Még nagyon sok minden múlik a részleteken, de alapvetően a cégek, az adófizetők és a kormány is nagyon jól járhat azzal, hogy a terv szerint 2017 júliusától a cégeknek elektronikus úton adatokat kell szolgáltatniuk a számláikról a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak (NAV) – derült ki egy sajtóbeszélgetésen, amin Mester Zsanett, az EY adómenedzsere beszélt arról, hogy milyen változásokra lehet ezzel kapcsolatban számítani.

Mivel eddig még nem született meg az intézkedés részleteiről szóló rendelet, sok félreértés kezdett el terjedni. Amit eddig biztosan lehet tudni:

• Minden cég ugyanúgy magának fog számlázni, mint eddig, viszont ezekről a számlákról bizonyos gyakorisággal elektronikus úton adatokat kell majd szolgáltatni az adóhatóság felé a 100 ezer forintnál nagyobb összegű adót tartalmazó számlák esetén.
• Nem lesz kötelező az elektronikus számlázás, tehát az eddigieknek megfelelően ki lehet majd nyomtatni a számlákat, de a NAV-nak online kell majd adatot szolgáltatni ebben az esetben is.
• A korábbi hírekhez képest az eddigi információk alapján nem igaz, hogy a számlázást összekötik a korábban bevezetett elektronikus közúti áruforgalom-ellenőrző rendszerrel (ekáer).

Az, hogy a NAV jobban rálát majd a cégek közötti tranzakciókra, azért hasznos, mert ilyen módon sokkal könnyebb lesz kiszúrni, ha egy cég gyanúsan alacsony árat fizet valamiért. Ebből az derülhet ki, hogy eleve úgy kalkulálták az árat, hogy nem fogják befizetni a 27 százalékos áfát, így a NAV-nak sokkal könnyebb lesz eldöntenie, hogy mely cégeket érdemes ellenőrizni. Mindez az adófizetőknek nyilván azért éri meg, mert ezentúl kevesebb adót lopnak el tőlük a csaló cégek.

Van terv, ami alapján nem szívnák meg a cégek

Az viszont még a részletektől függ, hogy a cégek mennyire járnak jól vagy rosszul a dologgal. Mester Zsanett azt mondta, a saját tapasztalatai alapján a cégek jó iránynak tartják az új rendszert, de kicsit félnek, hogy a meglévő rendszerekhez hozzá kell nyúlni. Jelenleg úgy néz ki, hogy két fő elképzelés van arról, hogy hogyan fog kinézni a rendszer:

• Az egyik valami olyasmi, mint amit az elektronikus kasszánál alkalmaztak, tehát hogy egy külső egységet csatolnak a számlázó programokra, ami adatot tud szolgáltatni a NAV-nak. Mester szerint ez lenne a legrosszabb megoldás, hiszen drága, ráadásul például egy olyan multi esetében, aminek például Indiában van a számlázási központja, még tovább bonyolódik a dolog (például ha csak adott típusú egységet lehet használni),
• A másik terv pedig egy kicsit az ekáerhez hasonlít: itt megadott formában kellene előkészíteni a cégnek az adatait, amit aztán fel kellene töltenie a NAV rendszerébe. Ez azért is lenne kedvező, mert a számlázó programok egy nemrég bevezetett NAV-os intézkedés miatt ilyesmit már tudnak. Igazából ebben az esetben csak arra kell egy program, hogy a NAV-nak a rendszer rendszeres időközönként elküldje az adatokat.

Ha az első terv valósul meg, az drágább lenne a cégeknek, a második viszont azon kívül, hogy olcsóbb lenne, egyszerűbb is. Ennek az az oka, hogy korábban már voltak intézkedések – például az, hogy a nagy áfatartalmú számlákról a bevallások mellékleteként adatot kell szolgáltatni, és hogy kötelezővé tette a NAV, hogy egy vizsgálat során milyen struktúrában kell adatot szolgáltatni – amik miatt kevesebb fejlesztésre lenne már szüksége a cégeknek ahhoz, hogy alkalmazkodjanak az új rendszerhez.

Ez így emiatt jó eséllyel még spórolást is jelentene hosszabb távon, mivel az adatszolgáltatás automatizálható, ráadásul a cégeknek megéri kihagyni a nyomtatással és a postázással járó adminisztrációt, amivel faragni lehet a költségeken is, például nem kell munkabérre vagy papírra költeni.

Akarnak tesztidőszakot, jó kérdés, mi lesz belőle

Az eddigi egyeztetések alapján úgy tűnik, tervben van az is, hogy a júliusi bevezetést megelőzze egy tesztidőszak. Mester Zsanett szerint ugyanakkor mivel a NAV-nak és a cégeknek is ismerniük kell a teszthez a konkrétumokat ahhoz, hogy maradjon idő tesztelni a rendszert, a közeljövőben meg kellene születnie az intézkedésről szóló rendeletnek. A NAV-nak azért van szüksége időre, hogy kiépítsék a rendszert, a cégeknek pedig azért, hogy elvégezzék a rendszer bevezetéséhez szükséges fejlesztéseket.

Annak ellenére egyébként, hogy nyugaton már nagyon elterjedt az elektronikus számlázás, a Magyarországon működő multicégek nem tudják majd egy az egyben átültetni a külföldön használt rendszereiket. Ennek az az oka, hogy Magyarországon csak minősített aláírással lehet elektronikus számlát küldeni, ami sokkal több bürokráciával jár, mintha csak simán elküldene egy pdf-et az egyik cég a másiknak. Az egyébként a magyar cégeknek is hasznos lenne, ha többen átállnának a rendszer miatt e-számlázásra, ugyanis sok multi már nem is fogad el nyomtatott szerződéseket.

Az elektronikus számlázásra való átállás egyébként azért is megéri a cégeknek és a NAV-nak is, mert ebben az esetben a szabadon választható elektronikus archiválás is könnyebbé válik, így ha a NAV jelzi a cégnek, hogy ellenőrizne, akkor a cégnek is könnyebb összeszednie a kért információkat. Mester Zsanett ennek kapcsán megjegyezte, hogy a cégek körében elterjedt tévhit, hogy ha e-számlát fogad be valaki, akkor azt nem kötelező elektronikusan archiválni. Valójában ennek az elmaradásáért a NAV bírságolhat is.