Franciaországban véget érhet egy régi vita, hogy lógni akarnak-e főleg a munkanélküliek. A "munkanélküli segélyként" ismert járadékot a jogosultak 86 százaléka megfelelően használta fel az állam több mint 270 ezer vizsgálata alapján.
Franciaországban évek óta téma, hogy a munkanélküliek biztosan visszaélnek a nálunk "munkanélküli segélyként" ismert álláskeresési támogatásokkal. Gyakran előjött a nálunk is ismert szlogen, hogy a többségük "azért nem dolgozik, mert nem akar". Még Macron elnök is azt ígérte a kampányában, hogy ötszörösére emeli az ellenőrzések számát, párhuzamosan a munkanélküli segélyezés reformjával, írja az MTI a Les Échos alapján.
Elvileg teljesen mindegy lenne, hogy az álláskeresési támogatásokra milyen címkét aggatunk, minden fejlett ország támogatja a munkanélkülijeit az értelmes új munkájuk megtalalásában, az egyértelműen senkinek nem jó, ha bárki is hosszabb időre kiesik a munkaerőpiacról.
A segély szónak viszont nyilvánvalóan van egy olyan értelme, mintha az valami rendkívüli állami kegy lenne, amit szívességből adnak. Nálunk is álláskeresési járadék már a neve, hiszen a dolgozó korábban jellemzően már elképesztően sokat kötelezően befizetett társadalombiztosításként és egyéb címeken az államnak. Egy szociális biztonságra is kihegyezett kötelező biztosításnál pedig mi sem lenne természetesebb, hogy visszadnak abból, amit az ember korábban pont ezért is fizetett be.
Nos, az egyik francia munkaügyi hivatal 200 fővel 2015 óta havonta mintegy 12 ezer esetben ellenőrizte a támogatásban részesülőket, az így több mint 270 ezer vizsgálatnak most jött ki az eredménye. Eszerint a francia
Az óriási állami ellenőrzések eredményét ismeretető Les Échos szerint ezzel pedig le is zárulhat az a vita, hogy most akarnak-e dolgozni a helyi munkanélküliek vagy sem.
Olyasmit egyébként már eddig is sejthettünk például az MIT-s Banerjee kutatásai alapján, hogy mondjuk a pénzbeli álláskeresési támogatás a fejlődő országokban sem veti vissza a munkakeresési kedvet.
A pontosabb eredmények alapján 100 munkanélküliből átlagosan 11 az ellenőrzés ideje alatt önállóan talált munkát vagy átképzési programot, 55-en pedig minden kötelezettségüket teljesítették ahhoz, hogy jogosultak legyenek munkanélküli segélyre, miután folyamatosan kerestek munkát. A maradék 34-ből 20-an egyéni tanácsadást követően aktívan elkezdtek munkát keresni, és csak 14 százalékot törölték a jogosultak közül vagy függesztették fel hosszabb-rövid időre azért, mert nem működött kielégítően együtt a hivatallal, illetve elutasította a felajánlott munkalehetőségeket.
Ezzel együtt a címben feltett általánosító kérdésnek persze alapból nincs értelme, egy szakpolitikai intézkedéshez nem lehet ilyen buta jelszavak szintjén hozzáállni. Ahogy például azzal a 14 százalékkal teljesen mást lehet érdemes kezdeni, akik kitartóan ellenálltak az álláskeresésnek, mint azzal 11 százalékkal, akiknek messze nem is volt szükségük az összes elérhető támogatásra.