Elfogadták a 2015-ös adótörvényeket, ezért összeszedtük a legfontosabb változásokat. Nem lesz netadó, többet adóznak viszont a dohánygyárak, bizonyos alkoholok gyártói és importőrei, emelkedik a reklámadó. Az áfával kezdeni akarnak valamit, a cafeteriához végül nem nyúltak durván hozzá, ingyen vásárolhatunk bankkártyával. Az állam pedig jóval többet fog magára költeni.
A képviselők 128 igen szavazattal, 30 nem ellenében hagyták jóvá az adócsomagot, amely az adórendszer alapjain nem változtat, ugyanakkor több fontos változtatást is hoz. Az Állami Számvevőszék szerint a költségvetés alapvetően rendben van, de a bevételi oldalon a betervezett források 1,2 százaléka kockázatos.
A legnagyobb elemzőintézetek vezetői viszont már sokkal szigorúbbak voltak: a többségük egyetértett abban, hogy a büdzsé átláthatatlan és ötletszerű változtatásokkal van tele, miközben durván 200-250 milliárdnyi összeg egyáltalán nem megalapozott.
De jöjjenek a legfontosabb változások!
A sokat vitatott internetadót Orbán Viktor átmenetileg lefújta, helyette jön a nemzeti konzultáció, mert szerinte azért jó lenne az internetes extra profitból valamit itt tartani. Még jobban terhelik viszont majd a legnagyobb tévécsatornákat, a reklámadó legfelső sávjában ugyanis 40 százalékról 50 százalékra emelik az adókulcsot. Ez leginkább az RTL-t érinti majd.
De nem csak a médiát csapolnák jobban jövőre, váratlan és jelentős sarcot vetnek ki a legnagyobb dohánygyárakra és importőrökre is. A rendkívüli egészségügyi hozzájárulást az árbevétel után kell majd fizetni sávosan; a Phillip Morris és a British American Tobacco több milliárd forintot is fizethet majd a költségvetésbe, míg a magyar tulajdonú Continental néhány tízmillióval megússza.
A gyógynövényes italokat és a pálinkákat leszámítva gyakorlatilag minden tömény jócskán megdrágul, például egy 46 százalékos alkoholos ital literjét 900 forint adó terheli jövő évtől. Jelentősen megdrágulnak a kommersz italok, a vodka, a whisky, a gin, a likőrök stb. Ha az alkoholos ital alkoholtartalma:
A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) korábbi közlése szerint az adótörvényben már most megjelenik a kétgyermekes családok kedvezményének fokozatos emelése, amely 2016-tól lép majd életbe. Esetükben ettől az időponttól kezdve évente 2500 forinttal nő a havonta és gyermekenként érvényesíthető családi kedvezmény mértéke, így 2019-re megduplázódik, 10 ezerről 20 ezer forintra nő a gyermekenkénti kedvezmény.
A friss házasoknak csökkentik az adóalapját az esküvő után legfeljebb két évig, ami havi szinten 5000 forintot hoz a konyhára. Persze nyilván akkor, ha valaki dolgozik és adózik. Csak ezért amúgy biztosan nem lesz majd érdemes két évente elválni, és újraházasodni: a kedvezményt eleve csak azok a párok kapják, ahol legalább az egyik félnek ez az első házassága.
2015-ben tovább bővül a közfoglalkoztatás. A kormány az eddigi 200 ezer fő felett további, több tízezer főnek teszi lehetővé, hogy részt vegyen a közmunkaprogramban. A foglalkoztatás bővülése miatt a kormány csökkenti a segélyekre és a jövedelempótló támogatásokra szánt keretet.
Külön ki lett emelve a költségvetésben egy régóta javasolt, az áfacsalások kiszűrésére tervezett „nagyon komplex” elektronikus közúti áruforgalom-ellenőrző rendszer (ekaer), ami majd „ellehetetleníti” az áfacsalásokat. Emellett a kiszámíthatóság jegyében visszahoztak két olyan adóemelést is, amiről egyszer már azt mondták, hogy rossz ötlet.
Ez annyit jelent, hogy a külkereskedelemben érintett teherautók elvileg csak akkor indulhatnak el, ha előtte bejegyeztették magukat az adóhivatalnál, hogy adott szállítmány át fog menni a határon. Ehhez az adott szállítmányra kapnak egy speciális ekaer-számot.
A cafeteria adóterhe végül nem módosult, a változás annyi, hogy a juttatás felső határa ezzel az adókulccsal 450 ezer forintra csökken, és a 200 ezer forint feletti rész csak SZÉP-kártyán nyújtható majd.
A pénzügyi szervezetek különadója megmarad, de a kormány még több pénzt akar: hogy az „adóbázis szélesedjen”, az adót kiterjesztik a befektetési alapokra is.
A bankkártyás vásárlások viszont újra illetékmentessé válnak, igaz, bankkártyánként évi egyszeri illeték megfizetése szükséges. A tranzakciós illetékből várt befizetések emiatt 7 milliárd forinttal csökkennek. Mindez azért történik, hogy az elektronikus fizetési módok terjedjenek. Korábban arról lehetett hallani, hogy a PayPass bankkártyák kapják meg ezt a kedvezményt, de ilyen szűkítő értelmezésre a törvénytervezetben semmilyen utalás nincs. Ez főleg a bankoknak kedvez, hiszen a legtöbb számlacsomagnál a bankok ingyenessé tették a kártyás fizetést úgy, hogy a fizetendő illetéket közben megfizették.
A bíróságokra összességében több mint félmilliárd (pontosan 539,9 millió) forinttal többet szánnak, mint idén, de a személyi juttatásokra például kevesebb fog jutni. A többlet nagy része épületrekonstrukcióra megy majd. Az ügyészség kicsivel több mint 1,6 milliárd forinttal többet kap. A dologi kiadásokból visszavesznek, viszont bő 700 millióval lenne több pénz személyi juttatásokra, a beruházásokra szánt pénz pedig több mint a duplájára, 2,8 milliárdra emelkedik.
Jövő év júliusában 30 százalékkal nő a rendőrök és a katonák bére, a fegyveres és rendvédelmi életpályamodell elindítására a kormány 44 milliárd forintot biztosít, azaz ennyibe kerül majd a béremelés. A rendőrségre 254 milliárd forintot költenek, 14 milliárd forinttal többet, mint az idei költségvetésben.
A Napi.hu cikke szerint az adókivetésben jóval szabadabb kezet kapnak az önkormányzatok januártól. Az eddigi egységes önkormányzati adó kivetése – amelyek fő szabályait a törvény szabta meg, ám bevezetéséről a helyi önkormányzat döntött – helyett a jövőben minden olyan vagyontárgyat lehet sújtani települési adóval, amelyet más központi vagy önkormányzati adó nem terhel, illetve bevezetését törvény nem tiltja. Ugyanakkor a település adó sem az államot, sem (más) önkormányzatot nem terhelhet.
Eddig több száz, ha nem több ezer külföldön élő magyar szembesült azzal, hogy a magyar egészségbiztosítás évekre visszamenőleg járulékok befizetését kérte, mert korábban elmulasztotta bejelenteni tartós külföldi tartózkodását. A most elfogadandó csomag lehetővé teszi, hogy visszamenőleges hatállyal is lehet igazolni a külföldön tartózkodást és az külföldön való egészségbiztosítás meglétét. Ha ezt a kettő tényt egyszerre igazolja magyar állampolgár – a korábbi biztosított – akkor a NAV és az OEP törölheti a követelését – ám ehhez az érintettnek kell az eljárást kezdeményeznie.