A magyar gyógyszeripar nem csupán gazdasági ágazat, hanem egy stabil, innovatív és folyamatosan megújuló stratégiai pillér is, amely nemzetközi szinten is meghatározó szerepet tölt be. A világháborúk, rendszerváltások és gazdasági válságok sem tudták megingatni. Sőt, a kihívásokra mindig fejlődéssel és innovációval válaszolt. De vajon képes-e a hazai gyógyszergyártás a jövő kihívásaival is megbirkózni? Az államtól stabil, kiszámítható jogszabályi környezetet várnak, a további fejlődéshez szükséges pénzt az iparági szereplők kitermelik magukból – mondta egyöntetűen az Indexnek a Magyosz, valamint egyik alapító tagvállalata, a Richter vezérigazgatója. Hozzátették: bíznak a miniszterelnök szavában, hogy nem lesz ismét extraprofitadónak nevezett exportadó.
„A magyar gyógyszergyártás stabil lábakon áll, aki Magyarországon előállított gyógyszert vásárol a patikákban, biztos lehet benne, hogy biztonságos készítményt kap, egyben hazai tudást, innovációt és fejlesztést is vásárol” – adta meg az alaphangot Greskovits Dávid, az április 2-án fennállása 35. évfordulóját ünneplő Magyarországi Gyógyszergyártók Országos Szövetsége (Magyosz) elnöke.
A magyar gyógyszeripar hagyományosan erős iparágnak számít, amely jelentős gazdasági és külkereskedelmi súllyal bír. Hosszú története alatt számos gazdasági kihívással szembesült, többek között a világháborúk, az államosítás, a privatizáció és a rendszerváltás hatásai sem kerülték el, ám – köszönhetően a stabil lábakon állásnak – rendre jól vészelte át a viharokat. A KGST-rendszerben Magyarországra a gyógyszergyártás szerepét osztották, ami lehetővé tette az iparág stabil fejlődését. Ennek eredményeként ma is meghatározó gazdasági ágazatnak számít, és jelentős exportpiacokkal rendelkezik – vont némi történelmi mérleget az elnök.
Az elmúlt öt év turbulens geopolitikai, gazdasági hatásai a gyógyszergyártást sem kerülték el. Az infláció, a volatilis forintárfolyam, az energia- és alapanyag-árrobbanás, az ellátási láncok megszakadása hullámokra ültette ugyan az iparág Titanicját, ám eltörpült előtte a jéghegy, és a kapitány is éber volt. A magyar gyógyszeripar nemzetgazdasági súlya megkérdőjelezhetetlen, emellett jelentős foglalkoztatónak számít, mintegy 15 ezer embernek ad munkát, és a feldolgozóipari szektoron belül kiemelkedő hozzáadott értéket képvisel.
A hazai gyógyszeripar komoly kutatás-fejlesztési potenciállal bír, amely a versenyképesség egyik kulcsa. A Richter és más vállalatok esetében a kutatás-fejlesztés hosszú távú stratégiai beruházás, amely akár 5-20 éves időtartamot is igénybe vehet. A szabadalmak eloszlása alapján a magyar gyógyszeripar kiemelkedő szerepet játszik a szellemi vagyon hazai megőrzésében, és jelentős hazai kutatási kapacitással bír – hangsúlyozta Greskovits Dávid.
A globális gyógyszeripar innovatív voltát bizonyítja a szabadalmak számossága is. A hazai gyártók emiatt is komoly lépéskényszerben vannak, hiszen az SZTNH éves jelentése alapján 2023-ban több mint 14 ezer volt a globális gyógyszeripar hazánkban hatályos szabadalmainak száma. Ezzel számos egyéb, innováció szempontjából szintén kulcsfontosságú szakterületet (egyéb berendezések, műszerek, vegyészet, elektronika) megelőz a gyógyszeripar, de a szabadalmak jogosultjainak döntő hányada külföldi eredetű. Ez pedig azt jelenti, hogy a hazai (gyógyszer)gyártók kutatás-fejlesztések nélkül versenyhátrányba kerülhetnek a külföldi versenytársaikkal szemben.
