A kisboltok támogatása hozzájárulhat ahhoz, hogy náluk is olcsóbbak legyenek az alapvető élelmiszerek, de a nagy áruházláncokkal így sem vehetik fel az árversenyt – mondta lapunknak Baranovszky György, a FEOSZ ügyvezető elnöke. Megítélése szerint az árrésstop hatására látható akcióknak minden fogyasztó örül, de abban is biztos, hogy a profitorientált, nagy áruházláncok mindent megtesznek azért, hogy visszanyerjék másutt azt, amit ezen az intézkedésen veszítenek. A szakember szerint a januárban felállított Nemzeti Kereskedelmi és Fogyasztóvédelmi Hatóságnak érdemi szerepe lehet abban, hogy a fogyasztók kevésbé érezzék magukat kiszolgáltatottnak.
Az árrésstop jó a fogyasztóknak, ez nem kérdés, amiatt senki sem reklamált még, hogy a szokásos bevásárlása jelentősen, akár 15-20 százalékkal kevesebbe került végül a kasszánál, mint két héttel korábban – mondta az Indexnek Baranovszky György, a Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége (FEOSZ) ügyvezető elnöke. Viszonyításképp Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter a héten azt jelentette be, hogy az intézkedés hatálya alá tartozó 30 élelmiszer-kategóriában átlagosan 17,7 százalékkal lettek olcsóbbak az érintett termékek.
A FEOSZ elnöke emlékeztetett: a fogyasztóvédelem fő szereplői a fogyasztók, a vállalkozások és az állam, az utóbbinak csak akkor kell beavatkoznia, ha baj van, a piaci folyamatok rossz irányba mennek – a fogyasztók kárára. A szakember szerint a mostani egy ilyen helyzet volt, hiszen ismét kezdtek elszabadulni az árak. Nem olyan mély azonban a gödör, mint volt 2022 novemberében, az árstop alapvető élelmiszerekre történő bevezetésekor, éppen ezért a beavatkozás sem olyan direkt.
Igaz, a mostani intézkedés ellenére a kormány megemelte az idei inflációs célt 3,2-ről 4,5 százalékra. Januárban 5,5, februárban 5,6 százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak, az élelmiszer-infláció viszont az első két hónapban előbb 6, majd már 7,1 százalékos volt, márciusban pedig 10 százalék körül alakulhat. A Nemzetgazdasági Minisztérium a március 17-én hatályba lépett árrésstop érdemi hatását az áprilisi statisztikától várja, annak tudatában döntenek majd a szakpolitikai eszköz további sorsáról.
Baranovszky György szerint hiába vannak fogyasztóvédelmi társadalmi szervezetek, a fogyasztók kiszolgáltatottak, de nemcsak Magyarországon, hanem Nyugat-Európában vagy Észak-Amerikában is. A fogyasztóvédelem és a gazdaságpolitika prioritásai gyakran eltérnek, de a fogyasztót minden körülmények között partnerként kell kezelni.
A FEOSZ elnöke szerint
Ami a kisboltok frissen bejelentett, 1–3 millió forintos támogatását illeti, Baranovszky szerint elsősorban az igazolhatja az intézkedést, ha ennek hatására ezek a kereskedők is képesek mérsékelni az áraikat. Ezzel együtt irracionális várakozás, hogy állják a sarat az árversenyben a diszkontokkal, szuper- és hipermarketekkel. Annyira eltérő a mögöttük lévő beszerzés, a logisztika és a munkaszervezés, hogy ennek nincs realitása, de a különbség igenis csökkenthető. A fogyasztóvédelmi szakember hozzátette:
a legtöbb kisboltban nem lehet beszerezni minden szükséges terméket, de Magyarországnak nincs olyan zuga, ahonnan legfeljebb 20-25 kilométerre ne lenne egy nagyobb áruház.
Az NGM heti 100 áruház ellenőrzését helyezte kilátásba a március 17-én hatályba lépett árrésstop kapcsán, amelyet a január 1-jén felállt Nemzeti Kereskedelmi és Fogyasztóvédelmi Hatóság (NKFH) koordinál. Az ellenőrzések folyamatosak, hogy lehetőleg senki se szembesüljön azzal, hogy átverik.
A FEOSZ elnöke lapunknak elmondta: sok éve vártak már arra, hogy magasabb polcra kerüljön a fogyasztóvédelem, ez az NKFH létrehozásával megtörtént. Megítélése szerint ez a hatóság nemcsak a fogyasztókért, hanem a vállalkozásokért is van, ezért vállalta fel az elérhető és együttműködő szerv szerepét. Hozzátette: most a fókusz a fizikai boltokon van, miközben a panaszok 80-90 százaléka a webáruházak szolgáltatásaihoz fűződik. Gyakran nemhogy a távol-keleti, hanem az EU-n belüli e-kereskedőkkel szemben is nehéz a jogainkat érvényesíteni.
Ami a hazai piaci szereplőket illeti: Baranovszky György szerint a legtöbb online és offline kereskedő tisztában van azzal, hogy a fogyasztóra nem csak akkor van szüksége, amikor el akar adni valamit, hanem ha hibás a termék, akkor is közösen kell megoldást találni.
Vannak azonban olyan vállalkozások is, amelyek kifejezetten a vásárlók átverésére, megkárosítására jöttek létre, az olyan kiszolgáltatott társadalmi rétegekre utazva, mint a fiatalkorúak vagy a nyugdíjasok.
Ezeket, nincs mese, el kell tüntetni a piacról, a FEOSZ elnöke szerint a kiszűrésükben nagy szerepe van a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarának is.
(Borítókép: zamrznutitonovi / Getty Images)