Ennyi fajta adót még soha nem fizetett magyar adóalany - mondta Szmicsek Sándor, a Mazars könyvvizsgáló cég adóosztályi vezetője, a legfrissebb régiós átfogó felmérésük ismertetésekor. 19 ország adórendszerének főbb pilléreit vizsgálva arra jutottak, hogy az élőmunka adóterhei még mindig elképesztően durvák nálunk, egészen pontosan a legrosszabbak.
A sárga vonal legérdekesebb, ami azt mutatja, hogy 100 egységnyi nettó bér hány egységniy pénzbe kerül a munkaadónak - Magyarországon ebben az esetben 196. A vörös oszlop munkaadó teljes költségét jelzi, a lila a munkavállalónál maradó euróösszeget jelzi 500 eurós havi bruttó bérnél (azt jelzi a világoskék vonal).
A családi adókedvezmények persze betorzíthatnak, de elképesztően keveseknek. Nálunk érdemben csak 3 vagy több gyereknél van értelme ilyesmiről beszélni, akik csak a magyar családok 6 százalékát teszik ki. Családi adókedvezmény egyébként a vizsgált országuk közül 8 országban egyáltalán nincs, viszont a legtöbb helyen több kulcsos az adórendszer és sok helyütt létezik a legszegéynebb dolgozóknak adójóváírás is.
Magasabb kereseteknél ugyanúgy lista legvégén vagyunk a legjellemzőbb kategóriában. Végig 300 forintos euróárfolyammal számoltak a Mazarsnál.
Általában az jött ki az összehasonlításból, hogy a gazdasági válságot megelőzően a régió országai között alapvetően az adóverseny dominált.
Az elmúlt néhány évben azonban egyre több pénzt szerettek volna beszedni a régiós országok is a növekvő költségvetési lyukak befoltozására. Ez sikerült is, az uniós országoknak jellemzően rendre csökkent a költségvetési hiányuk.
Azonban különböző utakon keresztül érték ezt el, mi például csökkentettük a jövedelemadók szintjét és a világ legmagasabb szintjére emeltük az áfát, megcsapva még pár forgalmibb jellegű adóval, mint például a tranzakciós adó. Románia is hasonló lépéseket tett, csak nem ilyen extrém módon, és Szlovéniára is rá lehet némileg húzni ezt az érvelést tavaly óta.
Szlovákia pedig például pont visszacsinálta az egykulcsos adórendszerét progresszívra, és a vállaltok adóját növelte, ilyen irányt tart Ausztria is. Lengyelország és Csehország a vizsgált országok közül középutasnak számít, Görögországban pedig épp minden adót igyekeztek emelni a csőd elkerülése érdekében.
A VAT az áfa, a CIT a társasági adó, a TP doc azt jelzi, hogy a transzferárazás szabályai alá eső műveletkehez kell-e külön dokumentációt készíteni (ami egyfajta előkalkuláció az adóhatóság számára), a PIT az szja, az SSC a munkaadó által fizetendő szociális hozzájárulási adó.
Érdekes még, hogy az adórendszer javításának fókusza leginkább két területre specializálódott az utóbbi években a régiós országoknál: egyrészt a feketegazdaság, azaz az adócsalás elleni küzdelemre, másrészt cégcsoporton belüli, gyakran a határokon átívelő ügyletek árának szabályozására, az úgynevezett transzferárazás ellenőrzésére.
A feketegazdaság elleni lépésekben mi is erőlködtünk átvenni az ötleteket, online pénztárgépek például már egy ideje vannak Bulgáriában, Horvátországban vagy Ukrajnában is. De például Csehországban jóval előrébb járnak a fordított áfa kiterjesztésében, Szlovákiában belföldi összesítő jelentéseket is kell már a vállalatoknak beadni, Ukrajnában pedig egyenesen az adóhatóság vezeti a cégek áfaszámláját, és csak az ott jóváhagyott, kifogástalan számlák után járhat vissza pénz.
Ezeknek az ötleteknek a hatékonysága egyelőre még nem világos, hiszen jellemzően jókora plusz adminsztrációs terhet jelentenek a cégeknek, mint mondjuk nálunk az ekáer. A nettó hasznuk vagy az általuk okozott veszteség pedig csak évek múlva válik világosabbá.
"Persze van pszichológia haszna is minden szigorításnak, de az olyan lépéseken még van mit dolgozni, ahol megpróbálnak minden adatot beszedni a cégektől, de még nincs kitalálva, hogy aztán majd mihez akar kezdeni vele az adóhatóság"- mondta Szmicsek. "Régebben még talán bemondások szintjén felmerült az adminisztráció-csökkentés, érdemben nem valósult meg ilyesmi, most pedig már be se mondják a döntéshozók" - tette hozzá Csizmadia Heléna adóigazgató.
A transzferárazás azért érdekes, mert ahol nem szabályozzák ügyesen ezt a területet, ott a nagyobb vállalatoknak nagy teret engednek arra, hogy átcsoportosítsák a profitjukat kevesebbet adózó, vagy jogilag biztonságosabb országokba a nyereség megtermlésének helyéről. A magyar szabályozás ezen a területen régóta az egyik legszigorúbbnak számít, és az adóhatóság is igen keményen büntet folyamatosan a Mazars tapasztalata szerint. Inkább olyan országoknak új ez a terület, mint Bosznia, Montenegró vagy Macedónia.