Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter annak ellenére beszélt nemrég arról, hogy uniós összefogással kellene behajtani az adót a nagy techmultiktól, hogy a kormány tavasszal pont azért szigorította a reklámadót szabályozó törvényt, hogy keményebben le tudjanak csapni például a Google-re és a Facebookra. Ezek alapján arra lehet következtetni, hogy nem túl jó a helyzet, és az is erre utal, hogy az adóhatóság nem hajlandó elárulni, hogy mennyi adót szedtek be tavaly a Facebooktól és a társaiktól.
Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter legutóbb az uniós pénzügyminiszterek találkozóján már EU-s megoldást sürgetett a Google, a Facebook és társaik megadóztatására, és az új adótörvényt is pont azért szigorították, hogy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) hatékonyabban tudjon fellépni az online multikkal szemben. Azonban a NAV még ennek ellenére sem hajlandó elárulni az Index kérdésére, hogy mennyi reklámadót nem tudtak tavaly beszedni a netes cégektől.
Már csak azért is fontos és aktuális lenne tudni, hogy ezek a multik mennyi pénzzel károsítják meg a magyar költségvetést, mert az, hogy a magyar nemzetgazdasági miniszter uniós megoldás szükségességéről beszél, megerősítheti korábbi sejtésünket.
Amikor tavasszal kiderült, hogy az új adótörvény lehetőséget ad a magyar államnak, hogy rommá bírságolja a techmultikat a reklámadó befizetésének elmulasztása esetén, azt írtuk: bár a bírság mértéke jól hangzik, valójában eddig is lett volna lehetősége az államnak büntetnie a cégeket, és valójában inkább van szó látszatintézkedésről, mint valami olyasmiről, ami komoly változást hozhat.
Az új adótörvény tervezete alapján első körben 10 millió forintot kellene fizetniük a netes cégeknek, ha úgy jelenik meg az oldalukon reklám, hogy Magyarországon nincsenek adózóként nyilvántartva, azaz a reklám közzététele után 15 napon belül nem jelentkeznek be az adóhatóságnál.
Az új adótörvény a reklám közzétételéről szóló nyilatkozatot elmulasztókat is kemény szankcióknak veti alá.
Ez a hazai cégekkel szemben különösen igazságtalan, hiszen a magyar cégeket utoléri a NAV, tehát a helyzet még a versenyt is torzítja.
Varga javaslata alapján az uniós megoldás az lenne, hogy a bankok és egyéb pénzügyi szolgáltatók visszatartanának minden regisztrált digitális vállalatnak irányuló kifizetésből egy bizonyos százalékot, és azt továbbutalnák a saját adóhatóságuknak. A levont összeg mintegy fedezetként szolgálna a meg nem fizetett adó után, tehát az állam gyakorlatilag megsápolná az érintett cégekhez tartó kifizetéseket.
Abból, hogy Varga Mihály arról beszélt, hogy uniós szinten kéne kezelni a problémát, arra következtethetünk, hogy a kormány sem elégedett a jelenlegi helyzettel.
Már a reklámadó bevezetésekor tudni lehetett, hogy a multik megadóztatása nem lesz egyszerű. Emiatt hozták létre azt a szabályt, hogy nem csak a reklám közzétevőjének (pl. Facebooknak, Google-nek, Indexnek), hanem a megrendelőnek is kötelező megfizetni az 5,3 százalékos adót, ha nem rendelkezik a reklámközzétevők nyilatkozatával, amiben azok elismerik, hogy nekik reklámadót kell fizetniük.
„A tavalyi módosítás után már ez alól kivételt jelent az, hogy a reklámozó lejelenti az adóhatóságnál, hogy például ennyi és ennyi forint értékben vett reklámot az Facebookon, de a Facebook nem adott erről nyilatkozatot. Az adó bevezetésétől kezdve a Facebook és a Google ugyanis elvileg kötelezően nyilatkozatot kell adjon a cégeknek arról, hogy náluk jelent meg a reklám” – magyarázta Fekete Zoltán Titusz, az RSM adómenedzsere az Index kérdésére még tavasszal.
