A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) közleményt adott ki, amelyben határozottan cáfolja az Európai Bizottság szerdai jelentésének állításait a magyar államadóssággal kapcsolatban. A tárca szerint „semmilyen rövid vagy hosszú távú kockázat nincs“ az államadósságot tekintve.
Az NGM közleménye hangsúlyozza, hogy „a magyar gazdaság alapvető fundamentumai stabilak, az államadósság devizaösszetétele és tulajdonosi szerkezete is kellően diverzifikált, az állami működés finanszírozása biztosított és stabil”. Ezt a nemzetközi hitelminősítők értékelései is megerősítik, amelyek továbbra is egyöntetűen befektetésre ajánlják Magyarországot.
A minisztérium felhívja a figyelmet, hogy a magyar Alaptörvény előírásai szerint csak olyan költségvetési törvényjavaslat nyújtható be az Országgyűlés részére, amelynek végrehajtása esetén az államadósság a megelőző évihez képest csökken. A Stabilitási törvény további garanciákat tartalmaz, hogy a csökkenő adósságráta a költségvetés végrehajtásakor is biztosított legyen, és ezen szabályok felett a Költségvetési Tanács mint független intézmény őrködik.
A közlemény szerint a magyar államadósság 2010-hez képest jelentősen csökkent, és azóta folyamatosan az uniós átlag alatti szinten maradt – még a Covid-járvány és a háborús válság éveiben is. Az Európai Bizottság 2024. őszi elemzése szerint az EU átlagos adósságrátája 82,4 százalék volt 2024 végén, miközben Magyarországra a GDP 74,5 százalékát elérő adósságot jelzett előre ugyanerre az időszakra.
Az NGM rámutat, hogy számos uniós tagállam lényegesen magasabb adósságrátával rendelkezik, például Olaszország (136,6 százalék), Franciaország (112,7 százalék), Belgium (103,4 százalék), Spanyolország (102,3 százalék) vagy Finnország (82,6 százalék).
„Az eddigi gyakorlatot folytatva a 2026-os költségvetés tervezésekor a kormány csökkenő hiánnyal és csökkenő államadóssággal számol” – hangsúlyozza a tárca közleménye. Összességében a minisztérium álláspontja az, hogy "az Európai Bizottság vonatkozó