74 százalékra csökkenhet idén év végére Magyarország GDP-arányos államadóssága - mondta Barcza György, az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) vezérigazgatója a Világgazdaságnak.
Barcza elmondta, hogy reálisan nézve évente 0,5-1 százalékpont körüli adósságcsökkentést sikerült eddig elérni, ami alapján 10-15 kell ahhoz, hogy 60 százaléka alá csökkenjen az államadósság. Amennyiben viszont a növekedés 2-3 százalék helyett évi 4-5 százalék lenne, akkor 6-7 év is elég lenne a 60 százalék eléréséhez.
Barcza elmondta, hogy nincs szó trükközésről, az államadósság tavaly és idén csökkent. Barcza elmondta, hogy azt szokták trükközésnek nevezni, hogy ha az ÁKK év vége fele lecsökkenti a kincstári egységes számla (KESZ) állományát. Az ÁKK-vezért szerint tavaly úgy csökkent 74,7 százalékra az adósság, hogy csökkent a betétállomány is, de enélkül is csökkent volna az adósságráta, ahogy idén is csökkenni fog.
A letelepedési kötvényekről Barcza azt mondta, hogy az ország adósbesorolásának felminősítése miatt kedvezőbbé vált az eurókötvények kibocsátása, így "indokolt lehet a program átgondolása". Azt is elmondta, hogy új állampapír bevezetésén is gondolkodnak, például a svéd lottókötvényt, és a brit bélyegkötvényt emlegette, de csak olyat akarnak beindítani, ami tartósan is életképes lehet.
Az ÁKK vezérigazgatója szerint jó dolog, hogy míg öt évvel ezelőtt 50 százalék volt a devizaadósság aránya, tavaly 32, idén pedig már csak 26 lehet, viszont mivel az euróválságból kiderült, hogy nem mindig lehet euróban államkötvényt kibocsátani, és a forintkibocsátást sem érdemes feltétel nélkül erőltetni, elképzelhető hogy jövőre jüanban, vagy jenben is bocsátanak majd ki állampapírt.
Barcza az Eximbankról azt mondta, hogy az "Exim-hitelek külkereskedelmi tevékenységet finanszíroznak, nehezen indokolható, hogy miért lenne az államadósság része". Mindezt többek között az európai statisztikai hivatal, az Eurostat is vitatja, aminek az is lehet a következménye, hogy a bankot költségvetési intézménynek számítják majd be.
Az Exim ugyanis az utóbbi időben nem csak külkereskedelmi projekteket pénzelt, hanem például:
Viszont Barcza szerint az adósság alappályája még akkor is csökkenő marad, ha a "brüsszeli bürokráciának sikerül nyomást gyakorolni", és utólag beszámítják a bankot az államadósságba. Barcza azt is megemlítette, hogy már az adósság több mint 20 százalékát adja a lakossági állampapír, és mostantól az a cél, hogy ezt a szintet tartani tudják.