlegesség új doktrínáját szenvedélyesen védelmezve kijelentette: „Nyitottnak kell lennünk bárki felé, aki a kölcsönös tisztelet és párbeszéd alapján üzletet akar kötni velünk.”
A politikus aláhúzta, hogy Európa folyamatosan veszít a versenyképességéből és dinamizmusából, ezért is fontos az új gazdasági stratégia, amely csökkenti a függőségünket például a gyengélkedő Németországtól.
Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ főigazgatója olyan kulisszatitkokat osztott meg, amelyek új fényben mutatják Orbán Viktor és Donald Trump kapcsolatát.
„Az a tény, hogy Trump több mint 100 alkalommal említette Orbánt egy év alatt, jól tükrözi kivételes kapcsolatukat”
– fogalmazott a főigazgató, aki szerint 2016-ban történelmi jelentőségű volt, hogy Orbán Viktor elsőként állt Trump mellé a világon. Szánthó drámai képet festett a kialakuló új világrendről: egyrészt az USA és Kína közötti kereskedelmi háború fenyeget, másrészt a nagyhatalmak akár közösen is dönthetnek a II. világháború utáni világrend leváltásáról, és egy teljesen új korszak megnyitásáról.
„Trump a világpolitika új korszakát nyitotta meg, amelyben visszatért a realizmus, a normalitás és a józan ész” – mondta Szánthó.
Csenger Ádám, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője többek között kiemelte, hogy a Krím 2014-es orosz annektálása arra késztette a magyar kormányt, hogy megkezdje az évtizedek óta elhanyagolt hazai védelmi ipar fejlesztését. A magyar védelmi fejlesztési program erős kapcsolatokra épül, ilyen például a magyar állam és az egyik vezető európai védelmi vállalat, a Rheinmetall 2020-ban megkezdett együttműködése.
A szakértők hangsúlyozták, hogy mivel Közép-Európában a védelmi vállalatok a kis nemzeti piacok korlátai miatt általában kicsik, szisztematikus együttműködésre, és nem csak alkalmi együttműködésre van szükség a regionális vállalatok és országok között.
A közép-európai országok közötti több együttműködés szükségességét gazdasági szempontból is kiemelték.
„Míg az elmúlt 15 évben az EU gazdasági növekedésének 15 százaléka a mi régiónkból származott, ez az arány az elmúlt 10 évben nem változott. Ennek oka a német gazdaságtól való túlzott függés.”
Mivel Németország gazdasági problémáira nincs gyors megoldás, Közép-Európának új gazdasági stratégiára van szüksége, amelynek a régió országai közötti együttműködés fokozására kell összpontosítania. Magyarország exportja például a régió négy másik országába csak 20 százalékát teszi ki a teljes exportunknak, tehát egyértelműen van hova fejlődni.
Tatár Mihály elemzése sokkoló számokkal világította meg az európai energiaválság mélységét:
Míg 1 megawattóra villamos energia az USA-ban és Kínában mindössze 40 euróba kerül, addig Közép-Európában 100-200 euróba, sőt a vállalatok számára az esti órákban akár 300 euróba is kerülhet.
Az elemző szerint hiába ismerte fel végre az EU a problémát, a megoldás helyett csak tovább mélyíti a válságot: energiaadókat emel, miközben a fosszilis energiahordozókat ellehetetleníti, Németország pedig bezárta atomerőműveit.
A közép-európai régió számára most minden korábbinál égetőbb kérdés: hogyan védjük meg gazdaságainkat, és hogyan biztosítsuk önállóságunkat ebben a viharos globális környezetben? A szakértők egy része szerint a válasz a regionális együttműködés radikális megerősítésében és a gazdasági semlegesség stratégiájának következetes végrehajtásában rejlik.
(Borítókép: Orbán Viktor miniszterelnök (j2) és Donald Trump (b2) megbeszélést folytat a korábbi amerikai elnök New Jersey állambeli bedminsteri birtokán 2022. augusztus 2-án. Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda / Benko Vivien Cher / MTI)