A hazai alkalmazottak 14 százaléka kap év végi bónuszt, átlagosan bruttó 332 ezer forint értékben – derül ki a Workania állásportál által működtetett Fizetesek.hu felméréséből, amiről a Világgazdaság számolt be.

„A 13. havi fizetés (vagy az év végi bónusz) leginkább a dolgozói elégedettség és hűség növelésére szolgál, ami a munkaerőhiány időszakában még jobban felértékelődött. Lényeges, hogy az alkalmazottak azt érezzék, fontosak a munkaadójuk számára, és megbecsülik őket, hiszen így lehet leginkább csökkenteni a fluktuációt. A bónuszok ráadásul segítenek a kulcsfontosságú alkalmazottak megtartásában is” – mondta el a Világgazdaság megkeresésére Ficza János, a Workania munkatársa.

Ficza ugyanakkor azt is elmondta, hogy  a 13. havi fizetés jelentős pluszkiadás a munkaadóknak, a versenyszférában ezért leginkább a nemzetközi hátterű cégeknél jellemző az év végi bónusz adása, hazai vállalatok közül pedig leginkább a nagyobb méretű és a profitábilis cégek fizetnek pluszpénzeket.

„Magyarországon alapvetően a közszolgálati területen volt jellemző az év végi jutalmazás, és ebbe beleértendők a köztisztviselők, közalkalmazottak, köztük a minisztériumi, önkormányzati dolgozók, pedagógusok, fegyveres erőknél dolgozók. A jutalmak teljesen eltérő mértékűek voltak, többnyire szubjektív megfontolások alapján adták őket” – mondta a lapnak Pelle Dávid az MP Solutions Kft. ügyvezetője.

A karácsonyi pulykapénznek külföldön nagyobb hagyománya van, de a régión belül Szlovákiában és Csehországban is a magyarországihoz hasonlók az arányok. Nyugat-Európában a fix 13. vagy akár 14. havi fizetések nagyságát a nyereségtől függően állapítják meg. Az egyéni célok elérése esetén járó bónuszok megszokottnak számítanak, azokat évente vagy félévente fizetik a cégek a munkavállalóiknak, és Pelle Dávid szerint ez azért is van így, mert külföldön hamarabb elterjedt a „tegyük érdekelté a dolgozókat” szemlélet, és további motiváló erőként hozták be a bónuszokat.