Csak Lázár Jánoson múlik a következő pár évben, hogy milyen gyorsan növekszik majd a magyar gazdaság, és ezen keresztül az is, hogy milyen állapotban lesz a magyar költségvetés, legalábbis ezt vetíti előre a Költségvetési Felelősség Intézet (KFIB) legújabb elemzése. A szervezet szerint ugyanis 

ez pedig Lázár János és a Miniszterelnökség feladata. Az intézet számításai szerint idén 2,9, jövőre pedig 1,7 százalékkal nőhet a magyar GDP, de csak akkor, ha gyorsabban hívjuk le az uniós forrásokat, mint azt a kormány az Európai Bizottságnak elküldött konvergenciaprogramban tervezi.

Eszerint az idei nagyjából 2000 milliárd forintnyi EU-s pénz után jövőre csak 1015 milliárd jönne, ahhoz pedig, hogy összejöjjön az 1,7 százalékos növekedés (ami még mindig kevesebb, mint a 2,5 százalék, amit a kormány vár jövőre), ahhoz e mellé még 600 milliárd forintot kellene lehívni. 

Ha sikerül több pénzt lehívni, az egyrészt azt is jelenti, hogy többet kell a magyar társfinanszírozásra költeni, a KFIB szerint úgy 100 milliárd forintot, viszont az uniós beruházásokkal és az így megemelt GDP-vel a Romhányi Balázs, az intézet ügyvezetője szerint úgy 130 milliárd forinttal több adó jut majd a költségvetésnek. 

Azon, hogy Lázár Jánosék milyen gyorsan tudják kiszórni az EU-s pénzt, nemcsak az múlik, hogy jövőre mennyivel nagyobb lesz a GDP-növekedés, hanem az is, hogy 2017-ben mennyivel lesz kisebb. A KFIB mostani előrevetítése szerint 2017-ben 1,8 százalékkal nőne a GDP, de minél jobban pörög jövőre az EU-s pénzosztás, annál kisebb lesz a növekedés 2018-ban

A probléma az, hogy nem tudni, mi lesz akkor, ha egyszer, 3-4 év múlva elapadnak az EU-s források, akkor nem nagyon marad majd semmi, ami hajtsa a magyar gazdaságot. Ahogy Romhányi fogalmazott, 

Egy ijesztő ábra például az, hogy hogy alakultak az állami és magánberuházások az elmúlt években

Ebből az látszik, hogy míg a kormányzati beruházások kilőttek az elmúlt években, a magánberuházások viszont már negatív tartományban vannak. Ennek Romhányi szerint az is lehet a magyarázata, hogy a kormányzati beruházások kiszorítják a cégek beruházásait, így ha vége lenne az eu-s pénzosztásnak, a magánszektor magára találhatna. Egy másik, valószínűbb elmélet szerint viszont ez nem lesz így, mert a magánszektor adataiban már benne vannak az EU-s pénzekből, kormányzati megrendelésre végzett beruházások, így ha nem lennének eu-s pályázatok, akkor még kevesebb pénz lenne beruházásra, mint most.

A kormány viszont nem nagyon készül azokra az időkre, amikor majd nem lesz ennyire jó helyzet mint most, és ami bejön, azt rögtön el is költi, közgazdászul mondva prociklikus gazdaságpolitikát folytat. Ezt semmi sem mutatja jobban, mint hogy a kormány 2,4 százalékos költségevetési hiánnyal számolt erre az évre, amit tart is, de úgy, hogy közben 450 milliárd forinttal több adóbevétele folyt be, mint tervezte. A talált pénzt tehát boldogan elköltötte a kormány. 

Ez viszont azért nem jó ötlet, mert ha a kormány akkor költ sokat, amikor amúgy pörög a gazdaság, akkor már semmi nem marad, amivel akkor tudná élénkíteni a gazdaságot, amikor éppen valamilyen válság vagy sokk van. Ilyenkor nem nagyon marad más megoldás, mint a megszorítás, amit Orbán és kormánya nagyon nem szeret.