A kivándorlást tervezők aránya 2005-ig alig változott, majd 2014-ig 5-6 százalék között ingadozott. 2015 áprilisában a kivándorlást tervezők aránya duplájára ugrott az előző évekre jellemző szinthez képest, és 2015. júliusra is csak kismértékben csökkent - derül ki a Tárki friss felméréséből, amit a Portfolio ismertetett.

A Tárki négy mutató alapján vizsgálja a migrációt, ezek mindegyike kissé mérséklődött 2015 elejéhez képest, ám hosszabbtávon csökkenő trendről egyik esetben sem beszélhetünk.

2010. és 2012. között egyre többen akartak hosszabb és rövid távon is külföldön dolgozni, és ez az arány 2013. óta kis ingadozással 10-14 százalékos szinten van. A legtöbben Ausztiába és Németországba mennek, ezeket az országokat követi Nagy-Britannia.

2005-ig alig változott a kivándorlást tervezők aránya, azóta viszont 5-6 százalékra ugrott a korábbi 1-3 százalékos szintről. 2015 áprilisában a kivándorlást tervezők aránya a korábbi kétszerese volt, és ez az arány idén júliusra is csak kicsit csökkent. A magyarok egyébként ugyanoda vándorolnak ki leginkább, ahova dolgozni mennek.

A bármilyen módon kimenni tervezők aránya a társadalom nagyon sokféle csoportjában magasabb az átlagosnál (15 százalék). Ebből az is látszik, hogy kivándorlás össznépi jelenség. Jellemző ott, ahol

•  az ingázó munkavállalás esélye a legnagyobb (nyugat-magyarországi régió: 23 százalék);
• azok esetében, akik szakképzettségüket külföldön gondolják jól használhatónak (szakközépiskolás végzettségűek: 27 százalék);
• a leginkább rákényszerülők (munkanélküliek és (kis)vállalkozók: 26-26 százalék);
• a háztartás anyagi helyzetében javulást remélők, illetve annak romlását félők- a család anyagi helyzete a következő 12 hónapban javul (22 százalék) vagy romlik (24 százalék);
• a jövőjükről álmodozók és az új utakat keresők (tanulók: 45 százalék, 25 év alattiak: 39 százalék, 26-35 évesek: 28 százalék).