Januárban 3 millió forint fölé ugrott a frissen megkötött személyihitel-szerződések átlagos összege. Az emelkedésen nincs mit csodálkozni, hiszen az utóbbi időszakban jelentősen emelkedtek az árak a leginkább kedvelt felhasználási céloknál – autóvásárlás, lakásfelújítás – is. Emellett szépen nőnek a jövedelmek és az igényelhető hitelösszegek is.
Úgy tűnik, egyelőre megállíthatatlan a személyi kölcsönök átlagos összegének emelkedése. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint januárban nagyjából 23,8 ezer szerződést kötöttek a lakossági ügyfelek a bankoknál, mintegy 74 milliárd forint értékben. Ez azt jelenti, hogy
most először lépte át a 3 millió forintot az egy szerződésre jutó összeg, amire korábban még nem akadt példa.
Az átlagos szerződéses összeg emelkedése pedig igencsak felgyorsult az elmúlt években a személyi kölcsönöknél: miközben 2019-ben még nem egészen 1,8 milliós, 2022-ben már 2,24 milliós érték volt kiolvasható a jegybanki statisztikákból, a múlt év egészében már 2,7 millió forint közelében jártunk.
Az egy szerződésre jutó átlagos összeg alakulása a személyi hiteleknél (millió forint) | |
2019 | 1,79 |
2020 | 1,81 |
2021 | 2,16 |
2022 | 2,24 |
2023 | 2,13 |
2024 | 2,69 |
2025 (januárban megkötött szerződéseknél) | 3,11 |
Forrás: MNB
„Az, hogy egyre bátrabbak a magyar háztartások a személyi kölcsönök igénylésénél – egy rövid megtorpanás egyedül 2023-ban látszott –, több szempontból sem meglepő. Elég csak abba belegondolni, hogy a személyi hiteleknél kedvelt felhasználási céloknál – például a használt autóknál vagy a lakásfelújításoknál – igen jelentős áremelkedések történtek az elmúlt években: a használt járművek árát részben az újak drágulása, a felújításokét pedig az építőanyagoknál és a szolgáltatásoknál látható áremelkedés tolta felfelé” – nyilatkozta az Indexnek Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője.
Arról sem szabad megfeledkezni – tette hozzá –, hogy az elmúlt években beindult reálbér-növekedés jelentősen bővítette az adósok mozgásterét, hiszen a jövedelmük emelkedésének köszönhetően egyre nagyobb törlesztőrészletet tudtak vállalni.
Gergely Péter szerint maguk a pénzintézetek is sokat tettek azért, hogy merészebben adósodjanak el a háztartások. Az egyik ilyen lépés az volt, amikor az igényelhető hitelösszegeket emelték a bankok: így a 10 milliós ma már általánosnak tekinthető, de több bank alkalmaz 12 milliós plafont, egy szolgáltatónál pedig már 15 milliónál jár a felső határ.
Az ügyfelek álmainak bátrabb megvalósításához hozzájárulhatott az is, hogy az utóbbi egy-két évben a korábbinál jóval egyszerűbben és gyorsabban hozzáférhetővé váltak a személyi kölcsönök: egyes szolgáltatóknál mobilappon keresztül néhány perc alatt letudható a folyamat, így a jóváírás is gyorsan – akár egy órán belül – megtörténhet.
Persze akad még egy igen fontos tényező, amely szintén előmozdíthatta az átlagos hitelösszeg emelkedését. A személyi kölcsönöknél ugyanis változatlanul igaz, hogy az elérhető kamat fordítottan arányos az igazolt jövedelemmel és az igényelt kölcsön összegével: vagyis
minél több pénzt igényel valaki, és minél nagyobb jóváírás érkezik havonta a számlájára, annál kedvezőbb árazásra számíthat.
Viszont ebben a felállásban az utóbbi hónapokban látható némi változás: már nem mindenhol kell csillagászati összeget igényelni a kilencessel kezdődő kamathoz.
A személyi kölcsönök átlagkamata (forintban nyújtott hiteleknél, szerződésekben szereplő, januárban, éves, százalék) | |
2017 | 16,13 |
2018 | 14,10 |
2019 | 13,35 |
2020 | 12,69 |
2021 | 12,39 |
2022 | 12,38 |
2023 | 19,02 |
2024 | 18,27 |
2025 | 16,16 |
Forrás: MNB
Gergely Péter szerint egyelőre nincs jele annak, hogy komolyabb változás jönne a személyi kölcsönök piacán, vagyis változatlanul erős keresletre lehet számítani. Utóbbira a kamatok csökkenése nyomán is nagy az esély.
Az MNB adatai szerint egyébként tavaly csúcsot döntött a személyi kölcsönök piaca: a 2024-ben megkötött szerződések értéke elérte a 819 milliárd forintot, ami messze meghaladta az addigi, 2019-es, 558,7 milliárdos rekordot is. A személyi hitelek állománya szintén rekordot döntött 2024-ben: az év végén meghaladta az 1533 milliárd forintot, ami bő 14 százalékos emelkedést tükrözött éves alapon.
(Borítókép: Index)