A havi bruttó átlagkereset 44 százalékát tette ki az öregségi nyugdíj átlaga 2013-ban Csehországban - derült ki a Cseh Statisztikai Hivatal (CSÚ) által összeállított kiadványból, amely a legfontosabb életszínvonal mutatók alakulását mutatja be.

Egy évvel korábban, 2012-ben ez a mutató 43 százalék volt. A nettó keresethez viszonyítva ugyanakkor 55,6 százalékot tesz ki az átlagnyugdíj.

A statisztikák szerint 2000 és 2013 között a nyugdíjak átlaga a bruttó bér 41-45 százalékát, a nettó bér 54-58 százaléka körül mozgott.

A cseh nyugdíjbiztosító szerint tavaly év végén 1,73 millió cseh állampolgár kapott öregségi nyugdíjat, ez átlagban havi 10 970 korona (122 ezer forint) volt. A bruttó havi bér 2013 végén 25 128 koronát tett ki.

A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) ajánlása szerint, amelyhez a Cseh Köztársaság is csatlakozott, a nyugdíj bruttó keresetekhez viszonyított értékének nem szabad 40 százalék alá csökkennie.

Szakértők szerint Csehországban ez csak úgy tartható fenn, ha a jövőben tovább növelik a nyugdíjkorhatárt. Ez korábban 60 év volt. A jelenlegi szabályozás az, hogy 60 éves korban csak az 1935-ben születettek mehettek nyugdíjba. Minden későbbi év plusz két hónapot jelent. A nők esetében figyelembe veszik a gyermekek számát is.

1990-ben 6683 forint volt a magyar átlagnyugdíj, ami a 10108 forintos átlagbér 66 százalékát tette ki, írja a Privátbankár.

A szocialista tervgazdálkodás leépítése időszakában, a kilencvenes években azután a politikusok többször is visszaszorították ezt a mutatót, a mélyponton, 1994-ben és 1996-ban csak 59,3, illetve 59,2 százalék volt. Erre magyarázat, hogy az ország akkoriban a fizetésképtelenség, a csőd szélére került, amit többek között a Bokros-csomag hivatott orvosolni.

A nyugdíjakat számszerűen nem csökkentették ugyan, de nem emelték a béreknek vagy az akkoriban magas inflációnak megfelelően. Később – feltehetően főleg azért, mert a politikusok rájöttek, hogy a nyugdíjasok a legnagyobb szavazói csoport – a mutató lassan feljebb és feljebb kúszott, tavaly szeptember végén már 72,6 százalék volt, magasabb, mint a rendszerváltás óta bármikor.