A héten Donald Trump szerda esti vámbejelentései borzolták a befektetők idegeit. A vártnál súlyosabb vámterhek hatására a részvénypiacok zuhantak, a dollár gyengült, a forint pedig az euróval szemben 403 alól 407 fölé emelkedett. Heti összefoglalónk.
„Történelmi napokat élünk, amikor a globális gazdasági színtéren olyan változások zajlanak, amelyeket a gazdaságtörténészek hosszasan fognak taglalni” – mondta az Indexnek Rodic Ádám, az MBH Elemzési Centrum szakértője.
Donald Trump döntése, hogy vámokat vet ki szinte a világ összes országára, olyan hullámokat indított el, melyek hatásai messze túlmutatnak egyetlen cikk keretein
– szögezte le, így a forintra és a tőzsdékre kifejtett rövid távú hatásokat vettük végig cikkünkben.
Az amerikai elnök döntése, hogy vámokat vet ki szinte a világ összes országára, alapjaiban rengette meg a piacokat.
A befektetők várakozásaival ellentétben a dollár nem erősödött, hanem gyengült, mivel a recessziós félelmek narratívája uralta a piacokat. A bizonytalanságot fokozta az amerikai ISM szolgáltatóipari beszerzési menedzserindex váratlan csökkenése is.
A nagy bizonytalanság közepette természetesen a vezető tőzsdeindexek is zuhanásba kezdtek, a külföldi befektetők elkezdték lezárni nyitott pozícióikat
– világított rá Rodic. A negatív hatásoktól a magyar tőzsde és a forint sem menekülhetett, amely egyébként is kitett a nemzetközi gazdasági folyamatoknak.
Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető elemzője rámutatott, hogy a forint árfolyama a hetet 403-as szinten kezdte, majd fokozatosan erősödött, szerdán még a 400-as szint alá is benézett. Trump vámbejelentései azonban megfordították ezt a tendenciát.
A bejelentést követően nem egy hirtelen gyengülést láttunk, hanem egy fokozatost, majd csütörtökön 403–404 közé emelkedett az euró-forint árfolyam.
Pénteken további gyengülés következett, a mélypont 407 fölött volt az euróval szemben.
A forint gyengülését a pénteki, vártnál gyengébb ipari adatok sem segítették. Regős hozzátette, hogy a régióban más devizák is hasonló nyomás alá kerültek, a lengyel zloty például a forintnál is nagyobbat gyengült.
A probléma a régiós valuták zuhanásával az, hogy ezt egy olyan környezetben tették meg, amikor a dollár gyengült az euróval szemben, azaz a piac azt árazta, hogy Trump vámjai többet ártanak az Egyesült Államoknak, mint Európának
– magyarázta Regős. Ekkor normál esetben a forint erősödni szokott, ám ez a kockázatkerülés erősödése miatt most nem tudott megvalósulni. A dollár az euróval szemben a hét eleji 1,08-as szintről 1,10-re gyengült – ilyen gyenge idén még nem volt a dollár. A délutáni amerikai munkaerőpiaci adat némi erősödést hozott a dollárnak – és így gyengülést a forintnak, amely a 406-os szint közelében zárta a hetet.
„A héten úgy tűnhetett, hogy a megszokott devizapiaci összefüggések is felborultak” – jegyezte meg Rodic Ádám.
A bizonytalanság növekedése általában a dollárnak szokott kedvezni, de most épp ellenkezőleg történt: a dollárból menekültek a befektetők.
Ez összhangban lehet azzal, amit Regős Gábor jelzett, a befektetők azzal számolhatnak, hogy az Egyesült Államok lehet az új vámok nagyobb kárvallottja.
„A nagy bizonytalanság közepette természetesen a vezető tőzsdeindexek is zuhanásba kezdtek, a külföldi befektetők elkezdték lezárni nyitott pozícióikat, és az ezeken realizált dollárt biztonságosabbnak vélt devizákra váltották. Elég csak ránézni a dollár-svájci frank és a dollár-japán jen keresztre” – magyarázta Rodic.
A hét harmadik nagy nyertesének az euró tűnhet, amely szerdáig stabilan 1,08 körül kereskedett a zöldhasúval szemben, majd egy rég nem látott szintig, 1,11 fölé is felszúrt
– mondta az elemző. Mint magyarázta, az euró-dollár árfolyamban azonban egy erős ellenállás húzódik meg az 1,11–1,12 sávban, emiatt pénteken már korrekció kezdődött.
Varga Zoltán, az Equilor Befektetési Zrt. szenior elemzője elmondta, hogy a részvénypiacok a koronavírus-járvány óta nem látott mértékben zuhantak. Az S&P 500-indexben főként a közepes kapitalizációjú technológiai részvények szenvedtek el nagyobb esést Trump bejelentését követően, ezek közül többet kiemelt:
De a legrosszabb teljesítményt nyújtó részvények között találjuk az energiaszektorból:
A kozmetikumokat gyártó Estée Lauder 22 százalékot esett. Az energiaipari vállalatok árfolyamát az olajárfolyam zuhanása is lehúzta.
