Idén eddig alig féltucatnyi önkormányzat vetett ki földadót a Magyar Államkincstár adatai alapján, ami azt jelenti, hogy megállni látszik a 2015 óta kivethető adónem terjedése. Termőföldek után jelenleg 56 önkormányzat szed adót, 21 önkormányzat pedig más fajta módon használja ki a jogszabályt, ami lehetővé teszi a települési adók kivetését - írja a Világgazdaság.

Mindez azért érdekes, mert a rendelkezés elfogadása után tucatnyi település vezetett be földadót, majd a számuk négyszeresére duzzadt a múlt év elejére. A rendelkezés bevezetése után a földművelésügyi tárca sokféle módon próbálta megakadályozni, hogy az önkormányzatok helyi adókat vessenek ki termőföldekre, de végül annyit értek csak el, hogy a helyben termelő földtulajdonosok mentesülhessenek a megfizetése alól.

A cikkből az derül ki, hogy földadót alkalmazó önkormányzatok többsége egyébként az időseket általában, illetve sokszor a helyben élőket vagy a kisebb gazdaságok tulajdonosait mentesítik az adónem megfizetése alól. Ennek általános mértéke hektáronként 5–10 ezer forint vagy aranykoronánként 2–400 forint.

A földadó mellett a magas építményekre és a traktorokra kivetett adónemek voltak még népszerűek, de azóta újabb és újabb kreatív adónemekkel is előálltak már az önkormányzatok:

• Visegrád és a főváros III. kerülete a nem karbantartott vagy csúnya épületek tulajait adóztatja.
• Nagymaros és szintén a III. kerület a vízi járművekre vetett ki adót.
• Balatonhenyén a gondozatlan külterületi földek után szednek pénzt.
• Maglód pedig félmilliót kér minden egyes új építésű lakás után.
• Alsónémediben pedig naponta 800 forintot vetettek ki azokra az életvitelszerűen ott élőkre, akiknek, illetve hozzátartozójuknak nincs lakástulajdona, és nincs munkája sem.