A magyar gyógyszeripar több szereplője is jelentős számú nemzeti szabadalommal rendelkezik. A gyógyszeripar a magyar feldolgozóipar által megtermelt bruttó hozzáadott érték körülbelül 6,9 százalékát képviseli (KSH Tájékoztatási Adatbázis, 2023), ami ilyen értelemben az ipar egyik legjelentősebb szereplőjévé emeli. Az ágazat különösen magas értéket állít elő egy foglalkoztatottra vetítve, és a teljes feldolgozóipari szektorban csupán a kokszgyártás és a kőolaj-feldolgozás előzi meg. Emellett a gyógyszergyártás által létrehozott bruttó hozzáadott érték a kibocsátás csaknem felét, 51 százalékát teszi ki, jelentősen felülmúlva a feldolgozóipari átlagot (20 százalék).
Magyarország a világ 19. legnagyobb gyógyszerexportőre, és ha az egy főre jutó exportot nézzük, akkor a 12. helyen áll. „Az export a magyar gyógyszeripar egyik legfontosabb területe, a teljes termelés 80 százaléka külföldre kerül. A legfontosabb exportpiacok Európában és az Egyesült Államokban találhatók, bár a geopolitikai változások jelentős hatással lehetnek az exportlehetőségekre” – jegyezte meg Orbán Gábor, a legnagyobb hazai gyógyszergyártó, a Richter vezérigazgatója.
A szabadalmak száma és eloszlása azt mutatja, hogy a magyar gyógyszeripar jelentős szellemi vagyont halmozott fel az évek során. A kutatás-fejlesztési beruházások és az új gyógyszerkészítmények fejlesztése hozzájárul a vállalatok nemzetközi versenyképességéhez, valamint ahhoz, hogy a hazai gyártók ne csak a belföldi, hanem a külpiacokon is megőrizzék pozíciójukat” – tette hozzá a Richter vezére.
Az innováció szempontjából kiemelendő, hogy a magyar gyógyszergyártók egyre nagyobb figyelmet fordítanak a digitalizációra és az automatizációra a gyártási folyamatokban. Az új technológiák, például a mesterséges intelligencia (AI) alkalmazása a gyógyszerkutatásban és a klinikai vizsgálatok elemzésében lehetővé teszi a hatékonyabb fejlesztési folyamatokat, csökkenti a költségeket és növeli a sikerességi rátát.
Orbán Gábor az AI-ra ma még mint elsősorban az adminisztrációs folyamatokat leegyszerűsítő és felgyorsító asszisztensre hivatkozott, amelyet ugyanakkor a kutatás területén már régóta használ az iparág, kiemelve, hogy a gyógyszergyártásban (is) továbbra is nélkülözhetetlen az emberi faktor, és ez vélhetően így is marad. Míg a Magyosz elnöke az AI „sötét oldalára” hívta fel a figyelmet, amikor például egy deep fake videó biztat akár egészségügyi károkozásra is alkalmas gyógyszer szedésére.
A Magyarországi Gyógyszergyártók Országos Szövetsége 1990-ben jött létre a magyar gyógyszeripar érdekeinek képviseletére. Az immár 21 tagot számláló szervezet az azóta eltelt 35 év alatt jelentős lépéseket tett a stratégiailag fontos ágazat fejlesztéséért, hogy biztosítsa a biztonságos betegellátást, és hozzájáruljon a nemzet- és külgazdaság támogatásához.
A gyógyszer kétségkívül életünk szerves része, ugyanakkor a mindennapokban sokszor nem kapja meg azt a figyelmet, mint amit fontossága indokolna.
Sok esetben felvetődik a kérdés: valóban létezik-e gyógyszertúlfogyasztás, valamint gyógyszerpazarlás? A Magyosz elnöke rámutat: az alacsony gyógyszerárak miatt sok esetben a betegek nem becsülik meg azokat, ami hozzájárul a pazarláshoz. A lakossági felhalmozás nem csak gazdasági szempontból jelent problémát: a nem megfelelően kezelt gyógyszerhulladék a környezetre is káros hatással van.
A sajtóban megjelenő hírek (például gyógyszerhiányról szóló cikkek) pánikvásárlást idézhetnek elő, ami ahhoz vezet, hogy egyes termékekből hiány alakul ki, míg mások feleslegesen felhalmozódnak a háztartásokban, majd lejárva a szemétbe kerülnek
– mondta Greskovits Dávid. A gyógyszergyártók kötelesek visszagyűjteni és kezelni ezt a hulladékot, ami számukra jelentős pénzügyi terhet jelent.
