A Központi Statisztikai Hivatal részletesen válaszolt a Válasz Online-on megjelent vádakra, miszerint Magyarországon évek óta manipulálják a szegénységi adatokat. A KSH közleményében kiemelte, hogy minden eljárása a nemzetközi standardoknak megfelelően történik, a kifogásolt anomáliák pedig a 2018-as módszertani fejlesztésből és a minimálbérkörnyéki jövedelmek torlódásából adódnak. Jelenleg zajlik az adatok öt évre visszamenőleges, népszámlálási adatokra épülő revíziója, amelynek eredményeit 2025 második félévében teszik közzé.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) április 3-án részletesen reagált a Válasz Online oldalán megjelent Valami nagyon nem stimmel a KSH szegénységi adataival című cikkre – amelyet az Index is szemlézett – határozottan visszautasítva a manipuláció vádját.
A hivatal közleményében leszögezi, hogy működése és adatfeldolgozása egyaránt a nemzetközi standardoknak megfelelően történik. Az EU-SILC adatfelvételek eredményeit az Eurostat minden évben validálja, mielőtt saját adatbázisában közzétenné azokat.
A KSH kiemeli, hogy 2018-ban módszertani fejlesztést hajtott végre az adatminőség javítása érdekében. Ennek részeként a jövedelmi adatok ellenőrzéséhez és a hiányzó adatok pótlásához egyedi szinten kezdték felhasználni a NAV és a MÁK adminisztratív kereseti adatait.
A cikkben kifogásolt eloszlási anomáliákkal kapcsolatban a KSH magyarázata szerint „a jövedelemeloszlásban megfigyelhető kiugrás összefüggésben van a keresetek minimálbérkörnyéki torlódásával”. A hivatal rámutat, hogy a nettó minimálbér és a szegénységi küszöb ezekben az években csak kis mértékben tért el egymástól, ami részben magyarázza a jövedelmek szegénységi küszöb körüli koncentrálódását.
A KSH közölte, hogy a 2022. évi népszámlálás adatainak segítségével jelenleg is zajlik az EU-SILC-állományok öt évre visszamenőleges, teljes körű revíziója, amelynek eredményeit 2025 második félévében fogják publikálni. A hivatal szerint ugyanakkor „a revízió eredményeként a változások érdemben nem befolyásolják majd a relatív jövedelmi szegénységi arány alakulását”.
A KSH adatai szerint 2017 és 2022 között a relatív jövedelmi szegénységi arány 12,1 százalék és 12,8 százalék között ingadozott, és csak 2023-ban emelkedett 14,7 százalékra. A hivatal szerint az évek közötti ingadozások a mintavételi hibahatáron belül voltak.
A KSH továbbra is nyitottnak mutatkozik a kutatókkal folytatott szakmai párbeszédre, és elkötelezett az adatok tudományos célú hasznosításának támogatásában – írták.