Ennek elmaradása tavaly nyárig adófizetési kötelezettséget jelentett a hirdetőknek, közben viszont ezek a cégek nem tudták megtenni, hogy faképnél hagyják a techmultikat, hiszen a magyar piacon ezek viszonylag jó reklámfelületeteknek számítanak.
Azzal, hogy a reklámok megrendelőit is adókötelessé tették, valószínűleg azt akarták ösztönözni, hogy a cégek érjék el valahogy, hogy a közzétevő ismerje el, hogy adót kell fizetnie. A külföldi közzétevők viszont nem adnak nyilatkozatot, ezért tavaly január óta az adóhatóságnál gyűlnek a megrendelők jelentései arról, hogy a Google és a Facebook mennyi adót nem fizetett be.
Augusztus elején azt a kérdést tettük fel a NAV-nak közérdekű adatigénylésünkben, hogy a 2015-ben reklámközzétételt megrendelő adóalanyok által tett bejelentésekből következő adótartozásból mennyi adót hajtott be 2016. augusztus 11-ig, tehát a közérdekű adatigénylésünk benyújtásáig az adóhatóság. A választ annak ellenére is várjuk még, hogy a határidő lejárta óta többször is megkerestük az adóhatóság sajtóosztályát, ahonnan egyelőre még mindig csak ígéreteket kaptunk a válaszra vonatkozóan.
A "reklámközzétételt megrendelő adóalanyok által tett bejelentésekből következő adótartozás" szókapcsolat önmagában elég rosszul hangzik, de mégis fontos dologról van szó, hiszen a bejelentős rendszert pontosan azért hozták létre, hogy az adóhatóság legalább számon tudja tartani, hogy a nagy techmultik mennyi reklámadót nem fizetnek be az országban a magyar megrendelőktől kapott reklámbevételeik után.
A 2015-ben lejelentett reklámok értékét a jelentő cégek nem minden esetben forintban adták meg, ezért az euróban, dollárban és fontban megadott összeget az MNB 2015-re vonatkozó átlagárfolyamai alapján váltottuk forintra, hogy látható legyen, hogy az adóhatóságnak mennyi adót kell ez alapján begyűjtenie.
Eddig mindössze annyit tudunk, hogy:
De hogy ebből pontosan mennyi befizetési kötelezettség keletkezett, abból mennyit sikerült behajtatni, és egyáltalán, reális-e a lejelentett 12 milliárd forintos forgalom, azt nem tudni, korábbi becslések mindenesetre ennél többről szóltak.
A 2015-ben Magyarországon a Magyar Reklámszövetség felmérése alapján az összes reklámköltés nagysága 194,37 milliárd forint volt, ami egyébként csaknem három százalékos növekedést jelent a 2014-es 189,05 milliárd forinthoz képest. Ezen belül az interneten megjelenő reklámok nagyjából a piac negyedét tették ki, összesen 56,2 milliárd forintba kerültek a hirdetőknek.
Ahogy az az ábrán is látszik, az elmúlt években a netes hirdetések esetén a globális szereplők, mint a Facebook és a Google eléggé megerősödtek: amíg 2008-ban még a piac összes forgalmának csak a 17 százalékát bonyolították, ez az arány 2015-re 49,8 százalékra nőtt.
A reklámpiac szabályozásában 2014-ben elindult változások, különösen a reklámadó, 2015-ben éreztették először a hatásukat, és ezek a változások a már említett okok miatt is a külföldieket hozzák előnybe a magyar piaci szereplőkkel szemben.
Ezért van az, hogy miközben a digitális piac összességében jól megy – amit az is mutat, hogy a 2014-hez képest 2015-re csaknem 15 százalékkal nőtt ennek a részpiacnak a forgalma – a magyar piaci szereplőknek egyre nehezebb a helyzete. És ha a trendek nem változnak, a reklámok egyre nagyobb részben kerülnek az internetre a régebben megszokott fórumok helyett.