Index Vakbarát Hírportál

Több százmilliárdot kell előteremtenie Varga Mihálynak

2017. április 11., kedd 13:45

Hiába lesz erős a gazdasági növekedés, és keletkezik plusz 1100 milliárd forint többletbevétel az államkasszában, így is növekszik majd a költségvetési hiány jövőre. Ezért több százmilliárdot kellene találni valahol ahhoz, hogy tartsuk magunkat korábbi vállalásunkhoz – ezt lehet kiolvasni abból a 2018-as költségvetésre vonatkozó kormányzati előterjesztésből, amelyet az Index megszerzett. A „Magyarország 2018. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslat benyújtásával kapcsolatos döntést igénylő kérdésekről” szóló előterjesztés szerint

a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) most 3 százalékos GDP-arányos államháztartási hiánnyal számol jövőre,

ami már pont ellene megy az Európai Unió szabályainak. Ezért, ahogy a dokumentum megjegyzi, mindenképpen ki kell találni, hogyan csökkenti a kormány a hiányt, mielőtt beadják a költségvetési javaslatot. 

Hiányzik a kasszából

Felvetődik a kérdés: a jelentős növekedés okozta több mint 1100 milliárd forint többlet-adóbevétel ellenére hogyan lehetséges, hogy a becsült hiány nemhogy nem csökken a 2017-es 2,4 százalékhoz képest, hanem nő.

Ez tűnik a fő problémának a kiszivárgott előterjesztésből, amelyben az NGM leírja, milyen makrogazdasági trendekkel számol 2018-ra, illetve hogy a kormány intézkedései hogyan hatnak így vagy úgy a jövőre tervezett költségvetésre. A kormány szerint a magyar gazdaság alapvetően jól alakul majd:

A gazdasági fejlődés főbb jellemzői

Százalékban 2016 2017 2018
   Tény Előrejelzés Előrejelzés
1. GDP növekedése,% 2,0 4,1 4,3
2. GDP értéke folyó áron (milliárd forint) 35 005 37 492 40 353
3. GDP deflátor,% 1,0 2,9 3,2
4. Fogyasztói árindex változása (éves átlag) 0,4 1,6 2,9
5. Munkatermelékenység növekedési üteme -1,4 1,5 2,4
6. Bruttó bér-és keresettömeg 9,2 13,2 10,4
7. Beruházási hányad (a GDP %-ában) 17,8 18,7 20,0


Mindezek miatt egész pontosan 1109 milliárd forinttal lesz több adó, mint az idén. A másik oldalon viszont 

Mindez összességében a hiány növekedéséhez vezet.

Mindez azért gond, mert 2016-ban az Európai Bizottságnak beadott konvergenciaprogramban Magyarország a GDP 1,8 százalékának megfelelő hiányt ígért 2018-ra. Ehhez viszont 

a kormánynak 484 milliárd forintot kellene valahonnan spórolnia vagy valamiből összeszednie.

Ha ugyanakkora hiányt akarna elérni a kormány 2018-ra, mint amekkorát 2017-ben kitűzött magának (a GDP 2,4 százaléka), akkor csak 248 milliárdot kellene valahol találni, de, ahogy a dokumentumban áll, „amennyiben az uniós szabályok szerinti előírást szeretnénk teljesíteni, úgy a hiánycél a GDP 0,8%-a lenne, így a költségvetési rés 888 milliárd forintra emelkedne.”

Azt még el kell döntenie a kormánynak, hogy mekkora kiigazítást hajlandó vállalni 2018-ra – ami választási év, ugye – vagy hogy milyen szankciókkal járhat, ha ezt nem teszi meg. Ez elég fontos kérdés, mert, ahogy magában az előterjesztésben is megemlítik, az Orbán-kormány egyik nagy eredménye volt, hogy 2013-ban sikerült kikeveredni a 2004 óta tartó túlzottdeficit-eljárásból, ami pont azért indult Magyarország ellen, mert nagyobb volt a költségvetési hiány, mint amit az EU szabályai megengednek.

Mindenki többet akar

Ráadásul az NGM azt írja, sok költséggel nem is számoltak a hiány becslésénél. Ez teljesen normális, a költségvetés tervezetében sosem számolnak az olyan tételekkel, amelyekről még nem döntött, de már tárgyalt a kormány. Viszont az, hogy még nem döntött, nem jelenti azt, hogy nem is fog 2018-ig, így ezekre is lehet, hogy költeni kell majd. Az előterjesztésben ilyen lehetséges költségként szerepel:

Az előterjesztés szerint az elmúlt évek tapasztalatai szerint a tárcák több százmilliárd forintos nagyságú extra igénnyel fognak fellépni. A dokumentum egyik táblázatából pedig látszik, hogy a legtöbb minisztérium már most pár tíz- vagy pár százmilliárddal többet szeretne, mint amennyit szánnak nekik.

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma például több mint 920 milliárd forinttal több pénzt szeretne kapni, míg a Miniszterelnökség 208 milliárddal, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium pedig 327 milliárddal szeretne többet költeni. A minisztériumok és egyéb állami szervek összesen 2064,9 milliárd forinttal nyúlnának tovább, mint ahogy a takarót szabná az NGM.

