Márciusban a fogyasztói árak – az elemzői várakozásokhoz képest sokkal kedvezőbb mértékben – átlagosan 4,7 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbiakat. Februárhoz viszonyítva átlagosan nem változtak az árak – tájékoztatott erről kedden a Központi Statisztikai Hivatal. Bár az árrésstop hatása még csak részleges, februárhoz képest márciusban az élelmiszerek ára szintén változatlan maradt, így megtört az év első két hónapjában megfigyelhető élelmiszer-drágulás.
Öt hónap után ismét csökken az infláció. Míg januárban átlagosan 5,5, februárban 5,6 százalékkal haladták meg a fogyasztói árak az előző év azonos havi értékeit, addig kedden kiderült, hogy
az elemzői várakozásokhoz képest sokkal kedvezőbb ütemben csökkent az infláció, márciusban a fogyasztói árak átlagosan 4,7 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbiakat.
Viszont februárhoz viszonyítva átlagosan nem változtak az árak. Az Index által megkérdezett elemző szerint az infláció csökkenése mögött két trend figyelhető meg: egyrészt erősebben teljesített a forint, mint az év első két hónapjában, másrészt a kormány bevezette az árrésstopot. Fontos hozzátenni: utóbbi hatása még csak részben jelent meg a mostani adatokban, hiszen március 17-től effektív az intézkedés.
Márciusban az előző évi adatokhoz viszonyítva az élelmiszerek ára 7 százalékkal nőtt, ami megegyezik Nagy Márton korábbi prognózisával. Ezen belül a liszté 42,2, az étolajé 32,7, a tojásé 26,1, a kávéé 18,6, a csokoládéé és kakaóé 17,6, a tejé 16,7, a gyümölcs- és zöldségléé 16,0, a vaj- és vajkrémé 13,7, a baromfihúsé 7,6 százalékkal növekedett. A termékcsoporton belül a párizsi és a kolbász ára 1,4, a száraztészta ára 0,8 százalékkal mérséklődött.
Sebestyén Géza, a Budapesti Corvinus Egyetem docense szerint az árrésstop hatására nagyjából 1000 termék bolti ára csökkent, átlagosan több mint 15 százalékkal. „Azonban a teljes hatást nem fogja még a márciusi inflációs adat megmutatni, részben azért, mert az árak KSH általi felmérése nagyrészt az árrésstop bevezetése előtt megtörtént, másrészt azért, mert a bevezetés óta tovább csökkent az érintett termékek átlagára. Így a teljes dezinflációs hatás csak az áprilisi inflációs mutatóban fog látszani” – összegezte Sebestyén Géza.
Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter korábban kifejtette, „az infláció közellenség”, és most az élelmiszer-, banki és telekommunikációs szektort érintő infláció a legfontosabb a kormány szerint.
Nagy esély van a banki szolgáltatási díjak esetében az árstop bevezetésére, a december 31-én esedékes bankszámladíjakat kell visszaállítani. Új díjakat nem lehet alkalmazni és az új számlák sem lehetnek drágábbak, mint a december 31-i díjak
– mondta. A napokban születhet döntés a kérdésben.
Márciusban a szolgáltatások 7,5 százalékkal drágultak, ezen belül a lakbér 11,8, a postai szolgáltatások 11,3, a járműjavítás és -karbantartás 10,3, a lakásjavítás és -karbantartás 10,0, a testápolási szolgáltatások 9,9 százalékkal. A szeszes italok, dohányáruk ára 5,5 százalékkal emelkedett, ezen belül a szeszes italoké 5,7 százalékkal. A tartós fogyasztási cikkek ára 2,1 százalékkal emelkedett, ezen belül az ékszerek 21, az új személygépkocsik 6,1, a szobabútorok 3,2 százalékkal többe, a használt személygépkocsik 2 százalékkal kevesebbe kerültek.
Éves szinten a háztartási energiáért 2,7 százalékkal kevesebbet kellett fizetni, ezen belül a vezetékes gáz ára 5,5, a tűzifa ára 5,1 százalékkal mérséklődött, míg a palackos gázért 10,2 százalékkal többet kellett fizetni. A járműüzemanyagok ára 2,5 százalékkal mérséklődött, a gyógyszer, gyógyáruk 3,1 százalékkal drágultak.
