Magyarországon a gabonaszektorban és az építőiparban működik fordított adózás. A fordított áfafizetési rendszer megszűnteti azt a gyakorlatot, hogy az áfát a termék előállítási, illetve értékesítési láncában minden eladó felszámolja, majd visszaigényelje, így az nem halmozódik. A végső értékesítő - aki a fogyasztónak ad el - fizeti be azt az áfát, amit nem lehet már visszaigényelni. A fordított adózásnál a láncolatban áfa nélkül áramlik az áru, és csak a láncolat végén szereplő, utolsó eladó számolja el és vallja be az áfát. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a vevő által kifizetett áfa közvetlenül az államhoz kerül.
A munkaerő-kölcsönzésre és az iskolaszövetkezetekre is kiterjeszti a fordított áfázást a kedden elfogadott adócsomag egy kormánypárti módosítás nyomán – írja az MTI.
Kósa Lajos, a Fidesz ügyvezető alelnöke sajtótájékoztatón beszélt arról, hogy a módosítás bezárja a szektorban az áfamegkerülést lehetővé tevő kiskaput. Számításai szerint jelenleg ezen területeken 30-35 milliárd forint áfa nem folyik be, viszont ha fordított áfát vezetnek be, akkor ez nem lehetséges, mivel közvetlenül a megrendelőnek kell fizetni.
A kormánypárti politikus azt is jelezte: egy uniós irányelv ugyanakkor rögzíti, hogy milyen területeken lehet az áfa szokásos fizetési módját megváltoztatni. Van azonban lehetőség arra, hogy a tagállamok egyéni derogációt kérjenek, amennyiben jelentős áfamegkerülési utakat szeretnének lezárni.
A Fidesz alelnöke reményének adott hangot, hogy az unió támogatja a kezdeményezést. "Rendkívül furcsa helyzetet, hogy egyrészt szapul bennünket, hogy tegyünk valamit, majd amikor tenni szeretnénk, (...) akkor nem támogatja" - fogalmazott.
Párttársa, Szatmáry Kristóf arról számolt be: a fordított áfázás intézménye az elmúlt időszakban bizonyította, hogy képes megtisztítani a piacot. Kitért arra, hogy a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál az utóbbi időszak legnagyobb visszaélései a munkaerő-kölcsönzéshez kötődtek, amely terület 250 ezer ember foglalkoztatását végzi.