Kimutatás a  fejezetek 2018. évi javasolt támogatásáról és a többletigények bemutatásáról (millió forint)
Megnevezés     2017. évi törvényi támogatási keretszámok    Kiadott támogatási keretszám     Új támogatási keretszám a kétoldalú tárgyalásokat követően     Többletigény (tárca által jelzett)  
Alkotmányos fejezetek   245 465,3 244 338,1 248 561,6 50 398,1
Országgyűlés   26 127,9   30 676,2   31 947,5   821,4  
Közbeszerzési Hatóság   140,0   140,0   91,0   95,0  
Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság   642,3   642,3   1 061,6   647,9  
Egyenlő Bánásmód Hatóság   383,4   333,2   322,9 0,0 
Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal   0   0   0  
Nemzeti Választási Iroda   3 720,4   3 220,4 9 780,9   7 800,0  
Nemzeti Emlékezet Bizottsága   808,0 808,0 808,0   0  
Köztársasági Elnökség   2 313,4   2 313,4   2 441,9   255,0  
Alkotmánybíróság   1 827,1   1 827,1   1 807,9   363,2  
Alapvető Jogok Biztosának Hivatala   1 387,7 1 387,7   1 312,4   0  
Állami Számvevőszék   9 282,6   9 282,6   9 297,4   0  
Bíróságok   96 845,2   100 754,0   98 161,1   27 805,5  
Magyar Köztársaság Ügyészsége   43 120,4   44 938,4   43 165,5   1 371,3  
Igazságügyi Minisztérium   9 651,9   8 599,9   8 564,0   282,0  
Miniszterelnökség   432 090,2   463 330,0   439 880,8   208 197,8  
Kormányzati Ellenőrzési Hivatal   1 006,9   1 006,9   1 013,7   57,5  
Földművelésügyi Minisztérium   191 262,3   174 007,1   177 327,2   34 017,7  
Honvédelmi Minisztérium   320 775,3   390 971,0   387 824,0   28 100,0  
Belügyminisztérium   664 979,5   729 582,6   766 721,9   158 017,1  
Nemzetgazdasági Minisztérium   239 056,0   272 100,9   304 582,1   73 338,3  
Nemzeti Adó és Vámhivatal   143 100,8   161 653,9   173 902,5   113 682,0  
Nemzeti Fejlesztési Minisztérium   855 276,9   915 904,6   923 031,7   327 232,5  
Külgazdasági és Külügyminisztérium   144 228,9   151 548,2   188 324,9   120 892,7  
Emberi Erőforrások Minisztériuma   1 611 271,5   1 594 204,6   1 643 172,6   921 999,3  
Miniszterelnöki Kabinetiroda   22 007,1   16 410,3   16 860,6   6 987,0  
Gazdasági Versenyhivatal   2 292,1   2 292,1   2 334,7   373,6  
Központi Statisztikai Hivatal   9 947,8   9 188,5   9 760,4   679,0  
Magyar Tudományos Akadémia   46 002,3   39 754,8   40 116,0   6 406,2  
Művészeti Akadémia   10 572,5   5 967,9   5 912,8   4 459,0  
Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal   5 932,1   4 484,9   7 710,4   3 287,6  
Az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezet      124 000,0   0   17 804,0  
A Nemzeti Földalappal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezet      12 000,0   0  
Mindösszesen*   4 896 052,5   5 273 331,5   5 297 238,4   2 064 972,6  
*Uniós fejlesztések fejezet nélkül  

Valahol éppen ezért muszáj lesz spórolni. Az NGM össze is szedett pár dolgot, amivel szerintük csökkenteni lehetne a hiányt:

Ezekkel a lépésekkel együtt 334–364 milliárd forintot lehetne spórolni,

ami még mindig nem elég ahhoz, hogy a kormány teljesítse azt a hiánycélt, amit a konvergenciaprogramban ígért, de kikerülnének a veszélyzónából. A költségvetési előterjesztésről a dokumentum szerint április 5-én, vagyis múlt szerdán tárgyalt a kormány, egy nappal korábban pedig a Gazdasági Kabinet, vagy legalábbis akkor kellett volna, a dokumentum ugyanis még valamikor márciusban született.

A költségvetési törvényjavaslat normaszövegéről április 6-án a közigazgatási államtitkári értekezlet tárgyalt, most a Költségvetési Tanácshoz kerül az anyag. Ezek után még tárgyalja egyszer a Gazdasági Kabinet és a kormány, majd április 26-án vagy május 2-án nyújtják be a költségvetési javaslatot a parlamentnek. 

Reagált az NGM

Cikkünk megjelenése után egy közleményt adott ki a Nemzetgazdasági Minisztérium, amely szerint "félrevezető információkat" közöltünk a minisztérium dokumentuma alapján. A közleményben az áll, hogy "a kormány a folytatódó gazdasági növekedés mellett a bevételek növekedésével kalkulál, így minden tervezett kormányzati intézkedés fedezete biztosított lesz."

A minisztérium azt írja, hogy az általunk nyilvánosságra hozott dokumentum már csak a fentiek miatt sem tekinthető a kormány hivatalos álláspontjának. Persze, ahogy írtuk, magában a dokumentumban sem áll más, minthogy a bevételek növekedésével számol az NGM, csak emellett a kiadások is nőnek, így a hiány is nő. Arról, hogy mekkora hiánnyal számol 2018-ra az NGM, a közleményben nincs szó.

A Minisztériumot megkértük, fejtsék ki, szerintük cikkünkben melyik a "téves" vagy "félrevezető" információ, amit cáfolnának, közleményükben ugyanis ezt elfelejtették megtenni. Amint válaszolnak, közöljük.

Rovatok