A Magyar Nemzeti Bank ma közzétett határozatában visszavonta a Körmend és Vidéke Takarékszövetkezet tevékenységi engedélyét és elrendelte végelszámolását, mert az intézmény működése fenntarthatatlanná vált. Húsz munkanapon belül az országos betétbiztosító kártalanítja a betéteseket, de nem mindenkit.
Az MNB-nek visszavonta a Körmend és Vidéke Takarékszövetkezet tevékenységi engedélyét, mert a takarékszövetkezet gyenge likviditási helyzete – a korábbi hatósági intézkedések ellenére – tovább romlott, s fennállt a veszély, hogy az intézmény nem lesz képes eleget tenni fizetési kötelezettségeinek. A takarékszövetkezetet már nem lehetetett megmenteni, mindenképp összeomlott volna.
A takarékszövetkezetnél lefolytatott átfogó vizsgálat, a folyamatos felügyelés keretében feltárt körülmények, s a korábban válságos helyzetbe került hitelintézetek felügyelése során szerzett tapasztalatok alapján az MNB arra a következtetésre jutott: a takarékszövetkezetben elindult – és a gyors növekedés miatt kiteljesedett – negatív folyamatok, az azok révén felépült problémás hitelportfólió, s a takarékszövetkezet működési sajátosságai összességében olyan magas kockázatúak, ami már nem kezelhető egyéb felügyeleti intézkedésekkel.
A Körmend és Vidéke Takarékszövetkezet a 2012-es adatok alapján a 15. legnagyobb volt a 128 hazai szövetkezet között és közel 13 ezer betétes ügyféllel rendelkezett.
Az elmúlt években a Körmend és Vidéke Takarékszövetkezet túlzott módon növekedett, hitelállománya több mint kilencszeresére, a betétállománya több mint ötszörösére emelkedett 2009 és 2012 között, miközben a tőkéje kisebb mértékben növekedett.
A fiókjainak száma is megugrott: a körmendi székhely mellett a szombathelyi, egyházasrádóci és zalaegerszegi fióktelepe mellett 2010–2013-ban hét újat jegyeztek be a cégadatokban: Náraiban, Kecskeméten, Szerencsen, Debrecenben és Budapesten három helyszínen: egy Margit körúti, egy Üllői úti és a legutóbb idén novemberben egy Váci úti címen.
A MNB előzőleg, 2013. november 5-én felügyeleti biztosokat rendelt ki a takarékszövetkezethez és átadta az intézmény részére a felügyeleti hatóság által lefolytatott átfogó vizsgálatról készült jelentést. Az MNB e vizsgálata során a takarékszövetkezet kockázatvállalási tevékenységében és likviditási helyzetében számos problémát tárt fel, amelyek részben irányítási hiányosságokkal függtek össze.
A felügyeleti biztosok a korábbi évek negatív üzleti folyamatait ugyan le tudták fékezni, de a már felhalmozódott problémák kezelésére, a z előrelátó működéshez szükséges tőke és likviditás biztosítására a biztosok eszközei önmagukban nem elégségesek. Eredményes válságkezelésre, a előrelátó és megfontolt működés feltételeinek visszaállítására és fenntartására csak olyan mértékű ráfordítások révén kerülhetett volna sor, amelyre észszerű időn belül nem volt reális esély.
Az Országos Betétbiztosítási Alap (OBA) az MNB engedély-visszavonó határozatát követő 20 munkanapon belül 100 ezer eurós összeghatárig (mintegy 30 millió forint) kártalanítja a betéteseket.
Nem élveznek védelmet viszont a takarékszövetkezetben 5 százalék feletti tulajdonrésszel rendelkezők, a menedzsment tagjai, illetve az állami vagy önkormányzati betétek tulajdonosai sem. A hitelintézeti törvény kizárja az OBA által nyújtott biztosítékot az olyan betéteknél is, amelyeknél a lekötésük időpontjában elhelyezett más, azonos nagyságú és futamidejű betétekhez képest jelentősen magasabb kamatot kapnának az adott ügyfelek.
A Soltvadkert és Vidéke Takarékszövetkezet csődjénél a több mint 15 ezer betétesének járó kártalanítás teljes összege túllépte a 33 milliárd forintot.Ott egyébként különösen nagy kárt okozó csalás miatt több büntetőeljárás is indult a takarék több vezetője ellen.
Ezt követően – utógondozás keretében – a takarékbetétek esetében korlátlan ideig, az egyéb betétek vonatkozásában 5 évig élhetnek követelésükkel a betétesek az OBA felé.