Hiába lesz erős a gazdasági növekedés, és keletkezik plusz 1100 milliárd forint többletbevétel az államkasszában, így is növekszik majd a költségvetési hiány jövőre. Ezért több százmilliárdot kellene találni valahol ahhoz, hogy tartsuk magunkat korábbi vállalásunkhoz – ezt lehet kiolvasni abból a 2018-as költségvetésre vonatkozó kormányzati előterjesztésből, amelyet az Index megszerzett. A „Magyarország 2018. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslat benyújtásával kapcsolatos döntést igénylő kérdésekről” szóló előterjesztés szerint

ami már pont ellene megy az Európai Unió szabályainak. Ezért, ahogy a dokumentum megjegyzi, mindenképpen ki kell találni, hogyan csökkenti a kormány a hiányt, mielőtt beadják a költségvetési javaslatot. 

Hiányzik a kasszából

Felvetődik a kérdés: a jelentős növekedés okozta több mint 1100 milliárd forint többlet-adóbevétel ellenére hogyan lehetséges, hogy a becsült hiány nemhogy nem csökken a 2017-es 2,4 százalékhoz képest, hanem nő.

Ez tűnik a fő problémának a kiszivárgott előterjesztésből, amelyben az NGM leírja, milyen makrogazdasági trendekkel számol 2018-ra, illetve hogy a kormány intézkedései hogyan hatnak így vagy úgy a jövőre tervezett költségvetésre. A kormány szerint a magyar gazdaság alapvetően jól alakul majd:

• az NGM előrejelzése szerint 2018-ban 4,3 százalékkal nő majd a GDP, vagyis még gyorsabban, mint 2017-ben (idén 4,1 százalékos növekedéssel számolnak);
• az EU-s pénzeknek, a csoknak és a társasági adó csökkentésének hála beindulnak a beruházások;
• a növekvő bérek felpörgetik a fogyasztást;
• tovább fehéredik a gazdaság;
• és, ami itt talán a legfontosabb, mindezektől nőnek az adóbevételek. 

A gazdasági fejlődés főbb jellemzői

Százalékban	2016	2017	2018
	Tény	Előrejelzés	Előrejelzés
1. GDP növekedése,%	2,0	4,1	4,3
2. GDP értéke folyó áron (milliárd forint)	35 005	37 492	40 353
3. GDP deflátor,%	1,0	2,9	3,2
4. Fogyasztói árindex változása (éves átlag)	0,4	1,6	2,9
5. Munkatermelékenység növekedési üteme	-1,4	1,5	2,4
6. Bruttó bér-és keresettömeg	9,2	13,2	10,4
7. Beruházási hányad (a GDP %-ában)	17,8	18,7	20,0

Mindezek miatt egész pontosan 1109 milliárd forinttal lesz több adó, mint az idén. A másik oldalon viszont 

• az állam sok egyszeri bevételtől elesik 2018-ban, amivel 2016-ban vagy az idén még számolni tudott  – nem jön be például pénz a kormány adóparadicsomi ötletéből, a növekedési adóhitelből, amivel tavaly például sikerült nagy adózó cégeket ide csábítani, és a földárverések lezárultával szintén jelentős pénzforrás szűnik meg;
• a különböző áfacsökkentések miatt is kevesebb pénz jön be a költségvetésbe;
• emellett pedig nőnek az állam tervezett kiadásai.

Mindez azért gond, mert 2016-ban az Európai Bizottságnak beadott konvergenciaprogramban Magyarország a GDP 1,8 százalékának megfelelő hiányt ígért 2018-ra. Ehhez viszont 

Ha ugyanakkora hiányt akarna elérni a kormány 2018-ra, mint amekkorát 2017-ben kitűzött magának (a GDP 2,4 százaléka), akkor csak 248 milliárdot kellene valahol találni, de, ahogy a dokumentumban áll, „amennyiben az uniós szabályok szerinti előírást szeretnénk teljesíteni, úgy a hiánycél a GDP 0,8%-a lenne, így a költségvetési rés 888 milliárd forintra emelkedne.”