Debreczeni Csaba, az MBH Befektetési Bank vezető részvényelemzője rámutatott, hogy az amerikai piacon „a ruházati és cipőgyártók, akik többségében Ázsiában gyártatnak, a chip- és tárhelygyártók, amely cégek szintén erősen támaszkodnak például a kínai gyártásra, kapták a legnagyobb pofont.” A következő cégek esését emelte ki az amerikai S&P500 tagjai közül:
Ugyanakkor a közművek szektora és az egészségügy, amelyek alapvetően válságálló iparágként vannak elkönyvelve, viszonylag jól állták a sarat, igaz ehhez az is hozzátartozik, hogy a közművek szolgáltatásaira szinte minden körülmények között igényt tartunk, valamint első körben úgy tűnik, hogy például a gyógykészítményekre majd nem vonatkoznak a vámok – fűzte hozzá.
Varga Zoltán lapunk kérdésére elmondta, hogy a BUX-index komponensei közül többen is nagy mínuszokat szenvedtek el:
„Nem volt olyan tagja az indexnek, ami összességében emelkedni tudott a hét utolsó 2 kereskedési napján” – jegyezte meg.
Regős Gábor emlékeztetett arra, hogy míg csütörtökön a BUX felülteljesítő volt, és „mindössze” 2,8 százalékkal zuhant, addig pénteken egy erőteljesebb, 4-5 százalék körüli mínusz jött össze.
Az esésben nagy szerepe volt az OTP-nek – itt a csütörtöki 5,1 százalékos mínuszt pénteken további 5 százalékot meghaladó esés követte.
„Tegyük hozzá: az OTP nyilvánvalóan nem exportál semmilyen terméket az Egyesült Államokba, ez csak a makrogazdasági környezet várható romlásának és a romló piaci hangulatnak az eredménye” – fűzte hozzá Regős. A Mol árfolyama is sokat veszített értékéből, a csütörtöki 1,8 százalékost pénteken egy 3 százalékot közelítő esés követte. A Magyar Telekom ára csütörtökön 2, pénteken közel 3 százalékot meghaladó esést szenvedett el. A Richter (ami egyébként exportál az Egyesült Államokba, de vélhetően nem érintik a vámok) csütörtökön stabil maradt, míg pénteken közel 3 százalékot zuhant.
„Trump vámjai az olajpiacon is megtették hatásukat – de itt legalább számunkra kedvező előjellel”
– jegyezte meg Regős Gábor. A döntés nyomán a piac recessziós környezetet, azaz csökkenő keresletet kezdett árazni. Az olajár a hordónkénti 75 dolláros szintről 65 dollár környékére csökkent, ami mintegy 14 százalékos áresésnek felel meg. „Hasonló hatása volt Trump bejelentésének a gázpiacon is: itt a 41 euró/MWh-s ár csökkent a hét végére 36–37 euró közé” – tette hozzá az elemző.
Minden bizonnyal az amerikai, történelmi jelentőségű vámok, az arra adott nemzetközi válaszreakciók és a befektetői hangulatromlás fogja meghatározni a piacokat jövő héten is
– mondta Rodic Ádám. A legfontosabb hazai adat kedden a márciusi infláció közzététele lesz. „Az élelmiszerek esetében bevezetett árrésstop kezdeti eredményei fékezhették az élelmiszerinfláció további éves szintű emelkedését” – jelezte az elemző. Azonban az intézkedések érdemi inflációt mérséklő hatása áprilistól lesz látható.
Varga Zoltán szerint éves bázison 5 százalékos lehetett az áremelkedés üteme márciusban. Regős rámutatott, hogy a KSH hétfőn februári kiskereskedelmi adatokat közöl – „a reálbérek emelkedésére való tekintettel itt további bővülés várható, és a fogyasztás húzhatja idén is a gazdasági növekedést”.
Ami a forint jövőbeli mozgását illeti, Varga Zoltán szerint az euró-forint árfolyamában továbbra is a 400–410-es tartomány látszik bejárhatónak, a dollár-forint árfolyamában viszont kitágult a tér az euró-dollár magas volatilitásának köszönhetően, itt most a 360-380-as zónában mozoghat a jegyzés. Regős Gábor a 395 és 415 közötti sávot jelölte meg az euró-forint árfolyam jövő héten várható értékének.
Lapunk kérdésére a gazdasági tárca jelezte, hogy a magyar kormány intenzíven vizsgálja a várható hatásokat mind az Európai Unió, mind Magyarország vonatkozásában. A Nemzetgazdasági Minisztérium szerint Magyarország akár profitálhat is a kialakult helyzetből autóipari versenyképessége miatt – jelezték az Indexnek. Erről ide kattintva olvasható bővebben.
A Makronóm Intézet szakértője pedig jelezte, hogy „az egyetlen logikus lépés az lenne az Európai Bizottságtól, ha mihamarabb átértékelné a viszonyát Pekinggel, és kiterjedt kereskedelmi, befektetési és gazdasági megállapodásokat kötne vele”.
(Borítókép: Donald Trump 2025. április 2-án. Fotó: Leah Millis / Reuters)