Az előző bekezdésben szereplő alacsony gyógyszerárakon bizonyára számos olvasó szeme fennakadt, néhány doboz gyógyszerért ugyanis akár súlyos tízezer forintokat is ott hagyhatunk a patikában, az elmúlt évek áremelkedései pedig igencsak szembeötlők. Orbán Gábor hangsúlyozta: a gyógyszerárak növekedése – szemben más iparággal – elmaradt az elmúlt évek inflációs szintjétől.
Mi vagyunk azok, akik a vényköteles gyógyszerek vonatkozásában lefelé viszik az árakat, mindenki más felfelé
– szögezte le a Richter vezérigazgatója, míg a Magyosz első embere szerint ezek a hazai, elsősorban a magyar társadalmat a legnagyobb mértékben érintő betegségek kezelésében szerepet játszó gyógyszerek kifejezetten olcsónak számítanak.
A vényköteles gyógyszerek esetében 2006 óta nem került sor áremelésre.
Magyarországon a támogatott gyógyszerek árait a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) határozza meg. Az úgynevezett vaklicit miatt a gyártóknak számos termékkörben folyamatosan csökkenteniük kell az árakat, hogy a támogatási rendszerben maradhassanak. A nem támogatott készítmények ára szabadabban mozog, ami eltéréseket eredményez a patikákban.
„Magyarországon a gyógyszerárakat szigorú szabályozás alatt tartják, különösen a támogatott készítmények esetében. A NEAK által meghatározott árak rendszerszinten lassan közel 20 éve nem emelkedtek a támogatott körben, sőt a vaklicitnek köszönhetően folyamatos csökkenést mutattak. Ennek a rendszernek azonban komoly következményei vannak mind a gyártók, mind a betegek számára” – fejtette ki a Magyosz elnöke.
A vaklicit lényege, hogy a támogatási körben maradáshoz a gyártóknak folyamatosan csökkenteniük kell az áraikat. Ez hosszú távon oda vezetett, hogy egyes vállalatok inkább kivonják termékeiket a támogatási körből, mert már nem éri meg számukra ennyire alacsony árakkal működni – tette hozzá a Richter első embere.
Ebből kifolyólag a betegek azt tapasztalhatják, hogy egyes gyógyszerek eltűnnek a támogatott listáról, és helyettük drágább készítmények maradnak elérhetők.
Azért érzékelheti a beteg, hogy drágul a gyógyszer, mert a piaci szereplők csak a nem vényköteles termékek (OTC) árának emelésével tudják kompenzálni a más, alacsony termelői árú, támogatott készítményeiken elszenvedett veszteséget
– mondták egyöntetűen.
A támogatott gyógyszerek ára tehát hivatalosan nem emelkedik, a betegek mégis gyakran érzik úgy, hogy többet kell fizetniük, amikor a patikába mennek, ám arra mindkét iparági szereplő rámutat, a drágulás nem követi le a költségek emelkedését. A gyógyszerek árában patikánként jelentős különbségek lehetnek, ugyanis a gyógyszertárak és a nagykereskedők eltérő árréssel dolgoznak a nem támogatott termékeknél.
A támogatott készítmények ára olyan alacsony, hogy előfordul: egy hónapnyi vérnyomáscsökkentő terápia kevesebbe kerülhet, mint egy kiló kenyér
– fogalmazott Greskovits Dávid. Éppen ezért iparági szereplők egyöntetűen állítják: a jelenlegi gyógyszertámogatási rendszer átstrukturálásra szorul. Rámutattak: kiemelten fontos, hogy az ellátásbiztonság és a helyben gyártott gyógyszerek preferálása nagyobb szerepet kapjon. A jelenlegi generikus árszabályozás a rendkívül alacsony árak mellett már nem hatékony.
Bár az iparág innovációs és beruházási igénye miatt szívesen venne állami támogatásokat, a két szakember egyöntetű véleménye, hogy „a gyógyszeripar kitermeli magából az ehhez szükséges forrást”, sokkal inkább a támogató jogszabályi környezetet vennék szívesen állami részről. Az állami támogatás mértéke alacsony az iparágban, jellemzően 4-5 százalékot tesz ki, míg más iparágak esetében ez akár 40-50 százalék is lehet. Ez azért is lehet – fejtette ki Orbán Gábor –, mert egy gyógyszeripari beruházás megtérülése hosszabb időt, akár 10 évet is felölelhet.
