Cseresnyés Péter NGM-es államtitkár bejelentette, hogy szakképzett és szakképzetlen fizikai dolgozókból van épp hiány a gazdaságban, írja MTI. Ezért most, ahogy 15 éve folyamatosan, ismét bemondták, hogy "keresletvezérelt" képzés kell. Csak az most épp azt jelenti, hogy még közelebbről fogja az állam vizsgálni, hogy pillanatnyilag mi kell a vállalatoknak, és ahhoz igazítják a mostani gyors képzéseket.
Ezt olyan szintre viszik, hogy törvényben rögzítik a "rész-szakképzést", vagyis adott esetben nem kell egy egész szakmunkás szakmát sem megtanulni,
csupán egy-egy modult, amire éppen szüksége van a gazdasági szereplőknek.
Persze az államtitkár szerint aztán később megtanulhat bármi mást is az adott ember, ha úgy látja jónak. Akár a szakmáját is. "Példaként említette: ha egy vállalkozásnak ívhegesztőre van szüksége, erre néhány hónap alatt ki lehet képezni a munkavállalót, nem kell végigtanulnia három évig az összes hegesztési formát, amit persze később elsajátíthat."
Ezzel az NGM elég látványos ellentétbe kerül például a Boston Consulting Group (BCG) eredményeivel, a cég vezető HR-szakértőjével épp nemrég interjúztunk egyébként.
Cseresnyés Péter például pont súlyosan alulképzett ember a munkaerőpiac szabályozásához: Megadott életrajza szerint 1983-ban végzett Szombathelyen történelem-könyvtár szakos általános iskolai tanárként, és 1989-ig Nagykanizsán általános iskolában tanított is. Majd három évet irodavezető volt egy meg nem nevezett cégnél. Utána 1992-1996 közt biztosítási ügynök volt a NN-nál, majd 1997-ben átment a Fundamentához. 1998-1999 közt újra irodavezető munkakörbe került a kanizsai Westel GSM-nél. 2000-től már a nagykanizsai Fidesz elnöke, szintén attól az évtől két évig vezette a Murányi Kereskedőház kanizsai áruházát, pont a cégcsoport látványos csődjéig, 2001 végére már nem szállítottak nekik árut.
Cseresnyés 2015-től felelős NGM-es államtitkárként a munkaerőpiacért és a képzésért.
Majd Cseresnyés Péter az MTI szerint elkezdett pontosan az ellenkezőjéről is beszélni. Azaz szerinte mindezzel "azt szeretnék elérni, hogy a szakképzésnek ismét olyan tekintélye legyen, mint volt az 1970-es, 1980-as években." Illetve, hogy felemelnék a szakképzés színvonalát.
Mindehhez jön például a "Nyitok technológia". Ez azt jelenti, hogy még csak az ívhegesztés pár hónapos példája is túlzó lehet: Cseresnyés szerint ezzel a programmal
rövid, 20 órás képzéseket szerveznek,
amelyeken azonnal használható, versenyképes tudást szereznek a tanulók" 16-65 év közt.
Azt nem tudni még, hogy pontosan mennyire versenyképes tudást, képességeket és tanulási módszereket lehet összeszedni nagyjából két nap alatt. Bár az biztos, hogy egyszerűbb megszervezni ilyen gyorstalpalókat. Viszont idáig pont azért kritizálták a kormány szakképzési álmait és módszereit a munkaerőpiaci kutatók, mert a sima szakiskoláik sem adtak elég tudást, és épp ezeket a képzéseket butítják folyamatosan tovább.
Köllő János, az MTA-KTI kutatási igazgatója korábban is jelezte már, hogy a szakiskolában megszerezhető készségek nem elégségesek a tartós munkaerő-piaci sikerekhez. A szakképző iskolákból kikerülő fiatalok és az érettségizettek közötti keresetkülönbség óriási, ami azt jelzi, hogy a szakiskolában az alapvető készségekben, jártasságokban nem erősítik meg a diákokat. Ráadásul a szakmai ismeretek hiánya is ebből adódik, hiszen a vállalatok magasabb bérekkel jutalmazzák az érettségizett szakmunkást, aki hosszabb távon bír sikeresen jelen lenni a munkaerőpiacon. A vállalatok egy részét persze miért érdekelné, hogy X. Y. szakmunkás két év múlva képtelen megtanulni az új gép kezelését, ha úgyis kap a helyére államilag támogatott új tanoncot, akit majd ismét használhat két-három évig, a következő technológiaváltásig?
2015-ben már az MTA kutatói közösen is kiálltak azért, hogy cégek pillanatnyi érdeke miatt nem lenne szabad lecsapni az eleve nem túl acélos képzéseinket, és betanított munkások, segédmunkások gyors képzésére fókuszálni. Ők a lengyel utat javasolják: ott éppenhogy meghosszabbították az alapképzést, miközben növelték a tanári béreket és módszertanilag is újítottak a pedagógiában; az eredmény pedig a PISA-eredmények ugrásszerű javulása lett.
Minden tanterv, ami arra épül, hogy kövessük az egyszerű utasításokat, hogy megtaláljuk az egyetlen helyes választ, olyan feladatokra, munkakörökre készít fel, melyek el fognak tűnni.
– mondta magyarázta nemrég Varga Júlia, szintén az MTA Közgazdaságtudományi Intézetéből. A probléma, hogy a magyar középfokú oktatási rendszer a maga szakképzés-mániájával éppen ezt erőlteti.
Miközben a gimnáziumi létszámot megpróbálják csökkenteni, kivették a közoktatás-irányítás alól és az NGM alá tették a szakképzést, ettől nem függetlenül háromra csökkentették a négyéves képzést a szakiskolákban, és durván levitték a közismereti tárgyak óraszámát. „A reformokat a német típusú duális képzéssel indokolták, de mire Németországban valaki belép a duális képzésbe, már több közismereti órát kap, mint a magyar gyerek a képzés legvégéig” – mondta Varga Júlia.
Ezek szerint egyelőre leperegnek a kormányról a kritikák. A mostani lépés mellett jó tudni azt is, hogy egy nyáron kiszivárgott háttéranyag szerint az NGM kitartóan dolgozik azon is, hogy hogyan vágja vissza a sima gimnáziumban tanulók számát is. A Kereskedelmi és Iparkamara hangos támogatása mellett.