Bármilyen kellemetlen is volt a NAV-nak és a kormánynak, amiket a két éve a nyilvánosság elé álló Horváth András állított, a felkorbácsolt társadalmi hangulat kapóra jött néhány durva intézkedés bevezetésére, amelyek viszont valóban érezhetően visszaszorítják a csalásokat.
Két éve állt ki a világ elé Horváth András egykori NAV-dolgozó, állításai után pedig valóságos mozgalom indult: az áfacsalás problémája az utóbbi évek egyik legfontosabb társadalmi kérdése lett. Miközben ő maga a NAV-ot és a politikát támadta, és az adóhatóság tekintélye csorbult is a küzdelemben, összességében mégis győztesen jött ki a dologból szinte mindenki. Az áfabevételek nőttek, felgyorsult a fehéredés és hatékonyabb lett az ellenőrzés is.
Tavaly az előző évinél közel 22 százalékkal, 66 milliárd forinttal több áfát vallottak be a leginkább fertőzött területeken, a teljes kereskedelemben 14 százalékkal, 227 milliárd forinttal többet.
November elején lesz két éve, hogy Horváth András feljelentést tett a NAV egyik munkatársa ellen hivatali visszaélés miatt az ügyészségen. Horváth András akkor azt állította, hogy az adóhatóság szemet huny a kiemelt adózók áfacsalásai felett, és emiatt évente több mint ezermilliárd forinttól esik el a költségvetés. Horváth azt is elmondta, hogy a csalások nagy részét eléggé hasonló módon bonyolítják le: határon átívelő cégláncolatokon keresztüli adásvétellel tüntetik el a befizetendő áfát.
A hatás persze nem közvetlenül Horváth Andrásnak, vagy annak köszönhető, hogy a NAV végre ellenőrizni kezdett, hanem elsősorban a fehérítő intézkedéseknek, a dolgok mégsem teljesen függetlenek egymástól. Horváth András állításaiból ugyanis nagy felzúdulás lett 2013 végén, és az áfacsalások még 2014 végén is előkerültek a kitiltási botrány és a Bunge-ügy miatt, nagy volt a politikai nyomás, hogy javítsanak az áfabeszedés hatékonyságán.
Az új rendszerek bevezetését - online kassza, ekaer stb. - pedig hiába tervezték már korábban egy ideje, ezeknél, mint minden hasonló változásnál nagy társadalmi ellenállásra lehetett számítani, sokkal könnyebb volt végigvinni ezeket úgy, hogy az áfacsalások ügye Horváth Andrásnak köszönhetően társadalmilag is fontos kérdéssé vált.
Más kérdés, hogy emellett az adóhivatal elég sok sebbel jött ki a történetből. A Horváth András állításaira érkező kapkodó, ellentámadásba átlendülő, kifogásolható vizsgálatok eredményeit lobogtató kommunikációjuk, a Vida Ildikó körüli botrányok után a konkrét csalásokról megjelenő hírek is Horváth állításainak igazolásaként rögzültek a közvélemény jelentős részében. Még akkor is, ha közvetlen NAV-os korrupciót az ügyeknek egyelőre kis részében sikerült bizonyítani.
És hogy konkrétan hogy teljesített az utóbbi időszakba a NAV áfaügyben? Kikértük az erről szóló adatokat, amelyből kiderül, ha több elkapott áfacsalóról szóló hír is jelent meg az utóbbi időben, valójában nem lett több az ellenőrzés és a lefülelt bűnöző sem Horváth András után, mindössze a hatékonyság javult.
tehát ebben az évben zárult le majdnem a legtöbb ügy, amiben az adóhivatal elkezdett vizsgálódni (és ugyan 2013-ban több ügyet zártak le, mint 2014-ben, de az arány így is javult.)
Kifejezetten kíváncsiak lettünk volna egyébként arra is, hogy 2011 és 2015 augusztusa között hány határon átívelő láncolatos áfacsalással kapcsolatos ügyet zártak le, ugyanakkor azt a választ kaptuk, hogy erről külön nem vezet statisztikát a hivatal.
És mivel az egész áfacsalásos ügy egyik nagy mondása az volt, hogy Horváth András állítása szerint a kiemelt adózók áfacsalásai felett az adóhatóság szemet hunyt, arra is kíváncsiak voltunk, hogy a kiemelt adózókból befolyó áfabevétel hogyan változott az elmúlt pár évben, de erről sem kaptunk adatokat. Mindenesetre az kiderült, hogy a 2010 és 2014 közötti négy évben 2014-ben tárta fel a hivatal a legtöbb be nem fizetett forgalmi adót, és szintén ebben az évben osztották ki a legtöbb büntetést is.
