A júliusban elfogadott reklámadó-törvény módosításai alapján a közösségi médiában, kereső oldalakon elhelyezett hirdetések adókötelezettsége havi 2,5 milliós költés felett átszáll a megrendelőre, ha a cég nem nyilatkozik arról, hogy befizeti az adót.

Az adózásrólérthetően blog szerint ugyanakkor nemcsak emiatt lehet gyakorlatilag minden vállalkozás érintett a reklámadó által, hanem ezért is, mert a törvény minden jogi kötelezettségen túlmenő tájékoztatási, marketing vagy értékesítési tevékenységet saját célú reklámnak tekint. Ilyen lehet a szóróanyag, a saját honlap, rendezvények, vagy akár a matricák is.

Amennyiben viszont ezek éves összege eléri a 500 millió forintot, a törvény értelmében a cégeknek adót kell fizetniük utánuk.

Ráadásul a törvény szövege olyan sok kérdést vet föl, és hagy nyitva, hogy bizony nincs egyszerű dolguk a cégeknek, akiknek augusztus 21-ig fel kell mérniük, hogy pontosan milyen tevékenységük és azoknak mekkora költsége tartozik a törvény hatálya alá.

- derül ki a blogbejegyzésből. A törvénynek ráadásul nem egyértelmű a földrajzi hatálya sem, a szövege alapján például nem zárható ki, hogy egy osztrák vagy német cég saját hazájában található ingatlanján feltüntetett reklám után, még ha az német nyelvű is, adókötelezettség keletkezzen.

A törvény szövege alapján számviteli problémák is felmerülhetnek, arról hogy ezeket hogyan érdemes kezelni a cégeknek, melyeknek augusztus 21-ig fel kell mérniük, hogy pontosan milyen tevékenységük és azoknak mekkora költsége tartozik a törvény hatálya alá, bővebben itt olvashat.