A profiltisztítás érdekében kezdeményeztem az egyeztetést a kormánynál – jelentette be kedden Varga Mihály. A jegybankelnök most azt mondta: törvényi szinten is módosítanák a jegybank hatáskörét, leszűkítve azokat az alapfeladatokra. A miniszterelnök a jegybankkal történő tárgyalásokra Gulyás Gergelyt, a Miniszterelnökséget vezető minisztert jelölte ki.
A jövőben a gazdasági folyamatok közös elemzésével támogatjuk a magyar gazdaság fejlődését – mondta kedden Varga Mihály, a Magyar Nemzeti Bank elnöke. A jegybank és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) együttműködési megállapodását követően az MNB-elnök hangsúlyozta, „minden terv annyit ér, amennyi megvalósul”. Ezért az MKIK-val való közös együttműködést gyakorlativá kívánják tenni.
Varga Mihály szerint jelenleg a világgazdaság olyan mértékben változik, amilyenre korábban senki nem számított. Ezért is fontos szerinte hangsúlyozni, hogy a jegybank új vezetése elkötelezett a törvényi mandátumában meghatározott célok elérésében.
Nagy Elek, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke kiemelte, hogy korábban meghirdették a kamarai reneszánszt. „Törvény adta feladatunk, hogy a vállalkozások általános érdekképviseletét ellássuk.” Ezt pedig csak úgy tudják elérni, ha mindenkivel kapcsolatot tartanak – legyen az például a kormány vagy a jegybank. „Mindenki adja a saját részéből azt, amit tud.” Az MKIK ezt a tudást ökoszisztémába, egy tudásalapú kamarában szeretné rendszerezni. Azt is hangsúlyozta az MKIK-elnöke, hogy a jegybankkal megtalálták azokat a közös pontokat, ahol segíteni tudnak a vállalkozásoknak.
Radikálisan más szemszögből nézzük most az együttműködést, hiszen korábban formális beszélgetések voltak csak az MNB és az MKIK között
– mondta a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke. „A kamara új vezetése nagyon fontosnak tartja, hogy ezeknek az együttműködéseknek tartalma, célja legyen” – mondta az Indexnek Nagy Elek, majd hozzátette: össze szeretnék fuzionálni a két intézmény tudásbázisát. „Most mindketten a feladatunkat teljesítjük, a különbség az eddigi vezetéssel szemben, hogy most inkább egymás mellett vagyunk, nem egymással szemben” – így utalt arra Nagy Elek, hogy a jegybank és a kamara új vezetésével működik. „Ez az első hivatalos együttműködési megállapodás a jegybank és a kamara között” – tette hozzá Varga Mihály.
Varga Mihály később kiemelte, hogy a jegybank új vezetése a felelősségi köröket tiszteletben tartja.
A jegybank az árstabilitás fenntartásáért felelős, amiben figyelembe veszi a fenntartható növekedést. Hozzátette: a kormány döntéseit nem kívánják kommentálni. Kiemelte, a bankokkal olyan ötpontos megállapodást hoztak tető alá, amely a piaci árazásban változást eredményez. „Az első fontos lépést megtettük a jegybank részéről, hogy az árstabilitást elérjük.”
Ilyen döntésnek senki nem örül. Ugyanakkor Magyarországnak azt a pályát kell elérnie, ami a tartós növekedést fenntartja az alacsony infláció mellett
– így értékelte újságírói kérdésre Varga Mihály azt, hogy a pénteki döntés értelmében Magyarországot továbbra is a befektetésre ajánlott kategóriában hagyta, de immár negatív kilátással a Standard and Poor’s.
Varga Mihály jegybankelnökként az alapítványok ügyével kapcsolatban többször felhívta már arra a figyelmet, hogy az MNB arra törekszik, hogy a jegybank fő feladataihoz nem tartozó tevékenységeket redukálja. Ebbe a körbe tartozónak érzi az alapítványok működését is, ezeket így felülvizsgálják, racionalizálják a működésüket. A legutóbbi kamatdöntő ülést követő háttérbeszélgetésen pedig azt mondta, hogy az MNB-alapítványok ügyében Orbán Viktor miniszterelnöknél egyeztetést kezdeményezett, hogy áttekintsék „az ilyen típusú tevékenységet”. Most újságírói kérdésre elmondta:
A profiltisztítás érdekében kezdeményeztem az egyeztetést a kormánynál.
