Az elmúlt hat évben az OTP bank több mint 47 milliárd forintot adott tao-támogatásként sportcsapatoknak, ahelyett, hogy társasági adóként befizette volna az államkasszába – írja a G7.hu. A portál a bank beszámolóiból szedte össze, hogy mennyi adóval támogatta a csapatsportokat az állam helyett 2011 óta. Ezzel az ország vezető bankja (amelynek elnök-vezérigazgatója, Csányi Sándor az MLSZ elnöke)
Az OTP azon kevés cégek egyike, amely a beszámolójában jelzi, hogy mennyi társasági adót fizetett az állam helyett az öt kedvezményezett sportág (a foci, a kézilabda, a jégkorong, a vízilabda és a kosárlabda) csapatainak. Azt a bank sem volt hajlandó elárulni, hogy konkrétan mely csapatoknak fizetett, és mennyit, de annyit elmondott a G7 kérdésére, hogy leginkább a labdarúgást és a kézilabdát, azon belül pedig főleg az utánpótlás-nevelést támogatja. Az OTP 2015-ben adta a legtöbb tao-támogatást, 11,77 milliárd forintot, ez a korábbi két évben 9 milliárd felett volt, tavaly pedig 6,8 milliárdra csökkent.
Az, hogy melyik cég mennyi pénzt fizet, és melyik csapatnak, az a kormány egyik legféltettebb titka, több vezető politikus, köztük maga Orbán Viktor is elmondta, hogy szerinte a tao-támogatás nem közpénz. A tao-titkok megóvásáért még törvényt is terveztek módosítani, amely kimondta volna, hogy a tao-támogatások nem számítanak közérdekű adatnak, bár ezt a módosítást végül elvetették, a Kúria pedig a Transparency International egyik perében kimondta, hogy a tao-támogatás közpénz, ezért az erről szóló adatokat ki kell adni. A tao-támogatások adatait azért is lenne fontos megismerni, mert úgy, hogy sok politikus vagy politikához közeli üzletember egyszerre sportklub-tulajdonos is, a tao-támogatások rendszere tökéletesen alkalmas a politikai jóindulat megvásárlására és politikai kegyek árusítására.
Más nagy cégeknél kevésbé könnyű kideríteni, hogy mennyi társasági adót irányítottak a látványsportokba. A G7 összeállítása szerint a Mol és az E.On például nem hajlandó válaszolni az erről szóló kérdésekre, utóbbi csak annyit közölt, hogy a vízilabdát támogatja, előbbi pedig a Felcsút egyik támogatója, de nem taóból. A Magyar Telekom azt válaszolta, hogy kisebb szervezeteknek adtak tao-támogatást, de nem árulta el, hogy mennyit, a Richter pedig azt közölte, hogy fejlesztései miatt az elmúlt években alig kellett társasági adót fizetnie, de abból nem adott semennyit sportcsapatoknak.
A külföldi cégek közül a GE tűnik a legbőkezűbb adakozónak, amely ugyan nem tünteti fel ezt sehol, de például a Budapest Honvéd SE nevesítette a céget, mint amelyik a csapatnak utalta a társasági adója egy részét. Az Audi a beszámolója szerint nem utalt sportcsapatoknak, a Mercedes 2012-ben 30 millió forinttal, a Tesco 2013-ban 78 millióval támogatta a látványsportokat.