Magyarországot továbbra is a befektetésre ajánlott kategóriában hagyta, de immár negatív kilátással a Standard and Poor's. A hitelminősítő döntését a Nemzetgazdasági Minisztérium átmenetinek tartja, a tárca szerint a kilátás visszakerülhet a stabil kategóriába.
„Magyarország pénzügyi helyzete stabil, hazánk továbbra is befektetésre ajánlott célpont” – így reagált a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) a Standard and Poor's döntésére, amely megerősítette Magyarország államadósság-besorolását BBB kategóriában, ugyanakkor a korábbi stabilról negatívra módosította az államadósság-besorolás kilátását. Azonban fontos kiemelni, hogy továbbra is
mindhárom nagy hitelminősítő intézetnél a befektetésre ajánlott kategóriában van Magyarország.
A Standard and Poor's a kilátásrontást a romló külső gazdasági feltételekkel, az uniós források körüli bizonytalansággal és az inflációs kockázatokkal indokolta, megemlítve, hogy a 2026-os választások közeledtével újabb költségvetési lazítás várható.
„A hitelminősítést csökkenthetjük, ha Magyarország költségvetési teljesítménye gyengébbnek bizonyul a várakozásainknál, vagy ha a külső nyomások fokozódnak – például egy eszkalálódó kereskedelmi háború hatásai, jelentős EU-támogatások megvonása, vagy nem megfelelő monetáris politikai lépések révén, amelyek negatívan hatnak a forint árfolyamára és az inflációra” – olvasható a jelentésben.
Kiemelték, hogy a globális kereskedelmi zavarok közepette nőnek a sebezhetőségek, mivel a magyar gazdaság erősen nyitott: az export a GDP 75 százalékát teszi ki, ennek jelentős része járművekhez vagy alkatrészeikhez kapcsolódik. A belföldi kereslet kilátásai is gyengék, a magas kamatok és az alacsony üzleti és lakossági bizalom visszafogja a gazdasági aktivitást.
„A Magyarországra vonatkozó legutóbbi, 2024. október 25-i jelentésünkhöz képest a 2025-re vonatkozó GDP-növekedési előrejelzésünket 3 százalékról 1,5 százalékra csökkentettük” – olvasható a jelentésben. A Standard and Poor's szerint a negatív kilátás annak az eredménye, hogy
a következő két évben növekvő kockázatok fenyegetik a gazdaság költségvetési és külső stabilitását.
Ezek a kockázatok a növekvő kereskedelmi protekcionizmusból, a globális kereslet gyengüléséből, a szűkülő tőkebeáramlásból és a választások előtti költségvetési lazítás közepette emelkedő kamatkiadásokból erednek – a hitelminősítő szerint.
Végezetül azt is kiemelték, „a kormány intézkedéseket vezetett be – többek között az élelmiszerárak haszonkulcsának korlátozását és a banki díjak felső határát –, amelyek segítettek az inflációt a februári 5,6 százalékról visszafogni. Ugyanakkor úgy véljük, hogy ezeknek az árkorlátozásoknak a hatása valószínűleg csak átmeneti lesz”.
„A kormány álláspontja szerint ez az értékelés átmeneti, és az év második felében pozitív fordulat várható. A magyar gazdaság biztos alapokon áll, amit a hitelminősítő értékelése is tükröz, ezért a következő időszakban a kilátás visszakerülhet a stabil kategóriába” – írja közleményében az NGM.
A tárca a következőkkel indokolja optimizmusát:
Az NGM emlékeztet arra, hogy a kormány célja, hogy a gazdasági növekedés tartós és kiegyensúlyozott pályára álljon, az év második felében a növekedés meghaladja a 3 százalékot, így 2025-ben a teljes éves gazdasági bővülés elérheti a 2,5 százalékot, mely 2026-ban 4 százalék körül várható. A kormány ennek érdekében az ipar megerősítését és a magyar kis- és középvállalkozások támogatását kiemelt feladatként kezeli.
A tárca szerint a magyar gazdaságot – ahogy arra a hitelminősítő értékelése is kitér – ugyan továbbra is terheli a gyenge külső kereslet és a német gazdaság recessziója, azonban hosszabb távon komoly növekedési potenciált jelentenek azok a stratégiai beruházások, amelyek – mint a BMW, BYD, CATL, SEMCORP vagy az EcoPro fejlesztései – a magyar ipar versenyképességét és kapacitásait is jelentősen erősítik. A Nemzetgazdasági Minisztérium leszögezi, hogy az ország finanszírozási helyzete változatlan módon stabil és biztonságos,
a kormány pedig továbbra is elkötelezett az erős költségvetési kontroll fenntartása mellett, amely hozzájárul a költségvetési hiány és az államadósság csökkentéséhez.
A fiskális szigorral összhangban a kormány olyan költségvetéssel tervez, amelynek elsődleges egyenlege – az államadósság után fizetett kamatok nélkül számított jövő évi költségvetési pozíció – egyensúlyi, azaz nullás. Mindez azt jelenti, hogy a gazdasági növekedésre nézve a költségvetés semleges marad, következésképpen sem nem ösztönző, sem pedig visszahúzó hatású. Az infláció emelkedésére válaszul a kormány több célzott intézkedést vezetett be, köztük az élelmiszer árrésének csökkentését és a szolgáltatói önkéntes árkorlátozásokat.
Az infláció növekedésének üteme márciusban érezhetően csökkent, és várakozások szerint áprilisban 4 százalék körülire, az élelmiszer-infláció pedig 5 százalék alá mérséklődhet. A közlemény kitér az uniós forrásokra is, amelyek a kormány álláspontja szerint Magyarországnak jogszerűen járnak, és azon dolgoznak, hogy minél hamarabb rendelkezésre álljanak. Az Európai Bizottság legfrissebb adatai szerint hazánk már 1,97 milliárd eurót lehívott a 2021–2027-es programozási időszakban elérhető 21,7 milliárd euróból, és ez az összeg a közeljövőben tovább emelkedhet. További 12 milliárd euró már rendelkezésre áll, amely bevonásra vár a gazdaságba, ennek felhasználása a magyar vállalkozások közreműködésével hamarosan megkezdődhet.
(Borítókép: Getty Images / mixmotive)