Komolyabb létszámbővítést terveznek a magyarországi cégek, derül ki a Manpower rendszeres előrejelzéséből. 2009 óta nem akartak ennyire bővíteni cégek, ráadásul harmadik negyedéve egyre optimistábbak.

A megkérdezett cégek 16 százaléka tervez a következő három hónapban új embereket felvenni, ami azt jelenti, hogy minden hatodik cég bővíthet átlagosan. Tervezett elbocsátás csak a cégek 6 százalékánál lesz. Ezt leginkább annak köszönhetjük a Manpower szerint, hogy nyugat-európai országok sokkal gyorsabban lábalnak ki a válságból, és az ő növekedésük segít most rajtunk is.

A környéken Bulgária és Szlovénia teljesített csak jobban nálunk, a felmérésben szereplő országok közül a legrosszabb fejlemények Olaszországban várhatók. 

Már padlót fogott néhány iparág

Emellett egyes iparágak annyira lenullázódtak Magyarországon, hogy „szinte bármilyen bővüléshez embert kell felvenniük” – mondta Kiss Judit, a Manpower magyarországi ügyvezető igazgatója. Örömteli az is, hogy csökken a teljes bizonytalanságban lévő cégek aránya, tavaly ilyenkor a cégek több mint tizede három hónapra se látta előre, hogy mit hozhat nekik a jövő.

Időszak	Növekedés	Csökkenés	Nem lesz változás	Nem tudom	Manpower munkaerő-piaci mutató	Szezonálisan igazított mutató
2014 Q3	16	6	74	4	10	9
2014 Q2	15	7	77	1	8	6
2014 Q1	11	8	74	7	3	5
2013 Q4	8	11	69	12	-3	-2
2014 Q3	11	11	67	11	0	-1

„A magyar munkaerő-piac elkezdte behozni az elmúlt években kialakult lemaradásait. A fejlettebb nyugati országok gazdasága gyorsabban kezdett kilábalni a recesszióból, ennek hatása azonban csak most ért Magyarországra. Növekszenek a megrendelések, és ez a magyar üzleti életben is optimistább hangulatot teremt” – magyarázta Kiss.

„A második és harmadik negyedévre mért, meglepően pozitív foglalkoztatási kilátások annak is köszönhetőek, hogy a magyar cégek hat éven keresztül folyamatosan csökkentették a dolgozói létszámot, és azt a vártnál hosszabb ideig alacsony szinten is tartották. Fogalmazhatunk úgy is, hogy a kamra mostanra annyira kiürült, hogy aki nem akar éhen halni, annak vásárolnia kell.”

Az előző év azonos időszakához viszonyítva erősödést jelentettek egy kivétellel valamennyi régióból. Észak-Magyarországon a legnagyobb a növekedés, 24 százalékpont. Jelentős, 16, illetve 15 százalékpontos az erősödés a Dél-Dunántúlon és Budapesten, míg 14 százalékpontos a Közép-Dunántúlon. Kiss még annyit tett hozzá, hogy jellemzően a Dél-Dunántúl, Dél-Alföld szokott a legproblémásabb terület lenni, „Kecskemét vonalától délre, mintha megszűnne minden munkalehetőség”.

Az Észak-Alföld mutatója 11, Közép-Magyarországé 9 százalékponttal magasabb, mint egy éve. A Nyugat-Dunántúlon viszont 9 százalékpontot gyengült a mutató, bár még mindig +4 százalékos. Kiss szerint ez olyanokkal is magyarázható, hogy a munkaadóknak is meg kell szokni, hogy egy adott régió több szempontból telítődhet. Győr környékén például annyira felmentek a lakásárak, hogy sokkal nehezebb új munkásokat költöztetni már oda, még ha igény lenne is rájuk.

Iparági összehasonlítás szerint a már szinte csak a kormányzati megrendelésekből élő építőiparban vehetnek fel több embert, de optimistább lett a vendéglátó szektor és a gyártás-termelésben érdekelt cégek jó része is.

Két szektorban várható további visszaesés, a köz-, a szociális és lakossági szolgáltatások területén 6 százalékpontot romlott a bővítési szándék. A pénzügyi biztosítási, ingatlan és üzleti szolgáltatások esetében pedig 2 százalékpont a visszaesés.

Ez azért is lehet a legtöbb szektorbeli számára erősebb jelzés, mivel ide sorolják a multik egyre több embert kereső szolgáltatási központjait, azaz az SSC-ket (shared service center) is.  Kiss Judit egyébként az átlagot felfelé húzó SSC-kről még annyit mondott, hogy alapvetően nyelveket beszélő középfokú végzettségű emberek lennének ideálisak, csak nálunk a középfokú végzettségűek jellemzően rosszul tudnak nyelveket, és a kommunikációs képességeik is gyengébbek, ami itt komolyabb hátrány lehet.