Természetesen nem jött jól – válaszolta azon kérdésünkre Greskovits Dávid, hogy mekkora terhet jelentett az iparágnak az elmúlt években az idén január elsejével kivezetett extraprofitadó, valamint hogy számolnak-e az esetleges visszatérésére.
„A magyar gyógyszeripari cégek számára problémát jelent, hogy míg más országok exporttámogatást nyújtanak a gyógyszergyártóknak, idehaza adók terhelik az exportbevételeket, ami csökkenti a versenyképességet és akadályozza a növekedést” – mondta a Magyosz elnöke, aki az adóteher visszatérésére nem számít.
„Maga a miniszterelnök jelentette ki, hogy a gyógyszeriparban nem létezik extraprofit, épp ezért extraprofitadó sem. Cserébe az exportot adóztatták, ami drágítja a Magyarországon előállított készítményeket a külföldről behozott termékekkel szemben, merthogy az importra nem vonatkozott az adó. Extraprofitadó helyett exportadót fizettünk” – mondta.
„Ez a teher csak a Richter számára 50 milliárdot jelentett a két és fél évig érvényben lévő extraprofitadó keretében. Ez nagyjából megfelel annak az összegnek, amit egy évben akvizícióra fordítunk” – szemléltette a teher beruházásokra gyakorolt negatív hatását Orbán Gábor.
Az Európai Unió március 11-én új gyógyszeripari reformmal állt elő, amely jelentős hatással lehet a magyar gyógyszeriparra. A szabályozás egyik célja, hogy az Európán belül gyártott készítményeket részesítse előnyben a támogatási és árszabályozási rendszerekben, ami pozitív hatású lehet a hazai gyártók számára.
Orbán Gábor ugyanakkor felhívta a figyelmet a reform gyártókra nézve „sötét oldalára”. A gyógyszeriparra vonatkozó új lakossági szennyvízkezelési irányelv jelentős pénzügyi terhet róhat az ágazatra.
Az EU terve szerint a gyógyszergyártóknak kellene állniuk a szennyvízkezelési folyamat egy új szakaszának költségeit, ami akár 150 milliárd eurós terhet is jelenthet európai szinten. Ez különösen a generikus gyógyszerek versenyképességét érintheti hátrányosan, mivel ezek gyártása és forgalmazása alacsonyabb profitrátával működik, így a pluszköltségek veszélyeztethetik a gyógyszerellátás fenntarthatóságát
– mondta a Richter vezérigazgatója, aki hangsúlyozta: a szabályozás pontos részletei még nem ismertek, a jogalkotási folyamat zajlik.
A televízióban sugárzott reklámok között jelentős számban szerepelnek gyógyszerek vagy gyógyszernek „tűnő” termékek. A gyógyszeripar – kétségbevonhatatlan egészségügyi szerepe mellett – marketingjelenléte sokakban visszatetszést kelthet. Kérdés, mindez torzíthatja-e a fogyasztók döntését, vagy akár sugallhatja-e azt, hogy akkor is gyógyszer után nyúljanak, ha nem volna rá szükség. Sőt, akár egyes vény nélkül kapható gyógyszerek is megkérdőjeleződnek.
Utóbbival kapcsolatban mind a Magyosz elnöke, mind a Richter vezérigazgatója leszögezte: az ilyen vélekedések súlyosan félrevezethetik a fogyasztókat. Minden bevizsgált készítmény tartalmazza a szükséges hatóanyagot, ám az előfordul, hogy másképp hat az egyik, mint a másik embernél. Például a fejfájás típusától is függ, melyik gyógyszer lehet hatásos.
Itt jön képbe az ugyancsak kulcsfontosságú diagnosztika. A gyógyszergyártók, a gyógyszertárban dolgozók tájékoztatása, illetve az orvosok szerepe megkerülhetetlen a megfelelő terápiás döntésekben.
Orbán Gábor rámutat: szemben például az Egyesült Államokkal, Magyarországon jogszabály tiltja a vényköteles gyógyszerek reklámozását. „Ahogy arról szó volt, a vényköteles gyógyszerek árképzési mechanizmusa miatt azokon nincs vagy csak nagyon alacsony nyeresége van egy gyártónak, patikának. Ezért az OTC, illetve egyéb kategóriába tartozó készítmények állnak a marketingtevékenység fókuszában” – mondta a Richter vezérigazgatója.