Később hozzátette, kifejezetten az alapfeladatok ellátására szeretnének fókuszálni, erre szeretnék alkalmassá tenni a törvényi kereteket.
Tehát törvényi szinten is szeretnék módosítani a jegybank hatáskörét, szűkítve az alapfeladatokra.
Erre a feladatra Orbán Viktor a Miniszterelnökséget vezető minisztert, Gulyás Gergelyt jelölte ki. A kancelláriaminiszter fog egyeztetni erről a jegybankelnökkel, akár már ezekben a napokban. Az egyeztetés nyomán kialakult törvénytervezetet nyújtják majd be a parlament elé. Varga Mihály hozzátette: kezdeményezni fogja a vagyonkezelő alapítványok megszüntetését.
Mint ismert, kedden megszólalt Matolcsy Ádám, Matolcsy György volt jegybankelnök fia a Magyar Nemzeti Bank körüli botrányról, és reagált a személyét érintő vádakra. Miközben a hatóságok már nyomoznak az MNB alapítványaival kapcsolatos ügyekben, ő politikai lejárató kampánynak tartja az egész ügyet. Matolcsy György, a volt jegybankelnök az Indexnek adott interjújában ugyanazt az álláspontot képviselte, mint fia: szerinte az ÁSZ-jelentések „iratellenesek és egyáltalán nem felelnek meg a tényeknek”. Különösen a GTC lengyel befektetés értékelését vitatta, amelyet a számvevőszék a tőzsdei árfolyam alapján határozott meg. Matolcsy határozottan állította, hogy „az alapítványi vagyon teljes mértékben megvan, sőt az értéke meghaladja az 500 milliárd forintot”, és szerinte az ingatlanos cégek esetében az EPRA NTA módszertant kellett volna alkalmazni a valós érték meghatározásához.
Az MNB-botrány következményei egyre súlyosabbak: az Állami Számvevőszék vizsgálata alapján feljelentést tett az ügyészségen a Pallas Athéné-alapítványok 266 milliárd forintos tőkéjének kezelésével kapcsolatban, vagyon elleni és gazdálkodás rendjét sértő bűncselekmények gyanúja miatt. A rendőrség már elrendelte a nyomozást, miközben a Transparency International újabb feljelentést tett. A botrány középpontjában az a kérdés áll, hogy miként kerülhetett az alapítványi vagyon jelentős része Matolcsy Ádám és baráti köre érdekeltségeibe még Varga Mihály jegybankelnöki kinevezése előtt. Miközben a Matolcsy család tagjai politikai lejáratásról beszélnek, a jegybank új vezetése átfogó vizsgálatot indított, és a közvélemény válaszokat vár arra, hogyan tűnhetett el jelentős összeg a közpénzből létrehozott alapítványi vagyonból.
Április 8-án a Monetáris Tanács nem kamatdöntő ülést tartott. Itt áttekintette a legfrissebb nemzetközi kereskedelempolitikai fejleményeket, miközben Varga Mihály jegybankelnök megállapodást kötött a Bankszövetséggel a lakossági banki költségek csökkentéséről. A jegybank korábbi számítása szerint a Trump-féle vámintézkedések 0,5-0,6 százalékponttal foghatják vissza a magyar gazdasági növekedést. Ugyanakkor később Donald Trump amerikai elnök bejelentette, hogy Európa esetén 90 napra felfüggeszti a vámokat. Most a jegybank elnöktől azt szerettük volna megtudni, hogyan értékelik, milyen következményekkel jár a Trump-hatás a magyar gazdaságra.
Arra a kérdésünkre, hogy hogyan lehet tervezni a napjainkban ekkora bizonytalanság mellett, a jegybankelnök kiemelte, hogy „egy dolog biztos, az a bizonytalanság.” Emlékeztetett arra, hogy minden intézmény recessziós kilátásokat fogalmazott meg a világban. Ezért szerinte helyesen tette a Monetáris Tanács, hogy külön is értékelte a helyzetet. „A bizonytalanság állandósult a világgazdaságban”; így pedig az üzleti döntések halasztódnak.
(Borítókép: Varga Mihály az MNB épületében 2025. március 25-én. Fotó: Kovács Attila / MTI)