"Az adócsökkentés, otthonteremtés és gyarapodás költségvetését nyújtom most be. Az elmúlt év gazdasági teljesítménye lehetővé teszi, hogy egy stabil költségvetést tervezhessünk meg 2017-re. A cél az, hogy minden magyar ember egy lépést tehessen előre a saját életében. A költségvetés biztosítja, hogy az államadósság csökkenjen 2017-ben" - mondta Varga Mihály a 2017-es költségvetés tervezetét bemutató sajtótájékoztatón.

Varga elmondta, a 2017-es költségvetésben annyi változik, hogy három részre lesz osztva:

• az első rész az állam működési kiadásait és bevételeit tartalmazza,
• a másik kettő a fejlesztésekre biztosított uniós és hazai fejlesztési pénzeket tartalmazza.

"Hosszú távon arra állunk rá, hogy az állam működése nullszaldós legyen, deficit csak a fejlesztésekből alakulhat ki" - mondta Varga. A miniszter elmondta: 3,1 százalékos növekedéssel és 2,4 százalékos költségvetési hiánnyal számolnak 2017-re.A nemzetgazdasági miniszter szerint a 2017-es költségvetés

• oktatásra 270 milliárddal,
• egészségügyre 160 milliárddal,
• tb-re és szociális kiadásokra 155 milliárddal,
• kultúrára 66 milliárddal,
• rendvédelemre 114 milliárddal,
• honvédelemre 51 milliárddal,
• igazságügyre 26 milliárddal,
• a külügyre 10 milliárddal,
• az önkormányzati szektorral 5 milliárddal költ többet.

Adócsökkentés jön, tömködik a lyukakat

Ezek a legfontosabb intézkedések:

• A sertéshús után a tej, a tojás és a baromfi áfája is 5 százalékra csökkenhet jövőre, az éttermi szolgáltatások és az internethasználat áfáját 27-ről 18 százalékra csökkentik. Ez nagyjából 100 milliárd forint bevételkiesést jelent majd.
• A tervek szerint otthonteremtésre 211 milliárddal többet szánnak majd a 2017-es büdzsében, mivel arra számítanak, hogy jövőre nagyobb számban indulnak majd meg az állami támogatást is élvező építkezések. Ennek része a csok, az államilag támogatott kedvezményes hitelek és az építési áfacsökkentés.
• Korábban beígértek 100 milliárdot a Klebersberg Intézményfenntartó Központnak (Klik), ebből a pénzből ugyanakkor 80 milliárd a 2016-os működési költségekre és az adósság törlesztésére fog elmenni, tehát mindenféle fejlesztésekre 20 milliárd forint marad majd. Ehhez képest most Varga 270 milliárd pluszpénzről beszélt, ami nagyon sok pénz, de egyelőre nem lehet tudni, hogy ezt pontosan hogyan akarják elkölteni. 
• Korábban be lett ígérve 100 milliárd forint az egészségügynek bérfejlesztésre, Varga nem részletezte ezt a tételt a sajtótájékoztatón, és 160 milliárdról beszélt.
• Folytatódnak az életpálya-modellek: a közszolgálati dolgozókét kiterjesztik a megyei kormányhivatalokra is, a fegyveres és rendvédelmi területen évente öt százalékkal nőnek a bérek 2019-ig, a pedagógusoké is ilyen arányban nő majd, a felsőoktatásban is lesz lehetőség béremelésre és az egészségügyben is.
• Az infláció mértékével növelik a nyugdíjakat.
• 2017-ben a mostani 10 ezer forintról 15 forintra nő a családi adókedvezmény mértéke.
• A közfoglalkoztatásból a versenyszférába való átmenet a célja a kormánynak. Erre hozták létre az elhelyezkedési juttatást, tehát támogatást fognak kapni azok a munkavállalók, akik azelőtt munkát találnak, hogy lejár a közfoglalkoztatás hivatalos ideje.

Összesen 205 milliárd forint tartalék lesz a költségvetésben. Varga szerint a pluszkiadásokat részben a gyorsabb növekedésből származó pluszbevételekből tervezi fedezni. A kormány ugyanis 3,1 százalékos növekedéssel számol jövőre az idei 1,5 százalék után.

A költségvetési tervezet parlamenti tárgyalása május 9-én kezdődik meg. Május 12-ig lehet módosítókat benyújtani. Június 7-én dönthetnek a módosítókról és 13-án fogadhatják el véglegesen a költségvetést.

Nullásnak indult, laza büdzsé lett belőle

Miközben az év elején Varga Mihály még nullás költségvetést tervezett 2017-re, tehát azt szerette volna, hogy pont annyi kiadása legyen az államnak, mint amennyi bevétele, áprilisban Lázár János már 2,4 százalékos tervezett deficitről beszélt (miközben egy évvel ezelőtt, a konvergencia programban még 1,7 százalékot ígértek be 2017-re). Varga később a miniszter már csak azt ígérte, hogy három év alatt már "a legszigorúbb szabályok szerint is teljesen eltűnik a költségvetési hiány."

A nullás költségvetéssel kapcsolatos tervekről akkor azt írtuk, hogy a terv megvalósítása nem lehetetlen, de

• kisebb megszorításra,
• vagy a beígért adócsökkentések elhalasztására,
• vagy privatizációra,
• vagy valamilyen plusz bevételre

lett volna hozzá szükség. És az is egy opció volt, hogy az egész nullás költségvetéses terv csak egy blöff, amivel a hitelminősítőket akarták meggyőzni arról, hogy ugyan minősítsenek már fel minket bóvliból befektetésre ajánlott kategóriába. Azt, hogy ez tényleg így volt, valószínűleg nem fogjuk megtudni, viszont az biztos, hogy Varga Mihály a Világgazdaságnak adott hétfői interjúban már nyíltan kimondta: feladta azt a kísérletet, hogy meggyőzze a hitelminősítőket arról, hogy az országot érdemes felminősíteni.