Igazságtalanul nagy a sós rágcsákra kivetett népegészségügyi termékadó egyes gyártók szerint, mert a sós snackek után sokkal több adót kell fizetni, mint más egészségtelen élelmiszerek után.
A népegészségügyi termékadót alias netát, alias chipsadót 2011-ben vezette be a kormány, névleg azért, hogy a magyar embereket megkímélje az elhízástól és minden egyéb, cukros és sós dolgok túlfogyasztása okozta problémától, meg mellesleg jó sok pénzt lehetett így szedni. Ebből az adónemből jövőre 26,7 milliárd forint bevételt vár a költségvetés.
A csipszadó név azért is passzol a netára, mert a sós nasik után több adót kell fizetni, mint az ugyanúgy adóköteles cukros dolgok után:
Ezt azzal indokolja az EMMI, hogy a magyarok állítólag túl sok sót visznek a szervezetükbe azzal, hogy csipsszel, ropival és sajtos tallérral tömik magukat. És bár a magyarok tényleg túl sok sót esznek, annak az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet adatai szerint ennek csak 1,3 százaléka jön a csipszből, majdnem 9 százaléka édesítőkből és levesporokból, a többi 89,8 százaléka pedig minden másból, főleg felvágottakból és pékárukból, amiken nincs semmilyen népegészségügyi adó.
a norvégok például háromszor annyi chipset esznek, mint a magyarok, mégis ott csak a lakosság 8 százaléka túlsúlyos, nálunk meg 20.
Eközben viszont a gyártók állításuk szerint nagyon megszenvedik a csipszadót, nasspiaci forrásaink szerint a szektorban a munkahelyek 17 százaléka megszűnt, egy cég, a ropit gyártó Karamell Kft. csődbe ment, egy másik cég megszűnés alatt van, a többiek meg sokkal kevesebbet adnak el, mint korábban.
A csipszgyártók azt szeretnék, ha a kormány megemelné a sóhatárértéket a netában, vagyis 1 százalék helyett csak 3 százalék fölött adóztatná a sós snackeket, vagy ha engedné, hogy a cégek leírják az adóból, ha új, alacsonyabb sótartalmú termékeket fejlesztenek ki. Az első ötletet az NGM már egyszer elvetette, az adóleírásra viszont nyitottabbnak tűnt a minisztérium, bár még ebben sem történt semmi.