Rövid áttekintésében azt fejtegeti a Policy Agenda, hogy valódi béremelés helyett a kis hazai cégeknél sok esetben csak kisebb részt kapnak az alkalmazottak zsebbe. Döntően a kötelező minimálbér-emelések miatt.
Ezt az alapján gondolják, hogy a kisvállalkozások emelték leginkább a béreiket, átlagosan 13 százalékkal emelték a béreket, a középvállalkozások 15 százalékkal, a nagyvállalatok a legkisebb mértékben, 9 százalékkal. A kisvállalat alatt itt a KSH szerinti, 50 főnél kevesebbet foglalkoztató cégeket értik, a nagyvállalatok a 250 embernél többet foglalkoztatók.
| foglalkoztatottak aránya | 2008-2016 közötti átlagos bérkülönbség az átlagbérhez képest (%) | 2017. (I-III. n.év) bérkülönbség az átlagbérhez képest (%) | |
| 50 fő alatti foglalkoztatók | 34,3% | 76% | 77% |
| ebből 20 fő alatti cég | 23,2% | 71% | 71% |
| 50-250 fő közötti foglalkoztatók | 23,5% | 101% | 103% |
| 250 fő feletti foglalkoztatók | 42,2% | 119% | 117% |
Ezt egyebek mellett az is magyarázhatja, ha más szektorokban jellemzően más méretű cégek működnek. És mondjuk a kicsiket jobban érinti a kötelező minimálbér-emelés. A nettó bérek a válság óta viszonylag stabilan, évente átlagosan 5,6 százalékkal nőttek. A 2016-ban kötött kétéves bérmegállapodás eredményeként pedig idén év elejétől 15-százalékkal nőtt a minimálbér és 25 százalékkal a garantált bérminimum.
De az iparági különbségek ellen hozzák fel a kereskedelem példáját, ahol jellemzően ugyanazt kell csinálni a egy kisebb boltban is egy alkalmazottnak, mint egy nagyobban. Ennek ellenére 42 százalékkal többet keresett egy nagy cégnél dolgozó, mint egy kisvállalkozás hasonló alkalmazottja, írják.
Mármint papíron, a valóságban ez nem túl reális a bolti alkalmazottaknál elég könnyű a mozgás. Ezért inkább azt lehet feltenni, hogy a kisebb cégeknél dolgozók a tényleges bérük nagyobb részét kaphatták zsebbe, mint a tisztességesebben működő nagyobb cégeknél. Ezért a béremelés valójában jelentős részben fehéredést takarhat. Ami nem rossz, csak ettől még nem lesz több pénze az érintetteknek, a nyugati bérektől való különbségeink nem csökkennek.
Felhozzák még példának azt is, hogy az országban a legkevesebbet Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében keresnek átlagosan az emberek, és ott idén 15,6 százalékkal nőttek a bérek, Budapesten csak 11 százalékkal. Egyszerűen azért, mert az ország keleti végében gyakoribb a minimálbéren foglalkoztatás. Mégis, ha megnézzük, ennél sokkal kisebb mértékben nőtt a belkereskedelmi forgalom, az Észak-Alföldön csak 5,9 százalékkal.
A szervezet ezért azt állítja, hogy munkaerőhiány még mindig nem kényszeríti a cégeket erős béremelésre, a kötelező, minimálbér-jellegű béremelések hatása sokkal erősebbnek tűnik. Ezért különösen a kisebb cégeknek kéne ténylegesen több pénzt adniuk a dolgozóiknak, ha azt szeretnék, hogy ne menjenek el.