Azt még el kell döntenie a kormánynak, hogy mekkora kiigazítást hajlandó vállalni 2018-ra – ami választási év, ugye – vagy hogy milyen szankciókkal járhat, ha ezt nem teszi meg. Ez elég fontos kérdés, mert, ahogy magában az előterjesztésben is megemlítik, az Orbán-kormány egyik nagy eredménye volt, hogy 2013-ban sikerült kikeveredni a 2004 óta tartó túlzottdeficit-eljárásból, ami pont azért indult Magyarország ellen, mert nagyobb volt a költségvetési hiány, mint amit az EU szabályai megengednek.

Mindenki többet akar

Ráadásul az NGM azt írja, sok költséggel nem is számoltak a hiány becslésénél. Ez teljesen normális, a költségvetés tervezetében sosem számolnak az olyan tételekkel, amelyekről még nem döntött, de már tárgyalt a kormány. Viszont az, hogy még nem döntött, nem jelenti azt, hogy nem is fog 2018-ig, így ezekre is lehet, hogy költeni kell majd. Az előterjesztésben ilyen lehetséges költségként szerepel:

• fiataloknak nyújtandó kedvezmények és az újabb gyermekvállalást ösztönző  lehetséges intézkedések;
• egyes áruk (tűzifa, hal, vadhús, egyéb élelmiszerek) áfájának csökkentésére irányuló kezdeményezések;
• a Zrínyi 2026 honvédelmi és haderőfejlesztési program;
• a kormánytisztviselők életpályamodellje,
• és a plusz pénz, amit a költségvetési tárgyalások során a minisztériumok kilobbiznak maguknak.

Az előterjesztés szerint az elmúlt évek tapasztalatai szerint a tárcák több százmilliárd forintos nagyságú extra igénnyel fognak fellépni. A dokumentum egyik táblázatából pedig látszik, hogy a legtöbb minisztérium már most pár tíz- vagy pár százmilliárddal többet szeretne, mint amennyit szánnak nekik.

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma például több mint 920 milliárd forinttal több pénzt szeretne kapni, míg a Miniszterelnökség 208 milliárddal, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium pedig 327 milliárddal szeretne többet költeni. A minisztériumok és egyéb állami szervek összesen 2064,9 milliárd forinttal nyúlnának tovább, mint ahogy a takarót szabná az NGM.

Valahol éppen ezért muszáj lesz spórolni. Az NGM össze is szedett pár dolgot, amivel szerintük csökkenteni lehetne a hiányt:

• a beruházások 15 százalékos csökkentésével (150 milliárd forint);
• gazdaságfehérítő intézkedésekkel (e-számla); (70 milliárd forint);
• a minisztériumoknak szánt összegek 1 százalékos csökkentésével (46 milliárd forint);
• 203 milliárd forintos költségvetési tartalék csökkentésével (30 milliárd forint);
• az állami és egyházi dolgozók bérkompenzációjának kivezetésével (20 milliárd forint);
• vagyonértékesítéssel, például állami erdők egy részének privatizációjával (10-30 milliárd forint);
• és a Nemzeti Eszközkezelő program ütemezésének csúsztatásával (8 milliárd forint).

ami még mindig nem elég ahhoz, hogy a kormány teljesítse azt a hiánycélt, amit a konvergenciaprogramban ígért, de kikerülnének a veszélyzónából. A költségvetési előterjesztésről a dokumentum szerint április 5-én, vagyis múlt szerdán tárgyalt a kormány, egy nappal korábban pedig a Gazdasági Kabinet, vagy legalábbis akkor kellett volna, a dokumentum ugyanis még valamikor márciusban született.

A költségvetési törvényjavaslat normaszövegéről április 6-án a közigazgatási államtitkári értekezlet tárgyalt, most a Költségvetési Tanácshoz kerül az anyag. Ezek után még tárgyalja egyszer a Gazdasági Kabinet és a kormány, majd április 26-án vagy május 2-án nyújtják be a költségvetési javaslatot a parlamentnek.