György László, a gazdasági stratégiákért és a Tanítsunk Magyarországért program irányításáért felelős kormánybiztos átfogó interjút adott a Demokrata című lapnak, amelyben részletesen beszélt a magyar középosztály helyzetéről, a középosztályhoz tartozás feltételeiről és a gazdaságpolitika irányáról. Elárulta, hogy négy kritériumnak kell megfelelni ahhoz, hogy a középosztályba tartozzunk.

Ezeket a következőképp részletezte:

• Az anyagilag depriváltak nem lehetnek középosztálybeliek: A középosztályba csak az tartozik bele, „aki az Eurostat statisztikája szerint nem minősül anyagilag depriváltnak”. György László kifejtette: ha valaki az Eurostat 13 feltételéből legalább 5-öt nem tud teljesíteni, például nem tudja kifűteni a lakását, nincs autója, nincs félretett pénze váratlan kiadásokra, nincs internetkapcsolata, akkor szegénynek számít, így nem tartozhat a középosztályba.
• A jövedelmi kritérium: a nemzetközi munkaügyi szervezet definíciója szerint az tekinthető középosztálybelinek, aki az átlagos jövedelem 60 százalékánál többet, de a kétszeresénél kevesebbet keres. Magyarországon ez a 420 ezer forinttól 1,4 millió forintig terjedő havi fizetést jelenti a kormánybiztos szerint.
• Saját tulajdonú ingatlan: A szakirodalom szerint a középosztálybeli státuszhoz hozzátartozik a saját tulajdonú lakóingatlan is. A kormánybiztos példaként említette, hogy Svédországban azért „hamis a középosztály”, mert sokan bérleményben élnek, és nyugdíjba vonulásuk után nem tudják kifizetni a bérleti díjat, így elveszítik korábbi státuszukat.
• Szellemi-lelki fejlődés: A negyedik kritérium „a szellemi és a lelki fejlődés iránti vágy, hiszen mi végre van jövedelmünk, vagyonunk, ha nem törekszünk az ég felé”. György László hozzátette, hogy aki az imént bemutatott négy feltételt egyszerre teljesíti, az számít középosztálybelinek.
• A középosztálybeliek tehát a munkájukból élnek, el tudják tartani a családjukat, anyagiakban kijönnek a hó végére, saját lakóingatlanban élnek, és innen tudnak följebb lépni. Ez az alsó középosztály.
• „A baloldali közgazdászoknak van egy elitista felfogásuk, miszerint a középosztály felső 30 százaléka számít igazi, európai értelmű középosztálynak, de a tudomány nem ismer ilyen definíciót” – hangsúlyozta György László.
• „2010 óta 1,7 millióan emelkedtek a középosztályba Magyarországon, és ma közel öt és fél millióan számítanak középosztálybelinek” – részletezte a kormánybiztos, ami jelentős társadalmi mobilitásra utal.
• „Egy középosztálybelit nem tudsz manipulálni, van veszítenivalója, kifinomultabban gondolkodik" – jelentette ki György. Hozzátette, hogy a középosztály „meg fogja követelni, hogy a politikai csoportok a jólét fenntartható növekedését szolgálják”.
• A kritikákra reagálva a kormánybiztos elismerte, hogy „a dolgozó rétegeken belül a jobban keresőket abszolút értelemben jobban támogatja az egykulcsos szja”, de hozzátette, hogy az alsóbb rétegeket relatív értelemben jobban segíti a magyar gazdaságpolitika.
• György László új könyvének „A középosztály forradalma” címet adta, amit „a normalitás forradalmának” nevezett. Szerinte ez „azoknak az embereknek a hatalomátvétele, akik felelősen gondolkodnak a jövőről”.
• A kormánybiztos szerint „a magyar meritokratikus társadalom- és gazdaságpolitika minden évben a GDP öt százalékát, négyezermilliárd forintot csoportosít át a spekulánsoktól a dolgozó, gyermeket nevelő, vállalkozó középosztálynak, a családoknak”.
• A középosztályt fenyegető veszélyek között említette a politikai kockázatokat (a jelenlegi gazdaságpolitika megváltoztatása), a gazdasági blokkosodást, valamint a technológiai változásokat, különösen a mesterséges intelligencia térnyerését, amely a fehérgalléros munkahelyeket veszélyezteti.

Februári interjúnkban György Lászlót szembesítettük a kritikákkal, amelyek megkérdőjelezik a „középosztály izmosodását”, ahogy Orbán Viktor miniszterelnök fogalmazott korábban. Cikkünket ide kattintva olvashatja el.