Most mindenki úgy értelmezheti a kiskereskedelmi adatokat, ahogy azt a narratívájában alkalmazni szeretné. Hiszen februárban a kiskereskedelmi forgalom az előző év azonos időszakit 3,3 százalékkal haladta meg, az előző hónaphoz képest viszont 0,6 százalékkal mérséklődött. Fontos azonban kiemelni, hogy az év első két hónapjában a forgalom – naptárhatástól megtisztítva – 4 százalékkal meghaladta az előző év azonos időszakit.
Míg decemberben 0,4, naptárhatástól megtisztítva pedig 0,1 százalékkal haladta meg a kiskereskedelem forgalmának volumene az előző év azonos időszakit, addig januárban a megtisztított adatok azt mutatták, hogy 4,7 százalékkal növekedett a forgalom a tavalyi azonos időszakhoz képest. Januárban a kiskereskedelmi forgalom volumene 2,2 százalékkal haladta meg decemberit. Így a kiskereskedelem fordulattal indította az évet, nem úgy, mint az ipari szektor, ahol hatalmas a visszaesés.
Hétfőn a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) publikálta a februári adatokat. Az év második hónapjában az előző év azonos időszakához képest, naptárhatástól (és szökőnaphatástól) megtisztítva az országos kiskereskedelmi forgalom 3,3 százalékkal nőtt.
Éves alapon az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelemben a forgalom volumene 3,5 százalékkal emelkedett. Az élelmiszer-kiskereskedelem 77 százalékát adó élelmiszer jellegű vegyes üzletek értékesítési volumene 3,8, az élelmiszer-, ital-, dohányáru-szaküzleteké 1,3 százalékkal növekedett.
A nem élelmiszer-kiskereskedelem forgalmának volumene 5 százalékkal bővült. Az eladások volumene a gyógyszer-, gyógyászatitermék-, illatszerüzletekben 10, a bútor-, műszakicikk-üzletekben 2,8, az iparcikk jellegű vegyes üzletekben 0,6 százalékkal nőtt, a könyv-, számítástechnika-, egyébiparcikk-üzletekben 2,8, a használtcikk-üzletekben 3,1, a textil-, ruházati és lábbeliüzletekben 4,7 százalékkal csökkent.
Az árucikkek széles körére kiterjedő, a kiskereskedelmi forgalomból 8,3 százalékkal részesedő csomagküldő és internetes kiskereskedelem volumene 1,5 százalékkal emelkedett. Az üzemanyagtöltő állomások forgalmának volumene 0,4 százalékkal bővült. Míg a kiskereskedelmi adatokba nem tartozó gépjármű- és gépjárműalkatrész-üzletek eladásai 3 százalékkal csökkentek.
A szezonális és naptárhatással kiigazított adatok szerint februárban a kiskereskedelmi forgalom volumene 0,6 százalékkal maradt el az előző havitól – ez részben a januári és februári magas inflációnak köszönhető.
Ugyanakkor az év első két hónapjában a forgalom volumene – a naptárhatástól megtisztított adatok szerint – 4 százalékkal meghaladta az előző év azonos időszakit.
Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelemben 4,1, a nem élelmiszer-kiskereskedelemben 5,3, az üzemanyag-kiskereskedelemben 1,1 százalékkal nőtt az értékesítés volumene.
Februárban míg az országos kiskereskedelem forgalma folyó áron 1446 milliárd forintot ért el, addig az országos kiskereskedelmi forgalom 50 százaléka az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes üzletekben, 35 a nem élelmiszer-kiskereskedelemben, 15 az üzemanyagtöltő állomások forgalmában realizálódott.
A Nemzetgazdasági Minisztérium azt hangsúlyozta, hogy az év első két hónapjában a kiskereskedelmi forgalom nőtt. A tárca szerint a forgalom élénkülése a fogyasztói bizalom egyértelmű erősödését jelzi.
A magyar háztartások egyre magabiztosabban terveznek, ami nemcsak a boltok forgalmán, hanem a turizmus élénkülésében is érezhető hatást gyakorol. A kedvező folyamatokat elsősorban a magas foglalkoztatottság és a reálbérek 17 hónapja tartó folyamatos növekedése alapozza meg
– olvasható a gazdasági minisztérium közleményében, amelyben azt is kiemelték, a családok anyagi biztonságát tovább erősítse, ennek érdekében Európa legnagyobb adócsökkentési programját indítja el, emellett pedig harcol az áremelésekkel szemben.
„A kormány a családok és a nyugdíjasok érdekében továbbra is határozottan fellép az indokolatlan áremelkedésekkel szemben, ezért bevezette az árréscsökkentést. Az intézkedés hatása jelentősnek bizonyult, az érintett termékek ára több mint 18 százalékkal lett olcsóbb” – összegezte a Nemzetgazdasági Minisztérium. A tárca szerint a növekvő jövedelmek és a kedvezőbb bolti árak hatására a fogyasztás bővülése a következő hónapokban tovább folytatódhat, amelyet az online pénztárgépek előzetes adatai is megerősítenek.
A februári kiskereskedelmi forgalom felemás képet mutat: havi alapon csökkenést, éves alapon növekedést – így értékelte az adatokat Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza. Szerinte az adatok arra mutatnak rá, hogy a fogyasztás bővülésének egy érdemi része a szolgáltatásoknál és a bevásárlóturizmus nyomán a környező országokban csapódik le – legalábbis az előző negyedévek GDP-adatai alapján a fogyasztás bővülése ennél markánsabb lehet az első negyedévben.
Míg azonban a külföldi online áruházak és a bevásárlóturizmus erősödését korábban a magasan ragadt árakkal magyaráztam, most már ismét egy növekvő inflációval szembesültek a vásárlók, ami sok terméknél inkább a jelentősen megdrágult termékről való lemondást, a készletek felélését vagy éppen a vásárlás elhalasztását jelentheti.
Elemzése szerint azonban ez még inkább csak a hazai kiskereskedelem, a hazai árak versenyképességében látszik, hiszen az élelmiszerboltok forgalmának volumene 3,5, a nem-élelmiszereké 5,0 százalékkal emelkedett – az infláció inkább az előbbit érintette, a tartós fogyasztási cikkek például alig drágultak.
A reálkeresetek emelkedése tehát tudja fűteni a fogyasztást, így az hozzá tud járulni a gazdasági növekedéshez, de az infláció alakulása ebből a szempontból jelentős kockázatot jelent, ezért is próbálja a kormányzat azt különféle intézkedésekkel megfogni – remélhetőleg sikerrel.
A Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza szerint az kijelenthető, hogy a fogyasztás összességében növekvő pályán van és pozitívan járul hozzá a növekedéshez, de a pontosabb összkép kialakításához – és az árrésstopok hatásának ismeretéhez – látnunk kell majd a márciusi és áprilisi adatokat, hiszen nem kizárt az árrésstopos termékekből egy készletezés, ami egyrészt ismét a belföldi áruházak felé fordíthatja a vásárlókat, másrészt pedig érdemi fogyasztásbővülést okozhat.
(Borítókép: Németh Kata / Index)