Ha az idei év teljesítményét nézzük augusztusig, az is látszik, hogy ha az év első nyolc hónapjának teljesítményét tudják tartani az év végéig, akkor 2015 lehet az adóhatóság leghatékonyabb éve áfabehajtás szempontjából. Azt viszont enélkül is el lehet mondani, hogy 2014 és 2011 között csaknem 15 százalékot javult az ellenőrzések hatékonysága.
De mitől lett hatékonyabb az ellenőrzés? Egyrészt hosszas bénázás után bevezették az online pénztárgépeket. A bevezetést 2012 végén hirdették meg, és végül a határidő tologatása után csak 2014 szeptemberétől kezdve büntetett a NAV a pénztárgépcsere hiánya miatt, és csak 2015-től nem lehetett már egyáltalán régi kasszát használni.
Így a NAV-hoz bekötött pénztárgépeken keresztül az adóhivatal közvetlenül és folyamatosan rálát a forgalmi adatokra, hamarabb kiszúrja, ha például valakihez gyanúsan kevés ügyfél érkezik, vagy egy-egy nap, vagy időszak forgalma jelentősen eltér a többitől. Volt például, hogy az adóellenőrök ez alapján szúrták ki, hogy a boltost átverik alkalmazottai: a pénztárosok azokban az órákban, amikor a főnök nem volt ott, nem ütötték be a gépbe a vásárlásokat.
Másrészt szintén viszonylag sok bénázással vezette be a kormány az az elektronikus közúti ellenőrző rendszert (ekaer) az év elején (eredetileg januártól, de csak márciustól büntetnek is). A rendszer célja, hogy az országban ne indulhasson útnak olyan áruszállítmány, amelyről nincs tudomása az adóhivatalnak. A teherautók így elvileg csak akkor indulhatnak el, ha előtte bejegyeztették magukat az adóhivatalnál.
Ehhez az adott szállítmányra kapnak egy speciális ekaer-számot. Ha a fuvarozót úgy kapják el a hatóságok az úton, hogy ez nincs rendben, akkor készülhetnek majd valamilyen büntetésre. A magyar feketegazdaság elemzések szerint egyébként akár 6000 milliárd forintos is lehet, ami az egész gazdaság 20 százalékát jelenti. Mindez 1500 milliárd be nem fizetett áfát jelent. Az ekaer hatásáról egyelőre nem sokat tudni, de amikor rákérdeztünk a NGM-nél, azt mondták, hogy 2016-ban 60 milliárd forintnyi plusz bevételt várnak az intézkedéstől.
A fehéredés persze nem csak azt jelenti, hogy kevesebb bűnöző gazdagodik az elcsalt adókon, hanem az esetek egy részében azt is, hogy drágulnak a termékek. Ha eltűnik az áfacsaló láncolatokon keresztül hozott cukor a boltok polcairól, vehetjük a nem áfacsaltat több pénzért.
A tisztulás hatásairól érdekes ábrát mutatott Baksay Gergely, az MNB pénzügyi elemzések szakterület közgazdasági elemzője a Költségvetési Tanács Titkársága és a Magyar Közgazdasági Társaság közös konferenciáján. Az látszik rajta, hogy hogyan változott az effektív áfakulcs az utóbbi 15 évben.
Az effektív áfakulcs azt mutatja meg, hogy mekkora az az áfakulcs, amekkorának megfelelő mennyiségű pénzt az adóhatóság konkrétan be is szed a hivatalos áfakulcs alapján beszedendő összegből. Az látszik, hogy az utóbbi négy évben három százalékkal nőtt a valódi áfakulcs: ebből egy százalék volt a 2012. januári kulcsemelés hatása, az utóbbi két évben pedig két százaléknyi beszedett áfa fehéredett még ki az intézkedések hatására az MNB számításai szerint.
A NAV adataiból kiderül, hogy a tavaly feltárt 582 milliárd forint adóhiányból 487 milliárd forint volt elcsalt áfa. Ez kétszer annyi, mint a 2011-es összeg. Az elcsalt adó mögött nagyjából 2000 milliárd forint értékű piac lehet, így az érintett szektorok a teljes magyar gazdaságban előforduló áfacsalás egyharmadáért lehetnek felelősek.