Az OTP Bank elemzőinek becslése alapján idén 122-145, 2020-ban 244-288, 2021-ben pedig 265-311 milliárd forintos kiadást jelent majd a 2020-as költségvetésnek az Orbán Viktor által vasárnap bejelentett hét új családtámogatási intézkedés.
GDP arányosan az intézkedések az elemzés szerint idén 0,3; jövőre és 2021-ben pedig 0,5-0,6 százalékkal növelik a költségvetési kiadásokat.
Az elemzők külön megemlítik, hogy az intézkedések részletein még sok múlik, illetve az is nagyban meghatározza majd a költségvetési hatásokat, hogy végül hányan veszik majd igénybe az egyes támogatásokat.
A hatásokat összefoglaló táblázat alapján látszik, hogy idén a legnagyobb kiadást a külföldi nyelvtanulás támogatása és az autótámogatás jelentheti (a becslése szerint a családok 10-15 százaléka élhet vele), de a jelzáloghitel átvállalása és az életkezdés hitel is komolyabb tétel (ez az elemzők szerint 220 ezer házas és dolgozó, valamint frissen házasodó nőt érinthet)
Mivel idén már csak a második félévben lépnek életbe ezek az intézkedések 2020-ban és 2021-ben a költségvetési kiadások általában duplázódnak. Kivétel ez alól az életkezdési hitel, ami a becslés alapján 2022-ben is többe fog kerülni, mint az előző évben. Ennek az az oka, hogy akkorra fognak megszületni azok a gyerekek, akiknek a születéséhez köti a program szabályrendszere a hitel elengedését, és ez az elemzés szerint 2022 után is növekvő kiadási tétel lehet emiatt.
A csok kiterjesztésének, a nagyszülői gyednek és a teljes bölcsődei ellátás bevezetésének az OTP eredeti költségvetési előrejelzéséhez képest nem lesz hatása a kiadásokra.
Az intézkedések egy részének bevételi hatása ellensúlyozza majd, hogy plusz kiadást jelentenek a költségvetések. Erre az elemzés az életkezdési hitelt hozza fel példaként, amit bár részben valószínűleg korábbi hitelek kiváltására fognak használni, az összeg egy nagy része fogyasztásra megy majd el, ami áfa formájában bevételt generál az államnak.
A költségvetési kiadások változatlansága és a gazdaság kormány által is várt lassulása mellett azonban az ilyesfajta költségvetési élénkítés kifutását követően megnőhet majd a költségvetési deficit, az OTP elemzői ezért az eredeti 2 százalékos előrejelzésüket középtávon 2-2,5 százalékra módosítják a költségvetési hiányra vonatkozóan.