Túlfeszíti az építőipart, előbb masszív túlkeresletet, majd masszív túlkínálatot okoz, ingatlanpiaci buborékot fúj, drágán és a hiányszakmákban teremt új munkahelyet és az államadósságot is folyamatosan növeli az új csok - állapítja meg legfrissebb elemzésében a Költségvetési Felelősségi Intézet Budapest (KFIB), amiről a Napi.hu és a Portfolio is beszámolt.

Az elemzés több szempontból járja kürül a csokot:

• a költségvetés:  2016-ban 52,4, jövőre 67,5, 2018-ban 84,8, utána pedig 104 és 112 milliárd forinttal rontja a program a költsvégvetés egyenlegét.
• a növekedés: nagyjából 15 ezer lakás épülhet meg pluszban, ez a KFIB háttérszámításai szerint 230-240 milliárd forinttal (0,7 százalékkal) növeli a GDP-t, de ez csak egyszeri hatás.
• foglalkoztatottság: 80-85 ezerrel több ember dolgozhat majd a felpörgő építkezéseken, de közülük csak 13-14 százalék lesz szakképzetlen. A szakképzetlen munkanélküliek és közfoglalkoztatottak több százezres tömege csak 11 ezer fővel csökken, a piacon elérhető 33 ezer ipari szakmunkás viszont mind eltűnik.
• lakáspiac: az építőiparnak időre lehet szüksége, hogy csok-kompatibilis lakásokat építsenek, és könnyen lehet, hogy mire ezek a lakások elkészülnek, már elfogyhat az a sok család és kiskapuzó befektető, akik lakást vennének. Mindez azért jelent veszélyt, mert eleinte árnövekedés várható majd, viszont mire megépülhetnek a lakások, könnyen zuhanhatnak majd az árak. Így egy ingatlanpiaci lufi alakulhat ki .