A gyógyszerek szigorú ellenőrzési folyamatokon mennek keresztül, mielőtt a betegekhez eljuthatnának. „A gyógyszereknél minden egyes gyártási tételt analitikai vizsgálatoknak kell alávetni, mielőtt forgalomba kerülhet. Ez biztosítja, hogy a hatóanyag mennyisége és minősége pontosan megfelel az előírásoknak” – mondta Greskovits Dávid.
Ezzel szemben az étrend-kiegészítőknél és vitaminoknál más a szabályozás.
Az étrend-kiegészítőknél nincs olyan szigorú ellenőrzési kötelezettség, mint a gyógyszereknél. Nem kell minden egyes gyártási tételt laborvizsgálatnak alávetni, ami azt eredményezi, hogy egyes termékek nem azt a hatóanyag-tartalmat biztosítják, amit a csomagoláson feltüntetnek
– jegyezték meg.
Ez különösen a kisebb, kevésbé ismert gyártók esetében jelent kockázatot, hiszen az ellenőrzés hiányában a termékek minősége változó lehet. „Itt jön képbe a gyártói felelősség” – mutatott rá Orbán Gábor.
Kiemelten fontos kérdés, hogy a lakosság miként tekint a gyógyszerekre – hívja fel a figyelmet Greskovits Dávid. „Az emberek hajlamosak egyszerű fogyasztási cikként kezelni a gyógyszereket, és nem helyezik megfelelő polcra azok valódi értékét” – mondta.
Ahogy minden iparág, így a gyógyszeripar felé is jelentős uniós szintű kibocsátáscsökkentési elvárásokat fogalmaztak meg a párizsi klímaegyezmény részeként. Az iparág karbonlábnyom-csökkentésének szükségességét mindkét szakember elismerte.
„Az elmúlt években úgy tudtuk növelni a gyártási volument, hogy közben csökkentettük energiafelhasználásunkat. Minden évben csökkent a víz-, valamint a gázfelhasználás” – mondta Orbán Gábor.
Greskovits Dávid – aki egyben a Meditop Kft. ügyvezető igazgatója – hangsúlyozta: a környezeti hatásokat figyelmen kívül hagyó gyártó hosszú távon nem maradhat versenyképes. „Elsőként szereztük meg a magyar gyógyszergyártó kkv-k között az ISO 14001, valamint az ISO 9001 minősítést a GMP (Good Manufacturing Practice = helyes gyártási gyakorlat) mellett. Cégmérettől függetlenül oda kell figyeljen a környezeti hatásokra” – fogalmazott.
Egyes vélemények szerint a magyar gazdaság egyik kitörési pontja lehet a MedTech (Medical Technology), HealthTech (Health Technology) és BioTech (Biotechnology) profilú technológiai vállalatokba történő befektetés.
Orbán Gábor felemásan ítéli meg az ezzel kapcsolatos vélekedést. Rámutat, hogy a BioTech jelentése kettős. Egyrészt jelenti a kis startupokat és élettudományos cégeket, másrészt a nagymolekulás, fehérjealapú gyógyszerek fejlesztését és gyártását.
„Örvendetes, amikor a vállalkozószellem, valamint a szakmai tudás társadalmi, gazdasági hasznosítására történő lépéseket látok” – mondta a Richter vezére.
Különösen a MedTech területet emeli ki, ahol a termékfejlesztés gyorsabb lehet, tekintve, hogy az engedélyeztetési folyamat viszonylag rövidebb és egyszerűbb. Azonban figyelmeztet, hogy aki alábecsüli az engedélyeztetési, minőségbiztosítási és hatósági megfelelési követelményeket, az könnyen zátonyra futhat.
„Véleményem szerint ezen a területen Magyarországon jelenleg hiányzik a megfelelő tudás, valamint szabályozási nehézségek is akadályt jelentenek. Ugyanakkor kétségkívül nagyszerű lehetőségeket rejthet” – teszi hozzá.
Régi mániám mind az állami támogatások, mind a magánbefektetések esetében, hogy az ideális helyzet, amikor a tudás és a pénz egy helyen van
– fogalmazott Orbán Gábor.
(Borítókép: Greskovits Dávid és Orbán Gábor. Fotó: Németh Kata / Index)