A költségvetés szinte minden területére több jut 2017-ben 2016-hoz képest, ami egyben azt is jelenti, hogy kormány az eddigi évekhez képest szokatlanul laza költségvetéssel fordul rá a választásokra. Sok pénz költ a kormány közfejlesztésekre és útépítésekre, valamivel több pénzt kap az oktatás és egészségügy, és kitömik a gazdagabbakat lakástámogatással, miközben jó pár területeken tovább mélyíti az egyenlőtlenségeket a büdzsé.
A parlament hétfőn 122 igen, 63 nem szavazat mellett, tartózkodás nélkül elfogadta a 2017-es költségvetést. A kormány sok évnyi spórolás után költségvetési lazítást tervez: az elfogadott költségvetés 2,4 százalékos költségvetési hiánnyal számol, és szinte minden területre több jut majd valamivel, mint 2016-ban.
A költségvetési költekezésre nemcsak a 2018-as választások közeledte miatt lehet szüksége a kormánynak: elemzők szerint a jegybanknak gyakorlatilag elfogytak a gazdaságösztönző eszközei, így
Oktatásra 270 milliárd forinttal, egészségügyre 167 milliárd forinttal, a társadalombiztosítási és jóléti szférára 155 milliárd forinttal, a kulturális tevékenységekre 66 milliárd forinttal, a sport és szabadidős ágazatokra pedig 22 milliárd forinttal több pénz lesz 2017-ben. A rendvédelem 114 milliárd forinttal, az önkormányzati szektor 6 milliárd forinttal több pénzt kap majd. Igazságügyre, Igazságszolgáltatásra 26 milliárd forinttal, külügyekre pedig 10 milliárd forinttal fordíthat többet jövőre a magyar állam.
A költségvetési tervezet április végi bemutatása óta a költségvetésben kisebb módosítások történtek: nagyjából összesen 50 milliárd forintot csoportosítottak át, ami a teljes főösszeg 0,3 százaléka (a bevételi főösszeg 17 431 milliárd 347,9 millió, a kiadási 8 597 milliárd 705 millió, a hiány 1 166 milliárd 357,1 millió forint lesz). A módosítások közül egy nagyobb tételt jelent, hogy létrehoztak egy 10 milliárd forintos alapot, amiből turisztikai beruházásokat, szálláshelybővítést, felújítást finanszíroznának. A tervezethez képest a kiadások és a bevételek is nőnek kicsit, de ez a hiányt nem érinti. Összeszedtük a 2017-es költségvetésből a legfontosabb tételeket.
A közlekedés és a távközlés is 471 milliárd forinttal több pénzt kap majd, mint idén: ezen belül kiemelkedik a Modern Városok programra félretett 152 milliárd forint, és az a 310 milliárd forint, amit közfejlesztésekre szánnak. A közfejlesztéseken belül sok pénz jut majd közúti fejlesztésekre, az idei 160 milliárd forint helyett a jövő évi költségvetésben 280 milliárd forintot terveznek erre költeni (ide kattintva nézheti meg, hogy melyik utakat tervezik fejleszteni).
Szintén nagyobb kiadást jelent majd, hogy több területen is emelkednek majd a bérek: a már korábban bevezetett életpálya-modellek értelmében emelkedik majd a pedagógusok, a honvédségi és rendvédelmi dolgozók, és a kormányzati dolgozók fizetése is. Ez 97 milliárdos többletkiadást jelent majd.
Hosszas kavarás után csütörtökön azt is bejelentették, hogy a teljes munkaidős orvosok és szakgyógyszerészek bruttó 107 ezer forintos alapbéremelést kapnak ősztől, az egészségügyi szakdolgozóknak pedig szeptemberre új bértáblát dolgoznak ki, így a fizetésük bruttó 10-30 ezer forinttal nő. Ez így összesen 87 milliárdos pluszkiadást jelent 2017-re.
A költségvetés végső számai alapján a közoktatásra félretett pénzt 28 milliárddal emelnék, az alapfokú oktatás pedig 9 milliárdnyi pluszpénzt kapna. A felsőoktatásra viszont egész sok pénz, 84 milliárd forint jutna pluszban. A felsőoktatáson belül a bérek emelésére, a Testnevelési Egyetem új kampuszának építésére, és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem kampuszának fejlesztésére megy majd el a pénz.
A közoktatásban és a felsőoktatásban is lesz béremelés, mégpedig a 2013-ban indult életpályamodell alapján: a közoktatásban 2017 szeptemberétől attól függően, hogy egy pedagógus milyen végzettséggel és hány éve dolgozik, 3-15 ezer forintos fizetésemelés lesz, a felsőoktatásban pedig 5 százalékkal nőnek a bérek.
Szintén nagyobb kiadást, pontosabban a bevételek kiesését jelentik majd az áfacsökkentések, amik 63 milliárdba kerülnek majd a költségvetésnek (az áfacsökkentést is tartalmazó adócsomagról itt írtunk részletesebben).
Otthonteremtésre 211 milliárddal többet szánnak majd a 2017-es büdzsében, mivel arra számítanak, hogy jövőre nagyobb számban indulnak majd meg az állami támogatást is élvező építkezések. Ahogy arra civil szervezetek is felhívták a figyelmet, a lakhatási támogatásoknak nagyjából a négyötöde megy olyan támogatásokra – csokra (95 milliárd forint), nokra (3 milliárd forint), a (csak új építésűre alkalmazható) áfacsökkentésre és az adó- visszatérítésre (28 milliárd forint), és lakás-takarékpénztárra (55 milliárd forint) - amelyek döntően a jobb anyagi és lakhatási helyzetben élők lakhatását javíthatják. A költségvetés egyébként más területeken is mélyíti a már meglévő egyenlőtlenségeket, erről itt írtunk részletesebben.