Februárhoz képest márciusban a fogyasztói árak átlagosan nem változtak, Az élelmiszerek ára szintén nem változott.
Ezzel szemben januárban az élelmiszerek 1,9, februárban 1,2 százalékkal drágultak. Így jól láthatóan az élelmiszer-drágulás trendje havi szinten megtört. Tehát az árrésstop hatását az elemzők alábecsülték, annak tényleges érvényesülése jóval meghaladta a várakozásokat.
Februárhoz képest márciusban az étolaj 4,1, a csokoládé, kakaó 3,4, a büféáruk 2,1, a száraztészta 1,7, a kávé 1,3, a baromfihús 1,2 százalékkal többe került. A termékcsoporton belül
A legnagyobb mértékben a ruházkodási cikkek drágultak, 1,2 százalékkal. A szeszes italok, dohányáruk ára 0,5 százalékkal emelkedett, ezen belül a szeszes italoké 0,8 százalékkal. A tartós fogyasztási cikkek 0,4, a szolgáltatások 0,3 százalékkal drágultak, ez utóbbin belül a belföldi üdülés 1,7, a testápolási szolgáltatások 1,4, a járműjavítás és -karbantartás 0,9, a lakásjavítás és -karbantartás 0,7 százalékkal többe került. A háztartási energiáért átlagosan 0,2 százalékkal kevesebbet kellett fizetni, ezen belül a vezetékes gázért 0,7 százalékkal.
Illetve fontos kiemelni, hogy havi szerint a járműüzemanyagok ára 4,1 százalékkal csökkent.
Az indokolatlanul magas áremeléseket a kormány nem tűrte tovább, ezért a családok és a nyugdíjasok védelme érdekében árréscsökkentést vezetett be, amelynek köszönhetően mintegy 1000 termék árát sikerült csökkenteni, illetve megfékezni – így értékelte az adatokat a Nemzetgazdasági Minisztérium. Mára az árréscsökkentés hatására 18,8 százalékkal lettek olcsóbbak az érintett termékek árai.
Majd kiemelték, hogy a kormány a szolgáltatások áremelésével szemben is harcol, ezért tárgyalásokat folytat a bankokkal és a telekommunikációs cégekkel, akiktől önkéntes árkorlátozást vár el. A gazdasági minisztérium kiemelte:
A kormányzati intézkedés hatása azonnali és brutális volt, a KSH minden hónap 20-áig rögzíti az áradatokat, az árréscsökkentés pedig március 17-én lépett életbe, azaz az intézkedés ezen rövid időszak alatt is jelentős hatást váltott ki, azonnal hatott és megfogta az árakat. Az árréscsökkentés bevezetésekor átlagosan 17,7 százalékkal mérsékelte az árakat, mára pedig már 894 termék lett olcsóbb, átlagosan 18,8 százalékkal. Az árréscsökkentés folyamatosan érezteti hatását, így áprilisban az infláció 4 százalék körüli szintre mérséklődhet, míg az élelmiszer-infláció 5 százalék alá csökkenhet.
Kiemelték, az árréscsökkentés hatására mára a sertészsír ára 31,2 százalékkal, a sütőmargarin ára 30,2 százalékkal, a a natúr joghurt ára 28,5 százalékkal, a finomliszt ára 21,4 százalékkal, a tehéntúró ára pedig 18,2 százalékkal lett kedvezőbb. Az árak mérséklődése a laktózmentes termékeket is érintette, így a családok a laktózmentes natúr joghurtot 35,6 százalékkal, a laktózmentes trappista sajtot 25,6 százalékkal, a laktózmentes tejet pedig 25 százalékkal tudták olcsóbban megvásárolni.
Végezetül kitértek arra, hogy a kormány nemcsak az élelmiszerárak emelkedése, hanem a szolgáltatások indokolatlan áremelése ellen is fellép. Ennek érdekében a kormány tárgyal a bankokkal és a telekommunikációs cégekkel, akiktől már a közeljövőben önkéntes árkorlátozást vár el.
(Borítókép: Németh Kata / Index)