Varju László DK-alelnök felvetette, hogy a költségvetési tervezet nem felel meg a törvényeknek, mivel a kormány és a jegybank inflációs előrejelzése nem egyezik meg. Valójában jogilag nincs ezzel probléma, viszont a forintgyengüléssel együtt már felmerül a gyanú, hogy a költségvetési tervezet ebben a formában nem áll szilárd lábakon.
Varju László, a Demokratikus Koalíció (DK) alelnöke szerint a jövő évi költségvetési javaslat nem felel meg a jogszabályoknak, mivel az MNB 3,1 százalékos inflációval számol 2019-ben, miközben a büdzsé csak 2,7 százalékossal. A párt alelnöke szerdai, budapesti sajtótájékoztatóján azt mondta, hogy a jövő évi költségvetési javaslat nem felel meg a jogszabályoknak. Varju szerint ezért a kormánynak újra kéne terveznie a javaslatot.
Már csak azért is, mert ha mind a várható növekedés, mind pedig az infláció meghaladja a három százalékot, a törvény szerint különleges szabályokat kell életbe léptetni. A magyar adósságszabály alapján 3 százalékos infláció és gazdasági növekedés felett nagyobb mértékű adósságcsökkentést kell a költségvetésnek biztosítani, mint 3 százalék alatt. Varju László úgy véli, hogy mindezek hatásaként több százmilliárdos lyuk tátong a jövő évi büdzsében, amit a kormánynak azonnal be kell tömnie.
Csakhogy hiába számol nagyobb számokkal az MNB, a kormány a költségvetésben most 2,7 százalékos inflációval kalkulál, és nincs olyan szabály, ami alapján a jegybank inflációs előrejelzését kellene mérvadónak tartani a költségvetés elfogadásakor.
Ennek ellenére egy fura helyzet állhat elő, amire Romhányi Balázs, a Költségvetési Felelősségi Intézet Budapest (KFIB) ügyvezetője hívta fel a figyelmünket. A Költségvetési Tanácsnak a költségvetés elfogadásának utolsó szakaszában véleményeznie kell, hogy megalapozottnak tartja-e a költségvetést. A tanácsnak tagja a Magyar Nemzeti Bank elnöke, Matolcsy György, aki ha elfogadja a kormány inflációs számait, akkor a maga vezette jegybank prognózisának mond ellent.
Az infláció előrejelzésében egyébként eltérnek a vélemények az elemzők között, de azzal együtt, hogy a költségvetés négy százalékkal erősebb forintárfolyammal számol, Romhányi szerint annyit változott a makrokörnyezet, hogy a büdzsé számai már nem megalapozottak, valójában a költségvetés teljes újraírásának lenne értelme. A Pénzügyminisztériumot is megkérdeztük arról, hogy terveznek-e komolyabban hozzányúlni a költségvetéshez, esetleg várható-e új tervezet. A válaszukat amint megkaptuk, közöljük.
Ami viszont biztosnak látszik, hogy a jövő évi költségvetés eléggé ki van feszítve, egyes elemzők szerint emiatt is kezdhettek el mostanában Orbánék közelgő válságról beszélni. Ha ugyanis megszorításra kényszerülnek, ráfogható a külső környezetre.