A kormány javaslata szerint bevándorlási különadót kell fizetniük a bevándorlást segítő szervezeteknek, ezt is tartalmazza az Országgyűlés elé ma kerülő adótörvény – derül ki a Pénzügyminisztérium közleményéből.

„A kormány minden lehetséges eszközzel szeretné megvédeni Magyarországot az illegális migrációtól. A kormány a határkerítés, a megerősített határvédelem, a jogi határzár mellett újabb intézkedéseket tart szükségesnek Magyarország védelmében. A migránsok betelepítését tiltó alkotmánymódosítás és az illegális migráció szervezését büntető Stop Soros törvénycsomag mellett, adópolitikai eszközökkel is fel kívánunk lépni a migráció szervezése ellen" – írja a minisztérium.

A közlemény szerint az illegális migráció elleni védekezés jelentős pénzügyi terheket jelent a magyar költségvetésnek, így közvetve a magyar embereknek. Ezért a kormány azt javasolja, hogy a közteherviselés jegyében a bevándorlást segítő szervezetek fizessenek bevándorlási különadót, amelynek mértéke 25 százalék. A bevándorlási különadóval kapcsolatos feladatok az adóhivatal hatáskörébe tartoznak majd.

A 25 százalékos különadó eredetileg a Stop Soros törvénycsomag része lett volna. 2018 januárjában, a választási kampány indításaként jelentették be, hogy Stop Soros néven olyan törvénycsomag készült, amely korlátozná a migrációval foglalkozó és a külföldi támogatással működő civil szervezetek tevékenységét.

A javaslatot 2018 februárjában megtárgyalta az Országgyűlés, de a döntést a választások utánra halasztották. A 2018. május 29-én beterjesztett újabb javaslat néhány ponton enyhébb lett a korábbi terveknél: nem kötelezi illetékfizetésre a szervezeteket, viszont önálló tényállássá teszi a Btk.-ban az illegális bevándorlás segítését. A 25 százalékos különadó most az adótörvény részeként kerülhet a parlament elé.

Az majd csak az adótörvény tervezetének szövegéből fog kiderülni, hogy pontosan milyen szervezetekre és milyen adóalapra vonatkozik majd a különadó, ugyanakkor azt tudni lehet, hogy az illetéket hogyan képzelték el. 

A Stop Soros végül elvetett verziójának meghatározása szerint az az alapítvány vagy egyesület minősült volna illegális migrációt támogató szervezetnek, amely „az Európai Unióban nemzetközi védelem megszerzése iránti kérelmet előterjesztő harmadik országbeli állampolgár kérelmező Magyarország területére történő jogszerűtlen belépését, átvételét és tartózkodását” szponzorálja.

Az ugyanakkor nem derült ki, hogy konkrétan ezek melyik szervezetek lennének, csak  Lázár János kormányinfón elhangzott tájékoztatásából vált világossá, hogy azokra a szervezetekre vonatkozott volna a törvény, amelyek a tranzitzónában vagy annak környékén tevékenykednek, például jogsegélyt nyújtanak az ott tartózkodó külföldieknek.

Ezeknek a szervezeteknek  a törvény alapján   regisztrálniuk kellett volna magukat az államnál, majd pedig a külföldi támogatásaik negyedét illeték formájában az államkasszába kellett volna fizetniük.