A Donald Trump elnök által április 2-án bejelentett vámintézkedések egyszeri esélyt jelentenek az európai, kínai és más, USA-n kívüli cégeknek, hogy az amerikai versenytársaiktól globális piaci részesedést vegyenek el, miközben az egyesült államokbeli székhelyű szereplőknek azt kell kitalálniuk, hogyan szolgálják ki a globális piacokat a nem egyesült államokbeli üzemeikből – fogalmaz az intézkedés hatásait elemezve a világ egyik legnagyobb, Magyarországon is működő stratégiai tanácsadó cége.
Ahogy arról az Index is beszámolt, Donald Trump vámpolitikája a várakozásoknak megfelelően megrengette a piacokat. Hétfő reggel az európai – benne a magyar –, valamint az ázsiai tőzsdeindexek is padlót fogtak.
A világkereskedelem egy olyan új korszakba lépett, amelyben a vállalatoknak mielőbb alkalmazkodniuk kell a bonyolultabbá váló folyamatokhoz és az új költségekhez. Ez az alkalmazkodási képesség lesz a belátható jövőben a versenyelőny alapja – fogalmaz Nincs hová bújni, a tarifák átalakítják a globális kereskedelmet című gyorselemzésében a Boston Consulting Group (BCG).
Az elemzés szerint
a most bejelentett lépés a legnagyobb változás a világkereskedelmi rendszerben az Általános Kereskedelmi és Vámegyezmény 1947-es életbe lépése óta,
és a várható válaszlépésekkel együtt gyakorlatilag a legnagyobb kedvezmény elvének végét, valamint az országspecifikus vámtételekről és végrehajtási sémákról szóló elhúzódó kétoldalú tárgyalások kezdetét jelenti.
A tanácsadó cég szerint várhatóan a legtöbb érintett ország megpróbál tárgyalni a Trump-adminisztrációval, és kereskedelmi vagy más intézkedésekkel, megemelt vámokkal válaszol. A BCG az EU esetében kiemeli, hogy akár új frontot is nyithat a vámháborúban az unió az amerikai internetes streamingszolgáltatásokra, a felhőalapú számítástechnikára és a szoftverekre kivetett illetékekkel.
Az új amerikai vámok arra késztethetik az USA hagyományos kereskedelmi partnereit, hogy új szövetségeket keressenek, és a mainál mélyebb kereskedelmi kapcsolatokat alakítsanak ki Amerikán kívül. Mint írják, Dél-Korea, Japán és Kína varhatóan közös válaszlépésen is dolgozik, ahogyan például Kanada és Mexikó is.
Ebben a bonyolult jövőben minden egyes ügylet elkülönülhet, és a tárgyalások a gazdasági megfontolásokon túlmenően kiterjedhetnek olyan – részben már ma is terítéken lévő – tényezőkre is, mint a határbiztonság, a bevándorlás és a nemzetvédelmi kiadások.
A vállalatoknak szorosan figyelemmel kell kísérniük a helyzet alakulását, a változásokat elemezniük kell, és potenciálisan meg kell próbálniuk egyedi „alkukat” letárgyalni. Ehhez pénzügyi, humán és technikai erőforrások átcsoportosítására, valamint új szakértelem fejlesztésére vagy megszerzésére van szükség. Ez az új helyzet leginkább a versenypiac elemzését jelenti, vagyis kritikus a versenytársakra gyakorolt hatások feltérképezése is. A cégek vezetőinek ezen túl azt is meg kell határozniuk, hogy a tartósan magas vámok hogyan hatnak az ellátási láncaikra és a gyártási költségekre.
A most bejelentett vámok a legtöbb, már érvényben lévő vámhoz hozzáadódnak, a nemrégiben például az acélra, alumíniumra, vagy éppen az autókra kivetett 25 százalékos vámtétel kivételével. A Kínából származó árukra kivetett vámok teljes összege 54 százalékra ugrik, de az illetékek akár 74 százalékra is emelkedhetnek, ha a venezuelai olajat vásárló országokra is kivetnék a javasolt vámot. Kivételek vonatkoznak bizonyos, az Egyesült Államok stratégiai érdekei szempontjából fontosnak ítélt termékekre, mint a gyógyszerekre, a félvezetőkre, bizonyos fémekre, ásványokra és energiaforrásokra.
(Borítókép: Donald Trump. Fotó: Chip Somodevilla / Getty Images)