Szintén elég sok pénz, csaknem 155 milliárd forinttal több pénz marad 2017-re társadalombiztosítási és jóléti szolgáltatásokra. Ezek közül a legnagyobb tétel a nyugdíjemelés, ami az inflációt követi, és amelyre nagyjából 60 milliárddal többet terveztek be, mint 2016-ra. Érdekes, hogy a munkanélküli ellátásokra annak ellenére költenek csaknem ötödével többet, hogy a foglalkoztatás közben nő. Az a magyarázat erre, hogy 2017-től a közmunka is beszámít majd a munkanélküli státusz megkapásához szükséges időbe, ami miatt nőnek a kiadások.
Annak ellenére, hogy kormány már arról beszél, hogy csökkenteni akarják a közmunkások számát, a költségvetési keretszámokon ez nem igazán látszik, hogy az idei 340 milliárd után jövőre 325 milliárd forintot terveztek be erre a célra.
Az árvaellátást 3 milliárd forinttal vágja vissza a kormány, és 3,5 milliárd forinttal csökken az özvegyi nyugellátások értéke is. 2,5 milliárddal csökken még a rokkantsági, rehabilitációs ellátások kerete is, bár ez az összkeretnek alig egy százaléka. A családi pótlékra szánt keret szintén egy százalékkal, 3,2 milliárd forinttal lesz alacsonyabb az ideinél. Az NGM szerint arra azért van így, mert fogy a magyar, és kevesebb ember ellátására költenek.
A Gyerekesély Közhasznú Egyesület elemzéséből az derült ki, hogy a 2017. évi költségvetés tervezete szerint az állam tíz százalékkal, mintegy 900 milliárd forinttal többet költ jóléti kiadásokra, mint egy évvel korábban, a kormány 2017-ben több, mint fél milliárd forinttal kevesebbet szán a jövedelmi - szociális szempontból legsérülékenyebb csoportokat célzó pénzbeni és természetbeni gyermekvédelmi támogatásokra, konkrétan a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre, mint 2016-ban (egyébként a többi gyerek után járó támogatás közül szinte mindegyikre több jut 2017-ben).
A kormány sokat takarít meg a kamatkiadások, adósságszolgálati kiadások csökkenésével, a milánói világkiállítás kifutásával és azzal, hogy jövőre elég lesz az úszó eb-re az idei költéseknek kevesebb mint harmadát, 8,9 milliárdot költeni.
A költségvetési törvény indoklása szerint a bürokráciacsökkentés elsődleges célja "a közigazgatás szolgáltató jellegének megerősítése", ennek közvetlen eredményeit pedig például az egy helyen megvalósuló ügyintézésben, az egyes hatósági eljárások ingyenessé válásában, valamint az ügyintézési határidők rövidülésében tapasztalhatják az állampolgárok. Érdekes ugyanakkor, hogy a költségvetésből az is kiderül, hogy ahogy a közszférában a bruttó átlagos 5,1 százalékos bérnövekedés mellett a foglalkoztatottak száma is 0,9 százalékkal növekedik, ami tehát pont a bürokrácia növekedését jelenti.
Rendvédelemre és közbiztonságra a kormány csaknem 200 milliárd forinttal tervez többet költeni 2017-ben 2016-hoz képest. Hogy ez mire megy el? A rendvédelmi és honvédelmi dolgozók 2017-ben is kapnak öt százaléknyi fizetésemelést, és a rendőrségnél is emelik a fizetéseket. Szintén nagyobb rendvédelmi kiadás a terrorelhárítás és a titkosszolgálatok költségvetésének növelése, illetve börtönépítésekre is 22,7 milliárd forint van félretéve.
Attól sem kell tartani, hogy a kormány másik kedvenc kiadási tételére kevesebb pénz jutna 2017-ben: a sport direkt támogatásai 178 milliárdra nőnek, ami csaknem ötödével több pénz, amennyit 2016-ban erre költött a büdzsé. A költségvetésbe összesen 170 milliárd forintnyi tartalékot terveztek be: 60 milliárd forint lesz az Országvédelmi Alap, és 110 milliárd az általános tartalék.
A költségvetés azzal számol, hogy 2017-ben a gazdasági növekedés 3,1 százalékos lesz. Az MNB kicsivel kisebb, 3 százalékos növekedést vár, viszont abban, hogy az NGM és az MNB mekkora inflációt vár, már komolyabb eltérés van. A költségvetésben ugyanis 0,9 százalékos inflációval számol a kormány, miközben a jegybank 2,4 százalékos inflációt vár 2017-re (az eltérés itt részben abból jön, hogy a jegybank nem számolt az áfacsökkentések inflációcsökkentő hatásával).
A költségvetést véleményező gazdasági elemzőintézetek vezetői közül ugyanakkor többen is túl optimistának vélték a büdzsé makroszámokra vonatkozó jóslatait. Romhányi Balázs, a Költségvetési Felelősségi Intézet ügyvezetője azt vetette fel, hogy szerinte ellentmondásos, hogy a kormány elismeri, hogy munkaerőhiány van szakképzett munkaerőből, és közben három százalék feletti növekedést képzel el. Többen is emlegették ezen kívül, hogy túl van becsülve a magánberuházások növekedése, ami miatt kisebb lehet majd a tényleges növekedés a kormány által tervezettnél.
A költségvetési törvény értelmében 2016 végére várható 73,5 százalékról 2017 végére 71,9 százalékra csökken az államadósság GDP-arányosan.