Érdekes tanulmány jelent meg a KSH által kiadott Statisztikai Szemlében, kicsit több, mint egy héttel az után, hogy Orbán Viktor bejelentette az új családvédelmi programját. Ebben a kormányhoz elég közel álló Lentner Csaba közgazdász, és két szerzőtársa azt igyekeztek kiszámolni, hogy mennyibe kerülne a családi otthonteremtési kedvezmény, vagyis a csok a költségvetésnek 2020-tól 2040-ig.
A kormány által gründolt és kiemelkedően támogatott Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanára, Lentner Csaba neve több helyről is ismerős lehet az olvasóknak. Egyrészt onnan, hogy ő egyszerre volt Matolcsy György doktori témavezetője és a jegybankelnök nagy követője, aki szerint a volt gazdasági miniszternek lassan már szobrot kellene állítani. Emellett ő az egyik MNB-s alapítvány, a PADS vezető kutatója.
Szerzőtársaival, Sági Judittal és Tatay Tiborral először arra tettek különböző becsléseket, hogy nagyjából mennyi gyerek születhet majd évente a következő 20 évben, és hogy mennyibe kerül majd évente a költségvetésnek a csok akkor, ha nem jön be a kormány gyerekszám-növelő politikája, és akkor, ha igen. Az eredmény mindkét esetben elég megnyugtató, a tanulmány legfontosabb következtetése az, hogy
a csok kifizetése fenntartható lesz a költségvetésnek,
feltéve, hogy a makrogazdasági pálya nem változik. Ez persze egy elég erős feltételezés, főleg annak fényében, hogy a kormány tagjai és Matolcsy György is egyre többször hangoztatják, hogy pár éven belül jöhet majd egy válság, ami nyilván hatással lesz a magyar gazdaságra és költségvetési politikára is.
Mindenesetre a tanulmányban azt írják, hogy még akkor is csak a magyar GDP elenyésző részét, kevesebb mint 0,5 százalékát kellene csokra költeni, ha a rengeteg gyerek születik miközben 20 év alatt nem változik a GDP. Érdemes megjegyezni, hogy a tanulmány a csok 2018 októberi állapotával számol, vagyis nem vették be a számításba a kormány családvédelmi akciótervével bejelentett változásokat, például azt, hogy már használt lakásra is föl lehet venni a 10 millió forintos kamattámogatott hitelt, sőt, a hitel kamattámogatását egyáltalán nem számolják a költségekbe, csak a vissza nem térítendő támogatást.
No de nézzük a konkrét számokat. A tanulmány szerzői azzal számolnak, hogy ha a demográfiai trendek nem változnak ahhoz képest, ahogy 2015-ben voltak, akkor jövőre valamivel több, mint 70 ezer gyerek fog születni az országban, ami 2040-re fokozatosan 60 ezer alá esik. Azt is hozzászámolták a kutatók, hogy a megszülető gyerekek közül mennyi az első gyerek, mennyi a második és a harmadik (további gyerekeket nem számoltak, mert statisztikai szempontból viszonylag kevés családban van háromnál több gyerek, ahogy nem számolták a 42 évesnél idősebb nők szülte gyerekeket sem, hasonló okokból). Az is szempont a számításnál, hogy milyen arányban veszik fel használt vagy új lakásra a csokot: azzal számoltak, hogy ez nagyjából úgy alakul majd, ahogy 2017-ben volt, vagyis a csokra jelentkezők 33 százaléka új, 67 százaléka használt lakásra venné a hitelt.
Ilyen feltételek mellett a költségvetésnek Lentnerék szerint 2020-ban 84,8 milliárd forintba kerül a csok, ez 2040-re pedig 66,8 milliárdra csökken.
Ennyi tehát a csok ára, ha nem jön be Orbánék számítása és nem növekszik a magyarok gyerekcsináló kedve és nem nő a nők teljes termelékenységi arányszáma. De mi van, ha igen? Ha sikerülne megállítani a népességfogyást, vagyis a termelékenységi arányszám 2,1 százalékra nő a 2014-ös 1,35-ről (ennél már magasabb az arányszám, 2017-ben már 1,5 százalékra nőtt), akkor ilyen megnövekedett szülési kedv mellett 2020-ban már 167 milliárd forintba kerülne a csok, ami 2040-re 131 milliárdra esne vissza. Mindez persze bizonyos feltételezésekkel (például hogy a 15-42 éves nők minden korcsoportja több gyereket vállal) mellett lenne érvényes.
Ha arra is tettek egy becslést a kutatók, hogy évente épül 40-45 ezer új lakás az országban, ebből pedig 30 ezerre fel is veszik a csokot egy olyan Magyarországon, ahol az orbáni álom beteljesült, akkor
a csok költsége már 149 milliárdra ugrik 2020-ban, ami 130 milliárdig megy le 20 év alatt.
Hogy ezek a számítások mennyire hihetőek, azt így hirtelen nehéz megítélni, mindenesetre az biztos, hogy elég sok változós függvény ez az egész, úgyhogy senki ne vegyen mérget arra, hogy minden pont úgy alakul majd, ahogy Lentnerék számoltak.
Érdekes lenne azt is megnézni, hogy mi történik, ha az összes családtámogatási program összegét beleszámoljuk az egyenletbe, hiszen a csok már csak egy része, még ha egy elég jelentős része is a kormány családtámogatási programjának. Csak remélni tudjuk, hogy a program kitalálói készítettek ilyen számításokat.